597 talált cikk a munkaidőkeret kifejezésre

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (4) bekezdése alapján havonta legalább egy heti pihenőnapot – a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével – vasárnapra kell beosztani. Mi a helyzet akkor, ha vasárnapra a munkavállalónak szabadság lett kiadva? Jogszerűen jár el a munkáltató, ha ilyen esetben nem oszt be az adott hónapban még egy heti pihenőnapot vasárnapra, a kiadott fizetett szabadságra tekintettel? És mi a helyzet akkor, ha például az egyik hónapban van vasárnapra eső munkaszüneti nap, amely nap kvázi pihenőnapja a munkavállalónak (a munkáltató nem is oszthat be rendes munkaidőt erre a napra, tekintve, hogy nem állnak fenn az ehhez szükséges feltételek, továbbá rendkívüli munkavégzést sem rendel el erre a napra, azaz ezen a napon nem kell munkát végeznie a munkavállalónak, és nem kell rendelkezésre állnia)? Jogszerűen jár el a munkáltató, ha ilyen esetben nem oszt be az adott hónapban még egy heti pihenőnapot vasárnapra, a vasárnapra eső munkaszüneti napra tekintettel? A munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, több műszakos munkáltatói tevékenység keretében.

Kérdés: A törvényi szabályok alapján a munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el. Miként értelmezendő ez a rendelkezés? A négy alkalmat az egybefüggően elrendelt pihenőnapok/pihenőidő teljes időtartamára vonatkozóan kell érteni? Például: egy munkavállalónak készenlét van előírva szombat 6:00-tól hétfő reggel 6:00-ig, amelyek a pihenőnapjai. Ez 1 vagy 2 alkalomnak minősül?

Kérdés: Az Mt. 124. §-ának (3)–(4) bekezdései értelmében egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az adott naptári évre vonatkozóan a munkáltató dönthet úgy, hogy a szabadságot a munkaidő-beosztáshoz igazodóan adja ki, és órában számolja el, illetve tartja nyilván. A munkáltató az adott naptári év közben dönthet úgy, hogy nem naptári napban, hanem órára számolja el és tartja nyilván a szabadságot, vagy ezt adott év elején kell eldönteni, és ezen év közben nem lehet változtatni?

Kérdés: Intézményünknél egyhavi munkaidőkeretet vezettünk be, melynek keretében a munkavállalók rugalmasan oszthatják be munkaidejüket. Ennek következtében lesznek olyan napok, amikor a dolgozók csak hat órában végeznek munkát, de előfordulhat olyan eset is, amikor kilenc órát, vagy azt meghaladóan történik munkavégzés. Dönthet-e úgy a munkáltató a munkaközi szünet tekintetében, hogy a hatórás munkavégzésre is biztosít 20 perc munkaközi szünetet, de ezzel egyidejűleg a kilencórás vagy azt meghaladó munkavégzésre is csak 20 perc munkaközi szünetet oszt be, vagy a munkaközi szünetnek mindenképpen igazodnia kell a letöltött munkaidőhöz, még akkor is, ha összességében ez így előnyösebb a munkavállalók számára? Jelenleg a munkaközi szünet intézményünknél a munkaidő részét képezi.

Kérdés: Az Mt. 106. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkavállaló számára a heti pihenőidőt – a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kivételével – havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani. Mi a helyzet abban az esetben, ha egy munkáltatónál négyhavi munkaidőkeret van, amelynek kezdőnapja szeptember 1., és egy új munkavállaló szeptember második felében kezd el dolgozni a munkáltatónál? Szeptember hónapban a számára is be kell osztani a havi egy pihenőnapot vasárnapra? Vagy mivel nem teljes hónapot dolgozik szeptemberben, így szeptember hónapban nem vonatkozik rá ez a szabály?

Kérdés: Egy munkavállaló több műszakos munkáltatói tevékenység keretében, munkaidőkeretben dolgozik. Rendes munkaidőben történő munkavégzésre be van osztva 6.00-tól 14.00-ig. Másnapra, a beosztás szerinti pihenőnapjára előírható-e neki 22.00-6.00 között rendkívüli munkavégzés?

Kérdés: A munkavállaló és a munkáltató tanulmányi szerződést kötnek. A tanulmányi szerződéssel érintett képzés tanórái mindig vasárnap kerülnek megtartásra. A munkáltató a képzés idejére mentesíti a munkavállalót a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, a munkavállaló részére erre az időre távolléti díjat fizet. Az érintett munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik. Jól gondoljuk, hogy fenti esetben a munkáltatót nem terheli az Mt. 106. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettség, mely szerint a munkavállaló számára a heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani?

Kérdés: Jól gondoljuk, hogy hacsak eltérően nem állapodnak meg a felek a tanulmányi szerződésben, a képzés miatti munkavégzés alóli mentesülés tartama nem vehető figyelembe a munkaidőkeret óráinak számításánál, mint teljesített munkaidő? Azaz a képzés tartama nem csökkenti az adott munkaidőkeretben beosztható órák számát (teljesítendő munkaidőt)?

Kérdés: Dolgozónk szabadságvesztését börtönben tölti. Munkaviszonya nem szűnt meg. Milyen jogcímen fizethetünk (természetesen az adók és járulékok megfizetésével) részére jövedelmet? Írásba kell-e foglalni, vagy egyoldalúan utalhatjuk a bankszámlájára?

Kérdés: Egy gyárban – egyoldalú szerződésmódosítással – napi 8 órás, 4 műszakos munkarendet vezetnek be (folyamatos munkarend, munkaidőkeretben, havi elszámolással). Minden alapórára 20 százalékos pótlékot fizetnének. A szerződésmódosítást a munkavállaló nem akarja elfogadni. Mit tehet ebben az esetben a munkáltató, és mit a munkavállaló? Kényszeríthető-e felmondásra a munkavállaló? Amíg nem tisztázódik a helyzet, hogyan járjon be dolgozni?