1908 talált cikk a munkakör kifejezésre

Kérdés: Alapítványi fenntartású általános iskola vagyunk, így tanárainkat és tanítóinkat munkaviszony keretében foglalkoztatjuk. Azt hallottuk, hogy 2014. július 1-jétől szigorodnak a neveléssel foglalkozó munkavállalók foglalkoztatásának szabályai, és büntetett előéletű munkavállalót nem foglalkoztathatunk. Szeretnénk tudni, hogyan tudjuk ellenőrizni a büntetett előéletet, és mit kell tennünk, ha valaki nem felel meg a feltételeknek?

Kérdés: Helyi önkormányzati költségvetési szervként működünk, önkormányzati szolgáltató feladatot látunk el, általános iskolák, gimnáziumok, kollégiumok (34 telephely) Nkt. 74. § és 76. §-aiban meghatározott működtetési feladatait. Ezen intézmények technikai dolgozói (gazdasági vezető, gondnok, karbantartó, udvaros, fűtő, portás) 2013. január 1-jétől a mi alkalmazásunkban állnak mint közalkalmazottak. Tehát jogviszonyukra ettől kezdve a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet vonatkozik. Ez azonban – ellentétben a régi, közoktatási intézményekre vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelettel – más besorolási szabályokat tartalmaz. Korábban lehetőség volt arra, hogy a portást mint kisegítő dolgozót – amennyiben megvolt hozzá a megfelelő iskolai végzettsége – "C" fizetési osztályba, illetve a karbantartót mint műszaki dolgozót, végzettsége alapján akár "F" fizetési osztályba soroljanak. A 77/1993. Korm. rendelet melléklete azonban a portásokat, a karbantartókat kizárólag a minimálbérrel fizetett "A" fizetési osztályba engedi besorolni, annak ellenére, hogy ezen munkakört betöltő alkalmazottak munkaköri feladata nem változott lényegesen a korábbihoz képest. További probléma, hogy az egyes iskolák a szakmunkás végzettségű (általában műszaki) portásoknak megadták a garantált bérminimumot. Hogyan tudjuk az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján a jogszabályoknak megfelelően a besorolásokat helyreigazítani? A karbantartók, illetve az udvaros-pedellus munkakörű kollégák esetében továbbá elvárt valamilyen épület-karbantartáshoz kapcsolódó szakmunkásvégzettség (szobafestő, kőműves, burkoló, vízvezeték-szerelő) is, besorolhatók-e ezen közalkalmazottak a "B" fizetési osztályba? Lehetséges-e a 77/1993. Korm. rendeletben meghatározott munkakörökön kívül más munkaköröket is megnevezni az SzMSz-ben?

Kérdés: Munkahelyemen 6+2-es (6 munkanap 2 pihenőnap) rendszerben folyamatos, három műszakos munkarendben dolgozunk. Milyen bérpótlékok járnak a munkavégzésemre? Műszakpótlék, vasárnapi pótlék megillet-e? Ha a munkavégzés hétvégére és ezenfelül még munkaszüneti (ünnepnap) napra is esik, jár-e további pótlék?

Kérdés: A régi Mt. 103. §-ának (4) bekezdése kimondta: "A munkavállaló – munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes." Az új Mt.-ben ilyen szabályt nem találtam, jelent ez tényleges változást?

Kérdés: Leendő munkavállalónkkal munkaszerződést kötöttünk azzal, hogy 2014. április 15-én kezdi meg a munkát cégünknél. Elküldtük az üzemorvoshoz, aki azonban megállapította, hogy alkalmatlan arra a munkakörre, amire felvettük. Mivel kikötöttünk a szerződésben próbaidőt, úgy gondoltuk, hogy azonnali hatállyal megszüntetjük a munkaviszonyt. Helyesen járunk el, ha próbaidő alatt azonnali hatállyal szüntetjük meg a munkaviszonyt, vagy ebből problémánk lehet később?

Kérdés: Önkormányzatunknál foglalkoztatott köztisztviselőnk korábban felsőfokú végzettséggel katasztrófavédelmi referens munkakört töltött be, gyermek gondozása miatt hosszú ideig fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Időközben, 2012. január 1-jével a kerületi polgári védelmi kirendeltség megszűnt, ezzel összefüggésben az önkormányzat katasztrófavédelmi feladatai is megszűntek. A munkahelyre történő visszatéréskor a munkáltató egyoldalú kinevezésmódosítási jogánál fogva – felsőfokú képesítési feltételhez nem kötött – közterület-diszpécseri munkakörre szóló kinevezésmódosítást adott át részére. Az illetmény összegét nem csökkentette. Mivel a köztisztviselő ezt – a munkaköri feladatokat magára nézve kihívást nem jelentőnek, degradálónak tartva – nem fogadta el, és kérte kötelező felmentését, ennek a munkáltató eleget is tett. A köztisztviselő utóbb pert indított. Kérjük véleményüket a kinevezésmódosítás jogszerűsége tekintetében!

Kérdés: Köztulajdonban álló cégünket nemrég alapították, így most kerül sor munkavállalóink felvételére. Az egyértelműség kedvéért szeretnénk rögzíteni írásban a munkavállalóink részére, hogy a napi munkaidő nálunk nyolc óra, és ebbe az ebédszünet is beleszámít majd, így a munkaidő reggel 8 órától délután 16 óráig tart. A kérdésünk, hogy ezt a munkaszerződésben vagyunk kötelesek rögzíteni, vagy elég, ha tájékoztatóban szerepeltetjük?

Kérdés: Jogosult-e az Mt. szerinti műszakpótlékra (30%) az a takarítónő, aki mindig osztott munka­időben dolgozik (8-10 és 18-20 óra) egy étteremben, amely heti szinten 91 óra üzemelési idővel működik, még ünnepnapokon is? Milyen munkarendje van ilyenkor a takarítónőnek? Ennek a munkavállalónak jár vasárnapi pótlék is amiatt, hogy a munkáltató több műszakos munkarendben üzemel, azonban a munkáltató rendeltetése folytán nyitva van vasárnap és ünnepnapon is?

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban a jegyző szülési szabadságon van, az aljegyző teljes jogkörrel helyettesíti. Ha a helyettesítő aljegyző a szabadságát tölti, vagy betegség miatt akadályoztatott a hivatalvezetői feladatok ellátásában, más vezetői kinevezéssel rendelkező köztisztviselő elláthatja-e teljes jogkörrel a helyettesítést (amely aláírási jogosultságot is jelent)? Mik ennek a feltételei?

Kérdés: Bölcsődei gondozó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban helyezkedtem el a múlt hónapban. A kinevezésem aláírásakor azt a tájékoztatást kaptam, hogy harminc munkanap szabadság illet meg. Eddig úgy tudtam, hogy a bölcsődében a közalkalmazottaknak huszonöt munkanap pótszabadság jár. Miért nem kapom meg a pótszabadságot?