4885 talált állásfoglalás a munkáltató kifejezésre

Kérdés: A Kjt. szerint foglalkoztatott közalkalmazott közös megegyezéssel kérte a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. A közalkalmazott a reá irányadó nyugdíjkorhatárt a jogviszony megszűnésének dátumával betöltötte, nyugdíjasnak minősül. A közalkalmazotti jogviszonya 1986. november 12. napjától állt fenn, 2021. november 12. napján elérte a 35 évet. A Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése szerinti 40 éves jubileumi jutalom kifizetésére jogosult-e a dolgozó közös megegyezéssel történt jogviszony megszüntetés esetén?

Kérdés: 40 órás heti munkaidőnk van, napi 30 perc ebédidővel, ami a munkaidő része. Hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16 óráig, pénteken pedig 7.30-tól 13.30-ig tart a munkaidő. Ha hétfőn vagy pénteken elmegyünk szabadságra, mindegyik egy nap szabadságnak számít, holott pénteken csak 6 órát dolgozunk. Helyes ez így?

Kérdés: A munkavállaló 32 éves anya, első gyermeke 2017. december 10-én született, a második 2020. január 3-án. A gyermekek után járó pótszabadság kiadása terén támadt nézetkülönbség. A fenti időszak alatt csak CSED, GYED, GYES miatt volt otthon. Az első gyermek születése évében, 2017. december 10-éig az éves szabadságából csak négy napot vett igénybe. A munkáltató számítása szerint a GYES utáni szabadságnapok száma 57. A GYES utáni szabadságok kiadása 2022. június 20. és 2022. szeptember 06. között történik. Az anya a 2022. évi időarányos szabadságát június 20-tól december 31-ig a munkáltató 11 napban állapította meg. A munkavállalónak a kora alapján ez évben 20+3 nap alap- és pótszabadság jár. A munkáltató közlése szerint a CSED, GYED, GYES idejére a gyermekek utáni pótszabadság nem számítandó. Kérjük szíves válaszukat, jár-e a pótszabadság, és miként kaphatja meg a munkavállaló?

Kérdés: Egy gyárban – egyoldalú szerződésmódosítással – napi 8 órás, 4 műszakos munkarendet vezetnek be (folyamatos munkarend, munkaidőkeretben, havi elszámolással). Minden alapórára 20 százalékos pótlékot fizetnének. A szerződésmódosítást a munkavállaló nem akarja elfogadni. Mit tehet ebben az esetben a munkáltató, és mit a munkavállaló? Kényszeríthető-e felmondásra a munkavállaló? Amíg nem tisztázódik a helyzet, hogyan járjon be dolgozni?

Kérdés: 2022. augusztus 4-én betöltöttem a nyugdíjkorhatárt. Több mint 15 éve vagyok közalkalmazott. A munkahelyem a felmentési időt úgy szeretné kiadni, hogy amikortól betöltöm a 65. életévemet, utána küldenének el 5 hónapos felmentési idővel, azaz majd csak 2023. január 4-től kapnám a nyugdíjat. Megtehetik ezt így? Én lehetőleg már 2022. augusztus 4-től nyugdíjas szeretnék lenni.

Kérdés: A munkavállalónk számára előkészítünk egy közös megegyezést és egy átszervezésre hivatkozó munkáltatói felmondást. Ezeket személyesen be is mutatjuk neki azzal, hogy azok tartalmát megismerheti, elolvashatja, egyúttal választhat a munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetése és a munkáltatói felmondás között. Ha ő egyiket sem fogadja el, és a felmondás átvételét kifejezetten megtagadja, mondhatja-e utóbb azt, hogy a munkaviszonya sem került megszüntetésre, mivel nem került sor a felmondás közlésére?

Kérdés: Az Efo-tv. a létszámkeret meghatározása során a "főállású személyt" említi. Ismereteim szerint egyetlen adójogszabály, az Mt., sőt a KSH sem használja, határozza meg ezt a szóösszetételt. Mit kell ez alatt érteni? A részmunkaidős munkavállaló idesorolható? Ha esetleg igen, milyen mértékű részmunkaidőig?

Kérdés: El lehet tiltani igazolatlan távollétre a munkavállalót a munkavégzéstől a vérvizsgálat eredményéig (ami több nappal később érkezik meg), ha az alkoholszonda pozitív értéket mutat a megfújáskor?

Kérdés: A munkavállaló napi 8 óra munkavégzés mellett készenlétben rendelkezésre áll, havonta egy hetet egybefüggően (társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás). Milyen szabályok vonatkoznak a napi és heti pihenőidőre vonatkozóan a készenléti beosztás időtartama alatt? Készenlét esetén történő munkavégzés után milyen szabályokat kell betartani a pihenőidőre vonatkozóan? A készenlét során végzett többletmunkáért milyen díjazás jár, illetve, amennyiben a túlmunka kompenzálása pihenőidővel történik, milyen mértékű pihenőidő jár a munkavállalónak és mikor?

Kérdés: Intézményünk munkavállalója betegsége miatt keresőképtelenné vált, egy éven át táppénzben részesült, majd ezt követően ellátás nélküli időszak következett, vagyis betegsége fennállását, keresőképtelenségét orvosi igazolásokkal továbbra is igazolta, de táppénzfolyósításra már nem volt jogosult. A betegsége alatt ki nem vett, felhalmozódott szabadságának kiszámítása kapcsán felmerült a következő az ellátás nélküli időszak is szabadságra jogosító időnek számít?