2038 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál nemrégen alakult szakszervezet, és az elnöke (aki maga is munkavállalónk) azzal fordult az ügyvezetéshez, hogy a tagok utáni munkaidő-kedvezményt egyedül fogja igénybe venni. Ennek viszont az az eredménye, hogy a munkavállaló teljes mértékben mentesül a munkavégzés alól, és többet nem fog dolgozni (legalábbis ilyen taglétszám mellett). Ez lehetséges?

Kérdés: Az Mt. 103. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A (6) bekezdés szerint ettől el lehet térni, de az (5) bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább 20 perc tartamúnak kell lennie. Cégünknél a két műszakos munkarendben dolgozó munkavállalóink összesen 30 perc szünetet kapnak, amely része a 8 órás napi munkaidőnek. A szüneteket három részletben veszik ki, a következőképpen: 7:30-7:35; 9:00-9:10; 11:45-12:00-ig. A munkavállalók kérésére biztosítunk reggel öt perc szünetet, a 20 perces ebédszünet rovására. A tízperces reggeliszünetből, rövidsége miatt, már nem szerettünk volna elvenni. A szünetrend elfogadásáról, annak kifejezetten munkavállalói kérésre történő, a 103. § (6) bekezdésétől eltérő kiadásáról nyilatkoztattuk munkavállalóinkat. Jogszerűen járunk el, ha a fentiek szerint adjuk ki a szüneteket, amelyben nincs egybefüggő 20 perces munkaközi szünet? Minősülhet-e az ily módon kialakított szünetrend a munkavállaló javára történő eltérésnek? Amennyiben kiadható a fentiek szerint a munkaközi szünet, akkor annak elfogadására elegendő a ráutaló magatartás, vagy szükséges erről különmegállapodást kötni? Ha szükséges, akkor minden újonnan létesített munkaviszonynál külön-külön, vagy elegendő évente egy alkalommal egy, a munkavállalók által közösen aláírt nyilatkozat?

Kérdés: Egy pincehelyiségben dolgozom, irodai munkát végzek. Szeretném megkérdezni, hogy ez föld alatti munkavégzésnek számít-e? Jár-e pótszabadság utána?

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy részmunkaidőben szeretne dolgozni, mivel gyermeket vár. A munkaköre egyáltalán nem megterhelő és a terhességét sem veszélyezteti. A munkavállaló szerint neki az eredeti szerződése szerinti bér jár, a csökkentett munkaideje mellett is. Nem találtunk erre való utalást a törvényben, jogos a munkavállaló kérése?

Kérdés: Részmunkaidős (20 órás) eladóként, ha az ünnepnap hétköznapra esik, hány napot kell dolgoznom a héten? Általában napi 10 órás műszakok vannak.

Kérdés: A Kjt. szerint lehet-e a munkáltatónak túlóra terhére szabadságot kiírni?

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság tevékenységébe tartozik egyebek mellett a jógaoktatás, és rendelkezik egy erre a munkakörre alkalmazott munkavállalóval. A garantált bérminimum vagy kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár-e ennek a munkavállalónak?

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havidíjas munkavállaló munkabérét, ha a hónapban van olyan munkaszüneti nap, amikor keresőképtelen? Tegyük fel, hogy 2018. május 16-22. közt betegszabadságon volt a dolgozó. Alapbére 230 000 Ft/hó. Május hónapban 21 ledolgozandó nap, és két hétköznapra eső munkaszüneti nap volt. Ezek közül az egyik május 21-e pünkösdhétfő, ami beleesik a keresőképtelen napokba. Milyen logika mentén kell kiszámolni a bért?

Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?

Kérdés: Közalkalmazott pedagógus hölgy 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása 2020 májusában esedékes. A következő tanévre (2018/19) – jogszabály alapján – 4 óra csökkentést kért úgy, hogy az egyik, kimenő osztálya helyett ne kapjon másik osztályt. Tudni szeretné, hogy ez a – kérése szerint csak a következő tanévre szóló – csökkentés befolyásolja-e az azt követő – elvileg – töredékes tanévét is? A csökkentett óraszám kérelmezése befolyásolja-e a jubileumi jutalmát, kaphat-e egyáltalán?