1499 talált cikk a munkaszerződés kifejezésre

Kérdés: Kereskedelmi cégünk a munkavállalók munkaszerződésében a régi Mt. alapján változó munkavégzési helyet jelölt meg az alábbiak szerint: "a munkavállalót az üzlethálózatán belül változó munkahelyre alkalmazza a munkáltató". Az új Mt. hatálybalépését követően is előfordul azonban, hogy a hálózaton belül mozgatni kell a munkavállalókat. A fenti szöveg maradhat-e az új Mt. szerint? A törvény tudomásunk szerint nem ismeri a változó munkahely fogalmát, de utánajártunk, hogy a kommentárja szerint lehetséges megjelölni nagyobb földrajzi egységet a munkavégzés helyeként. Ennek megfelel-e a fenti szövegezés? Amennyiben megfelel, az első munkavégzés helyét pontosan, címmel is meg kell jelölni?

Kérdés: Részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus vagyok. A szerződésemben ez áll: részmunkaidős határozatlan időre kinevezett munkavállaló, heti 18 óra kötelező óraszámban. Kérdésem, hogy az egyéb feladatok (folyosói felügyelet, menzai felügyelet, reggel 7 órás ügyelet, értekezletek, kirándulások) tekintetében ugyanannyira vagyok-e kötelezhető, mintha teljes állásban dolgoznék?

Kérdés: Egy bt.-nél vagyok alkalmazott határozott idejű munkaszerződéssel. Munkahelyem 15 km-re van a lakóhelyemtől. Busszal járok, útiköltség-térítést nem kapok. Az lenne a kérdésem, hogy járna-e nekem ilyen költségtérítés? A munkáltatóm nem tudná-e valamilyen formában visszaigényelni, ha fizetné a munkába járásom költségét?

Kérdés: Fel szeretnénk venni egy román állampolgárságú szaktanácsadót, aki Romániában látogatná a partnereinket. A munkaszerződésében munkavégzés helyének Magyarországot és Romániát szeretnénk megjelölni. Az új Mt. szerint földrajzi helyet is megjelölhetek, tudomásom szerint. Lehetséges-e Románia és Magyarország megjelölése? Ez esetben a romániai munkavégzés nem minősül "kiküldetésnek"?

Kérdés: Munkaadóm, élve jogával, más beosztásba helyez 44 napra. Az eddigi egy műszakos rugalmas beosztásom két műszakos kötött időre változik. Ez azzal jár, hogy 11-19 óra közötti délutános műszakom idején reggel fél 9-kor el kell jönnöm otthonról, és csak este 21.15-re érek haza. Kimeríti-e az adott helyzet az aránytalan sérelem fogalmát? A törvény szerint ugyanis az átirányítás nem járhat aránytalan sérelemmel a munkavállalóra.

Kérdés: A régi törvény alapján több vezetőnk is volt, akit tulajdonosi döntés alapján a munkaszerződése minősített annak. Mi történt/történik ezekkel a munkavállalókkal, ha az új Munka Törvénykönyve szerinti feltételek – pl. az alapbér mértéke – nem teljesültek velük szemben?

Kérdés: 2012. július 1-je előtt kötöttünk munkavállalónkkal munkaszerződést. Akkor úgy állapodtunk meg – és ezt rögzítettük a munkaszerződésben is –, hogy napi 30 perc munkaközi szünet biztosítására kerül sor, a napi munkaidőn belül. A 2012. évi I. törvény hatálybalépését követően is lehet-e, hogy a munkaközi szünet a felek megállapodása alapján a munkaidő része maradjon? Ha nem, akkor szükséges-e módosítani a munkaszerződést?

Kérdés: Egy vezető állású munkavállaló (kft. ügyvezetője, 40 órás, kötetlen munkaidővel) létesíthet-e további munkaviszonyt, ha az 40 órás jelenlétet követel meg?

Kérdés: Négyhavi munkaidőkeret bevezetésénél a négy hónap elszámolása után keletkezett túlórákat hány százalékos pótlékkal számoljuk el?

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaszerződésben elegendő-e a teljes napi munka­időben történő foglalkoztatásról rendelkezni, és "csak" a tájékoztatóban szerepeltetni azt, hogy kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztással történik a foglalkoztatás?