123 cikk rendezése:
51. cikk / 123 Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése
Kérdés: Munkaadómnál 2 hete megszűnt a munkaviszonyom. A munkaviszony egy kölcsönbeadó cég által jött létre, ők jelentettek be engem 8 órás munkaviszonyra, miközben a kölcsönvevő cégnél több mint 11 órát dolgoztam átlagosan. A felmondásom után a kölcsönvevő tulajdonosa nem akarta kifizetni a fennmaradt béremet, majd hosszas vita után megegyeztünk abban, hogy nem a napi 11 órás béremet fizeti ki, mint ahogy eddig, hanem csak a 8 órásat. A kölcsönbeadó cég még aznap jelentkezett, hogy készen vannak a kilépőpapírjaim, és átvehetem a fizetésemet, 116 100 Ft-ot. Másnap elmentem az említett papírokért és a fizetésért, átvettem azokat, és aláírtam egy e-mailt, melyet a kölcsönvevő küldött a kölcsönbeadónak, melyben az volt, hogy megegyeztünk abban, hogy csak a 8 órás béremet fizeti ki. Ennek a papírnak az aljára ráírtuk, hogy sem részemről, sem a kölcsönvevő részéről nem áll fenn további követelés. Pár napja a kölcsönvevő cég egyik asszisztense felhívott, hogy én 24 300 Ft-tal többet kaptam, mivel félreértés történt köztük és a kölcsönbeadó között, és vigyem vissza ezt az összeget a kölcsönbeadóhoz. Kérdésem, hogy ezt jogosan követeli-e tőlem a kölcsönvevő cég? A kilépőpapíron 116 100 Ft-os összeget sehol nem látok, azon az van, hogy a 8 órás bejelentett béremet vettem át.
52. cikk / 123 Kikölcsönzés – ha letelt a kölcsönvevőnél az öt év
Kérdés: Kölcsönbe adó cég vagyunk, november 30-án lejárt az öt év kölcsönzési idő. Mi a teendő akkor, ha másik cégnek adjuk kölcsön a dolgozókat? Elég a szerződés módosítása és tájékoztató kiadása, illetve az eddigi cégnél ki nem adott szabadságot el kell számolni?
53. cikk / 123 Kölcsön- vagy munkabértartozás
Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
54. cikk / 123 Próbaidő kikötése munkaerő-kölcsönzést követően
Kérdés: Jogszerű a munkaszerződésben próbaidő kikötése olyan munkavállaló esetében, aki a munkaviszony létesítését megelőzően, a munkáltató mint kölcsönvevő részére munkaerő-kölcsönzés keretében végzett munkát? Ilyen esetben a próbaidő kikötése rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül?
55. cikk / 123 Munkaviszony minősítése bíróság által
Kérdés: "A" cég és "B" cég Magyarországon honos, kapcsolt vállalkozások. "X" munkavállaló kizárólag "A" céggel áll munkaviszonyban logisztikai vezető munkakörben, azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt ellát logisztikai vezetői feladatokat. Minősítheti-e a bíróság a munkaviszonyt (peres eljárás során) úgy, hogy "X" munkavállalónak "A" céggel, valamint "B" céggel szemben az Mt. 195. §-a szerinti több munkáltató által létesített munkaviszonya áll fenn?
56. cikk / 123 Kölcsönzött munkavállalók az üzemi tanács választásánál
Kérdés: A munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalóinkat figyelembe kell-e vennünk az üzemi tanácsi választáson, az üzemi tanács taglétszámának meghatározása során, illetve a szavazásra, tisztség betöltésére jogosult személyek körében?
57. cikk / 123 Kölcsönzött munkavállalók – munka cégcsoporton belül
Kérdés: Munkerő-kölcsönzőtől évek óta veszünk igénybe munkavállalókat. Felmerült az az igény, hogy a vállalatcsoportunkba tartozó másik munkáltatónál foglalkoztassuk őket. Lehetőség van-e erre szerződéstől eltérő foglalkoztatás címén?
58. cikk / 123 Emelt összegű vasárnapi pótlék
Kérdés: A kérdésem a vasárnapi munkavégzés tilalma témájában a 2015. évi XVII. törvényben megjelent Mt.-módosításhoz kapcsolódik. Ez a törvény az Mt. 140. §-át módosítja, amelynek (2) bekezdése meghatározza, hogy milyen vasárnapi munkavégzés esetén jár plusz 50% pótlék a dolgozónak. Ezt, illetve ennek a jogszabálynak az indokolását nem tudjuk az egyéb vonatkozó jogszabályokkal, a Kertv.-vel és a Kszvmtv.-vel együtt úgy értelmezni, hogy az adott esetre egyértelmű választ adjon. Esetünkben a munkavállaló árufeltöltőként dolgozik egy áruházban. Kérdés, hogy ő a Kertv. szerint "kereskedelmet kiszolgáló tevékenységet" végez-e? Ha igen (ezt példálózóan a kérdéses jogszabály indokolása is tartalmazza), akkor nem vonatkozik rá a Kszvmtv., hiszen az kimondja az 1. §-ában, hogy a hatálya nem terjed ki a kereskedelmet kiszolgáló tevékenységre. Tehát emiatt egy árufeltöltő vasárnap is végezhet munkát, és nemcsak a Kszvmtv. szerint kijelölt néhány vasárnapon, hanem bármelyik vasárnap, mint ahogy ez a kereskedelemben szokásos is, hogy a nyitvatartási időn kívül végezhetők el ezek a kiszolgálótevékenységek? A kérdésünkre, hogy egy árufeltöltőnek mennyi pótlék jár a vasárnapi munkavégzésért, az Mt. módosított szövege alapján kétféle válasz adódna: egyfelől a néhány, a Kszvmtv. szerint kijelölt vasárnapon 100%, másrészt minden más átlagos (tehát nem a Kszvmtv. szerinti kijelölt) vasárnapon pedig csak 50%, mivel az Mt. 140. §-a (2) bekezdésének szövege a plusz 50% pótlékot csak a kijelölt vasárnapokhoz köti. Helyes-e az értelmezésünk, mert az Mt.-módosítás indokolásának szövege ettől ellentétes értelmezésre utal, abból úgy tűnik, mintha az árufeltöltő is csak a kijelölt vasárnapokon végezhetne munkát, holott a jogszabályból nem ez következik? Ha az árufeltöltő munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát, ez bármit változtat-e az irányadó szabályokon?
59. cikk / 123 Munkaidőkeret – eltérő időtartam a kölcsönzött és a kölcsönvevő saját munkavállalóira
Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Nincs kollektív szerződésünk, jelenleg hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk, több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A kölcsönvevő cégnél viszont van kollektív szerződés, amely a kölcsönbe vett munkavállalókra nem érvényes, és ők éves munkaidőkeretet határoznak meg. Eddig a kölcsönzött munkavállalóknál félévente történt a munkaidő elszámolása, a kölcsönvevő cég saját állományánál pedig évente. De a kölcsönvevő cég ragaszkodik ahhoz, hogy a kölcsönzött munkavállalóknál is évente történjen a munkaidő-elszámolás, vagyis a mi cégünk is éves munkaidőkeretet alkalmazzon. Meghatározhatunk-e mi is éves munkaidőkeretet, hiszen a munkaidő-beosztás a kölcsönvevő cég feladata? Hogyan tudunk eleget tenni a megbízó cég igényeinek, ha nem kívánunk kollektív szerződést kötni a jövőben sem?
60. cikk / 123 Egyszerűsített foglalkoztatás keretében kölcsönzött munkavállaló bejelentése
Kérdés: Kölcsönzött munkavállalókat alkalmazunk, akik alkalmi munkavégzés keretében dolgoznak nálunk. A kölcsönbeadótól rendszeresen megkapjuk a munkavállalók adatait, annak érdekében, hogy az Art. szerinti bejelentést teljesítsük. Véleményünk szerint viszont ezt a foglalkoztatást nem kell bejelenteni, hiszen az alkalmi munka lényege éppen az, hogy eseti jelleggel, egy-egy napokra áll munkaviszonyban a munkavállaló. Ha a kölcsönvevőnek is teljesítenie kellene a bejelentési kötelezettséget, akkor ezzel épp az alkalmi kikölcsönzéshez kötődő előnyök szűnnének meg. Kérem véleményüket a kérdésben!
