304 talált cikk a munkaidő mértéke kifejezésre

Kérdés: Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék, illetve a szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható-e havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Például egy havibéres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) bekezdésének a) pontja, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár?

Kérdés: Karbantartó munkakörben, megszakítás nélküli tevékenység keretében dolgozó kollégánk 2016. január 1-jén be volt osztva, de szabadságra ment. Erre a napra fizetett ünnepet, vagy a szabadságra járó távolléti díjat kell elszámolnunk neki?

Kérdés: Cégünk év közben kettéválasztotta tevékenységi köreit. A fő profiljában folytatta tevékenységét, a meglévő munkavállalók munkaideje felére (4 órára) csökkent. A másik profilra új céget hozott létre, a szóban forgó munkavállalókat felvette a fennmaradó 4 órára. Mi a teendő ilyenkor a munkavállalók szabadságával abban az esetben, ha a profilmegosztásig nem időarányosan vették azt ki? Az új cégben már csak időarányosan lehet kiadni a szabadságokat, ami jóval kevesebb lenne, mint ami őket megilletné. A fennmaradóban pedig jóval több szabadság "maradt". Átvihető az új cégbe a fennmaradó ki nem vett szabadság?

Kérdés: Elő kell-e írni munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben azt, hogy egy adott munkakör készenléti jellegűnek minősül, vagy anélkül is minősíthető annak? Előírhatja-e ezzel összefüggésben kollektív szerződés azt, hogy a munkavállaló csak meghatározott munkakörökben foglalkoztatható napi 12 órás munkaszerződéssel?

Kérdés: Társaságunknál néhány vezető beosztású kolléga kötetlen munkaidőben dolgozik, esetükben nem tartjuk nyilván a munkaidőt, és túlóra-kifizetés sincs. Amikor a nyári szabadságolások miatt bejönnek helyettesíteni szombaton nem kötetlen munkaidős kollégákat, van-e akadálya annak, hogy túlórapótlékot fizessünk? Tehát nem a saját munkakörükben dolgoznak szombaton 8 órát, ezt szeretnénk honorálni nekik. Összefér-e ez a kötetlen munkaidőre vonatkozó megállapodással?

Kérdés: A szakszervezet azzal a felhívással fordult a cégünkhöz, hogy a havibéres munkavállalóknak is a ténylegesen ledolgozott munkaórák alapján fizessük ki a munkabért (alapbért), és egyedül a távollétekre eső óraszámra számoljunk el más jogcímen bérelemeket. Például szerintük, ha egy munkavállaló a hétköznapi 8 órás beosztása mellett a munkaidőkeretben dolgozik 8 órát szombaton is (rendes munkaidőben), akkor erre a 8 órára a tárgyhónapban meg kellene kapnia az alapbérét. Jól gondoljuk, hogy ennek a logikának nincs alapja, és a havibéres munkavállalóknak ilyenkor is csak a havibér arányos részét kell kifizetni?

Kérdés: Munkatársaink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, minden héten hétfőtől péntekig. Kivételesen előfordul, hogy szombatra is munka­időt osztunk be nekik, termelési csúcsok esetén. Ezeket a pluszszombatokat minden hónapban elszámoljuk rendkívüli munkaidőként, ha az adott hónapban nem lehet helyettük másik pihenőnapot beosztani. Augusztus hónapban azonban volt egy olyan szombat, amire előre beosztottuk a kollégákat nyolc órára, ám végül – anyaghiány miatt – mégsem kellett bejönniük. E napra állásidőt fizettünk nekik. Kérdésem, hogy ilyenkor az erre a szombatra eső nyolc órát is bele kell-e számítani a munkaidőkeretben teljesített időbe? Előfordulhat, hogy e miatt a valójában le sem dolgoztatott nyolc óra miatt kell munkaidőkereten felüli túlórát fizetnünk?

Kérdés: Irodában dolgozó munkatársaink három hónapos munkaidőkeretben dolgoznak. A harmadik hónap vége felé, ahogy látszik a többlet, megpróbálják "lecsúsztatni", hogy lehetőleg nullára jöjjön ki. Van-e akadálya a teljes napos lecsúszástatásnak? Tehát ha 16 óra többlete van, nem dolgozik két napot. Vagy mindennap meg kell lenni a négy órának, tehát naponta legfeljebb négyet csúsztathat le?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a munka jellegéből adódóan egyenlőtlen beosztással dolgozó munkavállaló rendszeresen azon a napon megy táppénzre, amikor a beosztás szerinti munkaideje kevesebb, mint nyolc óra? Például hétfőn, kedden, szerdán 12 órára, csütörtökön 4 órára van beosztva, pénteken szabad. Csütörtökön jelzi, hogy a hét hátralévő idejére az orvos táppénzes állományba vette. Ilyen alkalmakkor mindig túlórája keletkezik, mert a csütörtöki és a pénteki táppénz idejére 8 óra betegszabadság számolandó el, illetve teljes napi táppénz jár számára?

Kérdés: GYED-en lévő anyuka, aki munkaszerződése alapján napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott nálunk, a GYED letelte után újra munkába áll. Közös megegyezés alapján a napi munkaideje 6 óra lesz. A szülési szabadságra és a GYED első fél évére járó szabadságot kiadjuk neki, kérdés, hogy arányosítanunk kell-e a szabadságot a 8-6 óra miatt? Vagyis több napra mehet-e el amiatt, hogy 6 órás napjai vannak, a felhalmozott szabadsága viszont napi 8 órás munkaviszonyban keletkezett?