Találati lista:
41. cikk / 49 Munkáltató személyében történő változás – a tevékenység "visszaszervezése"
Kérdés: Újonnan alakult köztulajdonban lévő gazdasági társaság vagyunk. Az alapítónk szándéka szerint a mi társaságunk által foglalkoztatott munkavállalókkal fogja ellátni azokat a feladatokat, melyeket eddig alvállalkozók útján látott el. A folytonosság érdekében felvettük azokat az embereket, akik eddig az alvállalkozóknál látták el a feladatokat. Új munkaszerződést kötöttünk velük, próbaidőt is meghatároztunk. Az egyik munkavállaló szerint azonban mi a korábbi munkáltatója jogutódai vagyunk, és szerinte jogellenesen kötöttük ki a próbaidőt. Jogszerűen jártunk el, vagy tényleg jogutódnak minősülünk?
42. cikk / 49 Közalkalmazottak besorolása – iskolák működtetési feladatait ellátók
Kérdés: Helyi önkormányzati költségvetési szervként működünk, önkormányzati szolgáltató feladatot látunk el, általános iskolák, gimnáziumok, kollégiumok (34 telephely) Nkt. 74. § és 76. §-aiban meghatározott működtetési feladatait. Ezen intézmények technikai dolgozói (gazdasági vezető, gondnok, karbantartó, udvaros, fűtő, portás) 2013. január 1-jétől a mi alkalmazásunkban állnak mint közalkalmazottak. Tehát jogviszonyukra ettől kezdve a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet vonatkozik. Ez azonban – ellentétben a régi, közoktatási intézményekre vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelettel – más besorolási szabályokat tartalmaz. Korábban lehetőség volt arra, hogy a portást mint kisegítő dolgozót – amennyiben megvolt hozzá a megfelelő iskolai végzettsége – "C" fizetési osztályba, illetve a karbantartót mint műszaki dolgozót, végzettsége alapján akár "F" fizetési osztályba soroljanak. A 77/1993. Korm. rendelet melléklete azonban a portásokat, a karbantartókat kizárólag a minimálbérrel fizetett "A" fizetési osztályba engedi besorolni, annak ellenére, hogy ezen munkakört betöltő alkalmazottak munkaköri feladata nem változott lényegesen a korábbihoz képest. További probléma, hogy az egyes iskolák a szakmunkás végzettségű (általában műszaki) portásoknak megadták a garantált bérminimumot. Hogyan tudjuk az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján a jogszabályoknak megfelelően a besorolásokat helyreigazítani? A karbantartók, illetve az udvaros-pedellus munkakörű kollégák esetében továbbá elvárt valamilyen épület-karbantartáshoz kapcsolódó szakmunkásvégzettség (szobafestő, kőműves, burkoló, vízvezeték-szerelő) is, besorolhatók-e ezen közalkalmazottak a "B" fizetési osztályba? Lehetséges-e a 77/1993. Korm. rendeletben meghatározott munkakörökön kívül más munkaköröket is megnevezni az SzMSz-ben?
43. cikk / 49 Felszámolás alatt lévő cég – munkáltató személyében bekövetkező változás
Kérdés: Cégünk egy felszámolás alatt álló cég egyik részlegét át kívánja venni a nyár folyamán a munkavállalók nélkül. Úgy tudjuk, hogy ha felszámolás alatt van a cég, akkor az üzem átadása nem minősül munkáltatói jogutódlásnak. Viszont úgy értesültünk, hogy 2013. augusztus 1-jétől változik az ezzel kapcsolatos szabályozás. Ez azt jelenti, hogy amennyiben júliusban nem zárult le az ügylet, akkor kénytelenek vagyunk átvenni a munkavállalókat is?
44. cikk / 49 Munkáltató személyében bekövetkező változás – munkaszerződés-módosítás
Kérdés: Munkáltatói jogutódlás történt a munkahelyemen. Az új munkáltató mindenkivel új munkaszerződést akar aláíratni, amiben a korábbinál alacsonyabb alapbér szerepel. Köteles vagyok-e aláírni ezt az új munkaszerződést? Ha megtagadom, akkor emiatt felmondhat nekem az új munkáltató?
45. cikk / 49 Át nem vett közalkalmazott felmentése közoktatási területen
Kérdés: A korábban önkormányzatunk által fenntartott, majd 2013. január 1-jétől egy intézményfenntartó központ intézményegységeként tovább működő általános iskolánkban az iskolaigazgató még tavaly december utolsó napjaiban az egyik közalkalmazott takarítót felmentette. A felmentési idő teljes időtartamára nézve mentesítette a munkavégzés alól. A felmentési idő 2013 júliusában telik le. E személyt, illetve a többi takarítót nem vette át a központ, csak a pedagógusokat. Kérdésünk, hogy most ki az, akinél a felmentési idejét tölti az illető, tekintettel arra, hogy ő semmilyen okiratot nem kapott 2013. január 1-jével? Az önkormányzat, az önkormányzat gazdasági ellátó szervezete (GESZ), amely a többi, a központ által át nem vett közalkalmazottat foglalkoztatja, vagy a központ? Ha a GESZ, akkor az is problémát jelent, hogy az 2013. május 31-ével megszűnik, és ezt követően egy önkormányzati kft. fogja ellátni a feladatait.
46. cikk / 49 Távollétidíj-számítás – a munkaidő-beosztás hiánya és a pótlékok
Kérdés: Távolléti díj számításával kapcsolatosan milyen esetekre vonatkozik az a törvényi megfogalmazás, hogy "nincs munkaidő-beosztása" a munkavállalónak? Kollektív szerződésben szereplő munkaidő-beosztás megfelelő munkaidő-beosztásnak tekinthető (pl. ha a beosztás hétfőtől csütörtökig 7 óra 15 perctől 16 óráig, pénteken 7 óra 15 perctől 14 óráig tart)? A munkáltató személyében bekövetkező változás során, a 2013. január 1-jétől átvett munkavállalók távolléti díját hogyan számoljuk: az előző foglalkoztatónál teljesített készenlétet és műszakpótlékot figyelembe kell vennünk a távolléti díj számításakor?
47. cikk / 49 Munkaszerződés-kötés és a munkáltató személyében bekövetkezett változás
Kérdés: Egyik kolléganőmmel a korábbi munkáltatónktól munkáltatói jogutódlás útján kerültünk át a jelenlegi munkáltatónkhoz, magasabb munkakörbe, lényegesen több munkával. A közvetlen vezetőnk szóban ígéretet tett arra, hogy a munkabérünket felemelik. Új munkaszerződés megkötésére és a fizetésünk felemelésére azonban a mai napig nem került sor. Ráadásul a munkáltatónk még arra is kötelezett minket, hogy a munkaköri leírásunkat mi készítsük el saját magunknak, mely aláírásra, illetve jóváhagyásra is került a vezető részéről, és átadták azt nekünk új munkaszerződés nélkül. Az ismereteim szerint a munkáltatói jogutódlás esetén, ha a munkakör megváltozik, és vele együtt a fizetés is, akkor új munkaszerződést kell kötni a munkavállalónak és a munkáltatónak, a korábbi szerződés már nem vihető tovább. Ilyen esetben mit tanácsolnak, hogy mit tegyünk?
48. cikk / 49 Munkavállalói felmondás a munkáltató személyében bekövetkező változás miatt
Kérdés: Előreláthatóan 2012 augusztusában eladjuk az egyik telephelyünket egy másik cégnek. A telephelyen dolgozó munkavállalók munkáltatói jogutódlással átkerülnek egy másik céghez. Az üzleti partnerünk szeretne mindenkit megtartani, és tovább folytatni a termelést, de attól tart, hogy a munkavállalók nem akarnak majd az új munkáltatónak dolgozni. Előfordulhat-e, hogy a munkavállalók a jogutódláskor arra hivatkozva mondjanak fel, hogy nem szimpatikus nekik az új munkáltató?
49. cikk / 49 Jogutódlás – beolvadás a polgármesteri hivatalba
Kérdés: Az alapító önkormányzat a közterület-felügyeletet megszünteti oly módon, hogy az beolvad a polgármesteri hivatalba. Ebben az esetben a közterület vezetőjének továbbfoglalkoztatása a jogutód szervezetnél milyen módon valósulhat meg: áthelyezés, esetleg új kinevezés révén? A korábbi intézményvezetői megbízása helyett vezetőként történő áthelyezése megvalósulhat-e úgy, hogy osztályvezetői megbízást kap? Hogyan tarthatja meg a végkielégítésre való jogosultságát? A közterület-felügyeletnél foglalkoztatott köztisztviselők számára elegendő-e a tájékoztatás a munkáltató személyének megváltozásáról, vagy kinevezésmódosítás, illetve új kinevezés is szükséges? Az ő esetükben a végkielégítésre jogosító szolgálati idő folyamatosnak tekintendő-e?
