Szabadság és munkaszüneti nap díjazása

Kérdés: Hogy kell a kiadott szabadságot kifizetni, milyen mértékű bér jár a fizetett munkaszüneti nap után?
Részlet a válaszából: […] ...napra amunkavállalót csak akkor illeti meg távolléti díj, ha óra- vagyteljesítménybérezés keretében foglalkoztatják, és az általános munkarendszerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.A távolléti díj ekkor a napi munka­időre jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztása

Kérdés: Van-e olyan műszakbeosztás, hogy hétfőtől szombatig éjszakai műszak, vasárnap pihenőnap, azután hétfőtől csütörtökig délutános műszak, majd péntek, szombat és vasárnap szabadnap? A délelőttös műszak szintén hétfőtől szombatig tart, a vasárnap szabadnap. Jogszerű ez a beosztás?
Részlet a válaszából: […] ...meg, illetvehat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. Ez utóbbi alól atöbb műszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott,továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Munkaidőkeret – a munkaszüneti nap elszámolása

Kérdés: A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő megállapítása során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni a törvényi előírás szerint. Ezért a január, február, március havi munka­időkeret esetén 64 nap x 8 óra = 512 óra a ledolgozandó idő + március 15. munkaszüneti nap. Ezen munkaidőkeretben 5/2 munkarendben dolgozó munkavállalónk megkapja az 512 órára járó munkabérét, és megkapja a március 15-re járó távolléti díját. Viszont ezen munkaidőkeretben megszakítás nélküli munkarendben napi 12 órás beosztással foglalkoztatott dolgozónk csak az 512 órára járó bért kapta, mivel március 15-e szabadnapja vagy pihenőnapja volt, ezért díjazást nem kapott rá. Ilyen esetben is biztosan csökkenteni kell a munkaszüneti napokkal a teljesíthető munkaidőt?
Részlet a válaszából: […] ...törvény idézett szabálya szerint, a munkaidőkeretbenteljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általánosmunkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általánosmunkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Vasárnapi és a rendkívüli munkaidő pótléka

Kérdés: Cégünk több műszakos munkarendben foglalkoztat dolgozókat, a profilunk kereskedelmi tevékenység. A törvény szerint vagy azonfelüli (azaz többlet-) díjazást adunk akkor, amikor a vállalatnál a vasárnapon végzett rendkívüli munkavégzés idejére vasárnapi pótlékot és túlórapótlékot is fizetünk, vagy ha vasárnap valaki túlórázik, akkor a túlóra idejére nem jár vasárnapi pótlék?
Részlet a válaszából: […]  Az új Mt. 140. §-ának (1) bekezdése alapján vasárnap rendesmunkaidőben történő munkavégzésre kötelezett – többek között – több műszakostevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót illeti meg ötven százalékbérpótlék (vasárnapi pótlék). Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Munkaszüneti napon végzett munka ellenértéke

Kérdés: A folyamatos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál az ünnepnapon végzett munkát szükséges-e úgy "kompenzálni", hogy az ünnepnapot megelőző vagy követő héten plusz egy szabadnapot adunk a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...napra rendes munkaidő – egyebek mellett -megszakítás nélküli munkarendben osztható be [Mt. 102. § (2) bek.]. A törvénynem írja elő, hogy a munkavállalónak a munkaszüneti napon végzett munkaellenértékeként szabadidőt kellene biztosítani;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Szabadság kiadása

Kérdés: Kiadhatja-e a munkáltató a szabadságokat azért, hogy meglegyen a havi munkaóraszám?
Részlet a válaszából: […] ...régi Mt. 135. §-ának (1) bekezdése szerint a szabadságkiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembevenni. Vagyis a szabadság alatt a munkavállaló mentesül a számára beosztottmunka­idő ledolgozásának kötelezettsége alól. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Szünetek képernyő előtti munka esetén és étkezésre

Kérdés: Számítógépes munkát végzek 6 órás munkarendben. Minden órában jár 10 perc szünet számomra, de a munkáltatóm megtagadta tőlem a 20 perces ebédszünetet, mert csak 6 órában vagyok foglalkoztatva. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […]  Az 50/1999. EüM rendelet szerint képernyő előttimunkavégzésnél óránként legalább tíz perc megszakítás kötelező, amely szüneteknem vonhatók össze. Fontos hangsúlyozni, hogy itt nem az Mt.-ből ismertmunkaközi szünetről van szó, ez a tíz perc nem általában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Bércsökkenés munkarend (tevékenység) változása miatt

Kérdés: Sajnos olyan helyzetbe kerültem, hogy a folyamatos műszakrendből átraktak a cégen belül állandó délelőttre. Emiatt elbukom az összes műszakpótlékom. Már 10 hónapja semmi előrelépés az ügyemben. El kell fogadnom a 20-25%-os bércsökkenést, ami ezzel jár? Az alapbérem nem változik, csak a pótlékoktól esek el. Ebben az esetben mit tehetnék?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztás szabályait (a munkarendet) a munkáltatójogosult megállapítani [új Mt. 96. § (1) bek.]. Ezért ha a kollektív szerződésvagy a munkaszerződés nem tartalmaz szabályokat a munkaidő beosztására, amunkáltató önállóan dönthet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Munkaidőkeret és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés: Gumiszerelő műhelyünk terheltsége nagyon szezonfüggő. Téli-nyári átszerelések idején nagyon nagy és intenzív, de szezonon kívül változó. Hogy lehet a munkaidőt úgy meghatározni, hogy az a szezonban napi 10-12 óra legyen (2x2 hó), a maradék 8 hónapban viszont szerelőnként heti 2-3 nap 8 óra, esetleg napi 4 óra legyen? Hogyan lehet a munkaszerződést egyoldalúan megváltoztatni? Mit enged az új Mt.?
Részlet a válaszából: […] ...indokolják [Mt. 94. § (3) bek.]. A régi Mt. ezzelszemben még kollektív szerződésben is csak a megszakítás nélküli, a többműszakos munkarend, illetve az idénymunka esetén tesz lehetővé évesmunkaidőkeretet [Mt. 118/A. § (3) bek.]. A munkaidőkeret lényege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Jogutódlás és kormánytisztviselői illetmény

Kérdés: Amennyiben jogutódlás következtében a kormánytisztviselő egy központi hivataltól annak központi igazgatási szervéhez kerül, a Kttv. 134. §-a értelmében nem 50, hanem csak 35%-os illetménykiegészítés vonatkozik rá. Emiatt illetményét újra meg kell állapítani. A jogutódlás elvileg a változatlan feltételekkel való továbbfoglalkoztatást jelenti. Figyelemmel kell-e lenni ekkor – a jogutódlásról szóló 77/187 EGK irányelv alapján – arra, hogy a kormánytisztviselő érdekei ne sérüljenek? Mivel a Kttv. alapilletmény-eltérítést szabályozó 133. §-a nem tér ki a jogutódlás esetére, az a kérdésünk, hogy jogosan alkalmaznánk-e a jogutódlással átkerülő kormánytisztviselők esetében az eltérítést év közben, szakmai értékelés, illetve minősítés nélkül, annak érdekében, hogy illetményük ne változzon?
Részlet a válaszából: […] ...a jogelődről a jogutód munkáltatóra szállnak át. Az átszállástkövetően azonban megváltozhatnak a feltételek (pl. a munkarend vagy azilletmény tekintetében). A Kttv.-nek nincs olyan kivételes szabálya, amely -kifejezetten a jogutódlásra tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.
1
58
59
60
73