Rendkívüli munkaidő teljesítéséhez szükséges utazás díjazása

Kérdés: Cégünknél, ha a munkavállalónak a túlóra elvégzéséhez utazásra van szüksége, akkor 40%-os pótlékkulccsal utazási időt számolunk el részére. Az Mt. nem rendelkezik az utazási időről, ezt az eddigi gyakorlat alapján számoljuk el? Vagy meg is szüntethetjük a pótlék fizetését?
Részlet a válaszából: […] ...a törvény alapján – ha ügyelet vagy készenlét nem volt elrendelve, és nem ezen belül történik a munkavégzés – nem jár rá.A munkáltató az egyoldalú kötelezettségvállalást jelentő jognyilatkozatait az általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Szabadságra való jogosultság és a pénzbeli megválthatóság

Kérdés: 1979. 03. 24-én született kismama a GYED letelte után szeretne visszajönni dolgozni. A szülési szabadsága, illetve fizetés nélküli szabadsága idejére járó szabadságnapjai kiszámolásához kérnék Önöktől segítséget. Kismamánk 2011. 08. 11-én szülte 3. gyermekét.
2011. -07. 13.-2011. 08. 10. táppénz (veszélyeztetett terhesség miatt);
2011. -08. 11.-2012. 01. 25. szülési szabadság (TGYÁS);
2012. -01. 26.-2013. 08. 11. fizetés nélküli szabadság (GYED).
A 2011. évre járó 23 nap alapszabadságot, illetve első és második (16 évnél fiatalabb) gyermekei után járó 4 nap pótszabadságot 2011-ben kivette. 2012-re nem nyilatkozott arról, hogy kéri a gyermekek után járó pótszabadságot. Kiadható-e – korábbi nyilatkozat hiányában – ez a 2012-re járó 6 nap pótszabadság, amennyiben a GYED lejárta után visszatér dolgozni? Mikortól kell alkalmaznunk azt a szabályt, miszerint a szülési szabadság első éve helyett már csak az első 6 hónapjára jár szabadság? Helyesen járunk-e el, ha a 2011. november 30. után megkezdett fizetés nélküli szabadságról visszatérő kismamáknál az első 6 hónapra számolunk szabadságot? Erre vonatkozóan tudomásom szerint két jogszabály is módosította a régi Mt.-t. Egyrészt a 2011. 07. 04-én elfogadott 2011. évi CV. törvény (Módtv.) 9. §-a, amelynek hatálybalépése értelmezésünk szerint 2011. 08. 01. Másrészt a 2011. évi CLXVI. törvény 31. §-a, amely a hatálybalépés dátumát tovább módosította. Mióta nem lehet már pénzben megváltani a szülési szabadságról visszatérő kismamák esetében a felgyülemlett szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...gyermekek után járó pótszabadságra való jogosultságot a munkavállalónak kell igazolnia [Mt. 118. §, 294. § (1) bek. c) pont]. A munkáltatónak ugyanis "hivatalból" nem kell tudnia, hogy a munkavállalónak van-e olyan gyermeke, aki után pótszabadság jár....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Munkaszüneti napi munka díjazása munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés: Ha dolgozóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, például március hóban, és a hónap minden munkanapján munkát végeznek, azaz ledolgozzák a havi 160 órát, valamint ezenfelül a munkaszüneti napon (március 15.) még további 8 órát is, akkor ezt a plusz 8 órát 150% pótlékkal kell elszámolni, és még ezenfelül 100% munkaszüneti pótlék is megilleti a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszüneti napon eleve csak azok a munkavállalók foglalkoztathatók az Mt. 102. §-ának (2) bekezdése értelmében, akiknek a munkáltatója vagy a munkaköre rendeltetése folytán e napon is működőnek minősül, illetve ha idénymunkáról, megszakítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Munkaszüneti napi utazás díjazása

Kérdés: A munkaszüneti napokon történő utazáskor (Magyarországról külföldre) megilleti-e a munkavállalót a 100%-os bérpótlék? Aki ugyanezen a napon dolgozik, az cégünknél megkapja ezt a pótlékot. Mi a teendő viszont az utazási idő elszámolásával?
Részlet a válaszából: […] ...kell tenni, hogy mivel az utazási idő nem munkaidő, ebből az is következik, hogy erre az időszakra alapbér-fizetési kötelezettsége sincs a munkáltatónak. Az utazási idő tehát nem munkaidő, arra munkabér nem jár.Megjegyezzük, hogy a fentiektől kollektív szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Munkaszüneti napon végzett munka elszámolása

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló munkaszüneti napon munkát végez rendes munkaidőben, milyen módon kell elszámolni a díjazását? Valóban az alapbére háromszorosát kapja erre a napra?
Részlet a válaszából: […] ...napra rendes munkaidő a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Megszakítás nélküli tevékenység – ha nem egész évben végzik

Kérdés: Cégünknél a termelés alapvetően két nagyobb időegységben működik. Az év egyik részében a teljes gyártósor üzemel, mivel ekkor jellemzően magasabb a megrendelési állomány, míg az év fennmaradó időszakában csak a gyártósor egy részét működtetjük az alacsonyabb megrendelési állomány miatt. Az év azon részében, amikor a megrendelési állomány magasabb, szükséges lenne, hogy mindennap, tehát a munkaszüneti napon is megállás nélkül termeljünk. Elrendelhetünk erre az időszakra megszakítás nélküli működést?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai elő­írásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és– társadalmi közszükségletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Munkáltató személyében bekövetkező változás – munkaszerződés-módosítás

Kérdés: Munkáltatói jogutódlás történt a munkahelyemen. Az új munkáltató mindenkivel új munkaszerződést akar aláíratni, amiben a korábbinál alacsonyabb alapbér szerepel. Köteles vagyok-e aláírni ezt az új munkaszerződést? Ha megtagadom, akkor emiatt felmondhat nekem az új munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. nem használja a munkáltatói jogutódlás fogalmát. Ezt a jogintézményt a munkáltató személyében bekövetkezett változásnak nevezi. A munkáltató személyében bekövetkező változás során szükségtelen a munkavállalókkal új munkaszerződés megkötése, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Pótlék megállapítása közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Intézményünk fő tevékenysége a szociális ellátás, dolgozóink a Kjt., illetve a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet hatálya alá tartoznak. Egyéb feltételtől függő pótlékokkal kapcsolatban az alábbi kérdésünk lenne: adható-e annak a gépkocsivezetőnek rakodási pótlék, aki a munkaidejének meghatározott részében rakodást végez? Számít-e, hogy az adott feladatot egyedül vagy segítséggel látja el? Adható-e annak a dolgozónak pénzkezelési pótlék (mankópénz), aki munkája során pénzzel bánik (térítési díj, intézményi pénztár kezelése), melynek összege jelentős? Ezek az egyéb feltételtől függő pótlékok mikor adhatók, és a pótlék összegét mi alapján kell meghatározni? A pótlék megítélése esetén a feltételeket a munkáltató állapíthatja meg, vagy ennek vannak külön szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...Az a rendelkezés, amely e tilalomba ütközik, semmis. E tiltott körbe tartozna tehát olyan kollektív szerződéses rendelkezés vagy munkáltató általi egyoldalú intézkedés is, amely a Kjt.-ben vagy a végrehajtási rendeletben foglalt pótlékokon kívül egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadság elévülése

Kérdés: A szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató mégsem adja ki a teljes szabadságot a tárgyévben? Követelheti-e a munkavállaló a szabadságot a tárgyév lejártát követően? Akkor is módja van erre, ha a munkaviszony közben már megszűnt?
Részlet a válaszából: […] ...szabályosan kerülhet sor a szabadság kiadására (Mt. 123. §). Ezekben az esetekben az elévülés az azt követő napon kezdődik, amikor a munkáltató jogszerűen még utoljára eleget tehetett volna a szabadság határidőben való kiadására vonatkozó kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.
Kapcsolódó címkék:      

Csoportos létszámcsökkentés feltételei

Kérdés: Cégünk felszámolás alá került, a termelést le kell állítanunk. Jelenleg huszonöt munkavállalónk van, de a tevékenység zárásához csak öt személyre lesz szükség, a többiek munkaviszonyát a felszámoló meg fogja szüntetni. Az új szabályok alapján is csoportos létszámcsökkentésnek fog számítani ennyi ember elbocsátása? Beleszámít a csoportos létszámcsökkentésbe, ha valakivel közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. alapján csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző fél évre számított átlagos statisztikai létszám szerinta) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,b) száz vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.
1
329
330
331
465