Munkanap kezdetétől függő bérpótlékfizetés

Kérdés: Az egyik területünkön az alábbi munkarendet vezetjük be, amelyben az érintett munkatársaink délelőtti, délutáni, éjszakai műszakok forgásában fognak dolgozni. Minden munkarendben el kell dönteni, hogy a hét mikortól indul. Ha a hét kezdetét hétfő 06:00 órára hirdetem meg ebben a munkarendben, akkor az éjszakai műszakban vasárnapra meg kell fizetni a pihenőnapra járó pótlékot, valamint a vasárnapi pótlékot is? Ha a hét kezdetét vasárnap 22:00 órára teszem, akkor viszont a csütörtök 06:00 órakor lejár a "munkahét", ezért mind a két péntekre (délelőtti és délutáni műszakokban is) meg kell fizetni a pihenőnapi rendkívüli munkára járó pótlékot, azaz 100% + 100%-ot? Helyes a következtetésem?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolása során feltételezzük, hogy a munkavállalók műszakbeosztása az alábbiak szerint alakul: délelőtt 6:00-14:00, délután 14:00-22:00, éjszaka 22:00-6:00 óra között. A munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Másodfokú munkaköri alkalmassági vélemény közlése

Kérdés: Másodfokú alkalmassági eredményét mikor tudom meg, ha a szakorvosi véleményt postán juttatják el a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvosnak?
Részlet a válaszából: […] ...ellátható foglalkozási csoportokra vagy szakmák megjelölésére történik [33/1998. NM rendelet 3. § (1) bek. a) és b) pont]. Ha a munkavállaló vagy a munkáltató a munkaköri alkalmasság, illetve a tanuló és a hallgató vagy a szakképző és felsőoktatási intézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Munkavállalói felmondás – fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: A munkavállaló egy hónap fizetés nélküli szabadságot igényelt, melyet a munkáltató – mérlegelési jogkörében eljárva – engedélyezett. A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság utolsó napján közölte felmondását, és kérte, hogy munkaviszonya ezen a napon megszüntetésre kerüljön, tekintsünk el a 30 nap felmondási időtől, mert új munkaviszonyt létesít a következő naptól. Mit tehet a munkáltató ebben az esetben? Elfogadhatja a felmondást és a felmondási időt (illetve annak hiányát), valamint az említett nappal megszüntetheti a munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló felmondása esetén általános szabály szerint a felmondási idő 30 nap [Mt. 69. § (1) bek.], melyet a munkavállalónak le kell töltenie, ugyanis az Mt. nem teszi kötelezővé a munkavégzés alóli mentesítését. Ebből következően nem kötelesek mentesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Keresőképtelenség a munkaviszony végéig

Kérdés: Jelenleg egy autóalkatrészeket gyártó cégnél dolgozom gyári alkalmazottként. A munkáltatómmal 2017. április 26-án egyéves határozott idejű szerződést kötöttünk. Elég sok kritika ér a főnökeimtől a munkám minőségét illetően, toleranciának még a nyomát sem érzem. Pedig én igyekszem a legjobb tudásom szerint dolgozni, de a folyamatos három műszak, és az ebből következő hatalmas terhelés miatt sajnos néha becsúsznak hibák. Ezért arra gondoltam, hogy 2018. április 26-áig (a határozott idejű szerződésem lejártáig) szeretnék eljönni táppénzre, hogy kivizsgáltassam magam, mert számos egészségügyi problémám van. Megtehetem-e jogi következmény nélkül, hogy három hónapra táppénzre megyek a gyógyulásom érdekében? Ha nem, mit javasolnak megoldásként? Sajnos a közös megegyezésről szó sem lehet, abba nem egyeznek bele a főnökeim, mert munkaerőhiány van. Anyagi helyzetem miatt a hátralévő munkabéremet sem tudom megfizetni nekik.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló keresőképtelen, mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. A keresőképtelenség megítélése orvosi szakkérdés, ezért annak az eldöntése is, hogy a munkavállaló egészségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Uniós állampolgár alkalmazásával kapcsolatos teendők

Kérdés: Francia állampolgár alkalmazása esetén milyen sorrendben történjen a bejelentési nyomtatványok, kötelezettségek, az adókártya, a tajkártya, valamint a lakcímkártya igénylése? Ezeket csak a munkavállaló vagy a munkáltató is megigényelheti?
Részlet a válaszából: […] ...eljáró idegenrendészeti hatóság által kiállított okmány (ún. állandó tartózkodási kártya) tanúsítja [Szmt. 24. § (1) bek]. A munkavállaló Magyarország területén lévő első lakóhelyét, a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Bejelentési kötelezettség utólagos teljesítése

Kérdés: Egy kft. négy és fél éven át bejelentés és írásba foglalt munkaszerződés nélkül, feketén foglalkoztatta nyugdíjas cégvezetőjét, aki nyugdíjazásáig teljes munkaidőben látta el feladatait. A munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi hatóság megállapította a feketefoglalkoztatást, és jogerős határozatban kötelezte a munkáltatót, hogy tegyen eleget az Art.-ben előírt bejelentési kötelezettségének. A cégvezetőt a jogellenes foglalkoztatás miatt törölték a cégnyilvántartásból. A kft. ügyvezetője négy és fél évre visszamenőleg 3910-es FEOR-szám alatt részmunkaidős munkaviszonyban, napi 2 óra munkaidős foglalkoztatásban, nyugdíjasként, legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő bérminimumon jelentette be a nyugdíjas volt cégvezetőt, és az évekig elmulasztott járulékfizetési kötelezettségének ez alapján tett eleget. A cégvezető nyugdíjaskénti munkába állása előtt nem kötöttek megállapodást írásban a részmunkaidős foglalkoztatásról, csak a munkaügyi ellenőrzést követően, a cégvezetői tisztség megszűnése után került sor visszamenőlegesen a munkaszerződés megkötésére négy és fél éves határozott időre. Jogszerűen járt-e el a kft., amikor évekre visszamenőleg napi 2 órás részmunkaidőre jelentette be a cégvezetőt a munkaügyi hatóság jogerős, bejelentésre kötelező határozata alapján? Mentesülhet-e az éveken át feketén foglalkoztató cég ezzel a "trükkös" bejelentéssel a közteherviselés háromnegyed részének megfizetésétől? Az Mt. szerint részmunkaidős foglalkoztatás esetén arról a munkakezdés előtt írásban meg kell állapodni. A részmunkaidős foglalkoztatás az általánostól eltérő, kivételes lehetőség, az megállapodáson alapulhat. A nyugdíjas cégvezetővel munkába állása előtt nem állapodtak meg a részmunkaidős foglalkoztatásról. Jól gondolom, hogy ebben az esetben csak teljes napi munkaidőre – napi 8 órára – jelenthette volna be a munkáltató visszamenőlegesen a cégvezetőt, és az elmulasztott járulékokat is a teljes munkaidős foglalkoztatást alapul véve kellett volna megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...leírtak alapján a munkáltató négy és fél éven át bejelentés és írásba foglalt munkaszerződés nélkül foglalkoztatta a munkavállalót, aki teljes munkaidőben dolgozott nála. A munkáltatónak a munkaügyi hatóság határozata értelmében teljesítenie kellett az Art...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Kölcsönzött munkavállaló ellenőrzése

Kérdés: A kiközvetített munkavállalót miért nem ellenőrzik? Munkaidőben céges eszközökkel, gépekkel "fusimunkát" végez. Ha ki is megy a területre, csak kb. 2-3 órára, és ez már hónapok óta így zajlik.
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönvevőt megilleti a kölcsönzött munkavállaló feletti ellenőrzési és utasítási jog, míg a kölcsönbe adó csak a kikölcsönzések elrendelésére jogosult, közvetlenül munkavégzést előírni nem [Mt. 214. § (1) bek., 218. § (4) bek.]. Míg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Rehabilitált munkavállaló jogai

Kérdés: Rehabilitált dolgozóként milyen jogok illetnek meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] ...az Ön esetére, nem ismerjük ugyanis az eset összes körülményét, és az egészségi állapotát. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a rehabilitált munkavállalót valamennyi olyan jog megilleti, amely általában a munkavállalókat is. Emellett a munkajogi szabályozás olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Várandós munkavállaló rendkívüli munkavégzése

Kérdés: Várandós munkavállaló vállalhat túlórát önként, ha szeretne?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkavállalónak várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig nem rendelhető el rendkívüli munkaidő [Mt. 113. § (2) bek.]. Ugyanakkor a törvény nem tiltja, hogy a felek közös megegyezéssel eltérjenek ettől a szabálytól, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Portás munkakör – műszakpótlékra való jogosultság és készenléti jellegűvé minősítés

Kérdés: Portás munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak munkaidő-beosztása 1 hónap tekintetében az alábbiak szerint alakul: reggel 05:00 órától 13:00 óráig, illetve 13:00 órától 21:00 óráig heti váltásban. Jár részükre műszakpótlék? A munkakör készenléti jellegű minősítését milyen feltételekkel lehet megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultság (Mt. 141. §) és a készenléti jellegű munkakör (Mt. 91. §) tekintetében nincs, így az Mt. szabályai az irányadóak. A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.
1
175
176
177
430