113 talált cikk a munkaszervezés kifejezésre

Kérdés: Cégünk teljesítménybéres rendszerben foglalkoztatja a dolgozóit, és problémát okoz nekünk a következő: a munkavállalók az általuk hibásan legyártott termékeket ki kell, hogy javítsák, erre külön teljesítménybért nem kapnak, igen ám, de ez így rontja a teljesítményüket! Hogyan kell ezt a feladatot figyelembe venni a teljesítménykövetelmény meghatározásánál?

Kérdés: 2008 augusztusától cégünk 7 munkavállaló egyéves foglalkoztatásához kapcsolódóan munkahely-megőrzési támogatásban részesül. A foglalkoztatási kötelezettségünknek mindeddig eleget tettünk, de tavasszal várhatóan legalább egy hónapra kénytelenek leszünk leállni. Visszakövetelhető-e cégünktől az erre az időszakra kapott munkahely-megőrzési támogatás?

Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységre vennénk fel idényjelleggel ukrán állampolgárságú munkavállalókat. Szükség van-e munkavállalási engedélyre az ukrán munkavállalók foglalkoztatásához? Ha igen, mik a munkavállalási engedély igénylésének és kiadásának eljárási szabályai?

Kérdés: Idényjelleggel működő vendéglátóegység munkaidőkeret alkalmazásával alkalmaz pincéreket, szakácsokat. A munkaszerződés elkészítése, valamint a foglalkoztatás során milyen szempontokat kell figyelembe vennünk?

Kérdés: Üzemünkben a hőmérséklet igen magas, ezért a munkavédelmi szabályokban előírt óránként 10 perc szünetet biztosítunk a munkavállalóink részére. Az Mt. szerint a munkaközi szünet nem része a napi munkaidőnek. Kérdésünk az lenne, hogy figyelemmel erre a rendelkezésre, tekinthetjük-e úgy, hogy ezek a munkavédelmi célú, óránkénti 10 perces szünetek sem minősülnek a munkaidő részének?

Kérdés: Agrárvállalkozó vagyok. Az elmúlt évek tapasztalata alapján kérdezem: a szüretelést és a termésbetakarítást hat nap után a gyakorlatban hogyan lehet megszakítani és a kötelező egy nap pihenőt tartani, amikor a mezőgazdaságban munkacsúcsok vannak és érik a meggy, a sárgabarack, a dinnye vagy a szőlő? A meggyet például 10 napon belül le kell szednünk, mert az érésgyorsító addig hat. Egy nap kiesés akár 10% veszteség, amit nyilvánvalóan nem engedhetünk meg magunknak.

Kérdés: Azt tervezzük, hogy a nyári szabadságolások alatt távol lévő munkavállalóink helyettesítésére idénymunkásokat alkalmazunk. Milyen jogi lehetőségeink vannak?

Kérdés: Munkáltatónk egyáltalán nem veszi figyelembe igényeinket a szabadságok kiadásánál. Éves szabadságolási terv ugyan készül, de annak összeállításába semmi beleszólásunk nincsen. Nyilatkozni is kell, hogy mikor szeretnénk elmenni szabadságra, de soha nem akkor adja ki a szabadságot a munkáltató, amikorra mi kérjük. Mi védi a munkavállalókat a munkáltató önkényesen meghozott döntéseivel szemben?

Kérdés: A teljesítményelszámolásra vonatkozóan az Mt. 143/A. § (1) bekezdésének a pontos értelmezésében kérem segítségüket. Ha az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalóink felének a teljesítménye nem éri ugyan el a 100%-ot, de átlagos teljesítményük nem kevesebb 100%-nál, akkor is szükséges a teljesítménykiigazítás?