Nyugdíjas köztisztviselő foglalkoztatása munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban

Kérdés: A polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselőt a későbbek folyamán az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e polgármesteri hivatalban Mt. szerinti munkaszerződéssel foglalkoztatni? A polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a Tny. 83/B. §-ában szabályozott kereseti, illetve jövedelmi korlátról szóló, valamint a Tny. 83/C. §-ában meghatározott, nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó rendelkezésekre tekintettel kell lennie a nyugdíjasnak?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (vagyis az éves keretösszeget), az éves keretösszeg elérését követő hónap első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Vezető megbízású közalkalmazottak rendkívüli munkájának díjazása

Kérdés: A Kjt. 2012. július 1-jéig hatályban volt 76. §-a szerint nem járt díjazás rendkívüli munkaidőben végzett munkáért a magasabb vezető és vezető állású közalkalmazottaknak. Jelenleg – ismereteim szerint – sem az Mt., sem a Kjt. nem tartalmaz a vezetők túlóradíjazására vonatkozó tiltó rendelkezést, így esetükben is az általános szabályokat kell alkalmazni. Kérem ezzel kapcsolatos szíves véleményüket!
Részlet a válaszából: […] ...továbbá az ügyelet ellentételezésére. A Kjt. 80. §-ának (1) bekezdése értelmében a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munkabérre vonatkozó rendelkezései (XII. fejezet) közül a 136. § (1)–(2) bekezdései, a 137-138. §, a 145. §, a 150. §,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Késedelmes bérfizetés és a rendezett munkaügyi kapcsolatok

Kérdés: Társaságunk üzletkötői a munkaszerződésük alapján havi alapbérük egy részét teljesítménybónuszként kapják. Ennek aktuális havi összege az egyéni teljesítményük háromféle mutatója alapján kerül meghatározásra. Mivel ennek kiértékelése meglehetősen időigényes, a munkabér e részének utalására általában csak a tárgyhónapot követő 15-20. nap között kerül sor. Az időbért mindenesetre a 10. napig utaljuk a kollégáknak. A késedelmes bérfizetés miatt számolnunk kell a "rendezetlen munkaügyi kapcsolatok" minősítéssel?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. Ez a teljes megelőző havi munkabér kifizetésének határideje, tehát a teljesítmény alapján járó díjazást is eddig kell teljesíteni. A kérdésben leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Baleseti táppénz alapja külföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Kiküldetés alatt üzemi baleset ér valakit. A baleseti táppénzt az itthoni vagy a kiküldetési bérből kell számolni? A magyar cégnél szakmunkás-minimálbérre van bejelentve, és a külföldi munkavégzésre – általában heti 48 munkaórára (6 napra) – további nettó 13,50 EUR/óra munkabért kap. Melyiket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – néhány kivétellel – az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Bíróság perelhetősége eljárása miatt

Kérdés: 2004-ben lettem rokkantnyugdíjas, de a rokkantsági ellátás és az elmaradt munkabér közötti különbözetre vonatkozó járadék iránti igényemnek a bíróságok nem adtak helyt, nem vették figyelembe a becsatolt bizonyítékaimat; ráadásul mintegy 18 évnyi pereskedés után elfogultságot is bejelentett a bíróság. Most töltöm be az öregségi nyugdíjkorhatárt; a járadékigényt most tudom valakivel szemben érvényesíteni? A bíróságokat tudom perelni a korábbi eljárásuk miatt?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató akkor felel a munkavállalót ért kárért, ha az a munkaviszonnyal összefüggésben következett be, és nem tudja kimenteni magát a felelősség alól. Erre a korábbi Mt. szabályai szerint akkor van lehetősége, ha– a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Kifizetett mozgóbér visszavonása

Kérdés: Munkaközvetítő (kölcsönbe adó) által dolgozom egy multinacionális cégnél (kölcsönvevőnél), minden hónapban a teljesített munkám alapján mozgóbért kapok a kölcsönvevő szabályai szerint. Béremelés történt a kölcsönbe adó által, de megvonta a mozgóbérem; bár az elutalt januári béremet még mozgóbérrel fizette ki. Jogos-e, hogy visszavonja a ledolgozott hónap után járó mozgóbért, amit már kifizetett nekem, arra hivatkozással, hogy a kölcsönvevőnél a szabály január 1-jétől változott?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges; ilyen lehet, ha a munkáltató hibás adatok alapján számfejt. Azaz a kérdés szerinti esetben az, ha a kölcsönvevő nem tájékoztatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Munkáltatói jogutódlás és a jogviszonyok folytonossága

Kérdés: Egyik üzletágunkat a tavalyi évben átadtuk egy másik cégnek, az átadás egy teljes telephelyet érintett. Bár akkor részletes tájékoztatást kaptak az érintett kollégák a folyamatról, idén több munkavállaló garanciát kért, hogy munkaviszonyuk jogfolytonos, illetve panasszal éltek felénk, hogy egyes juttatásaik változtak 2019. január 1-jétől. Milyen jogszabályokra hivatkozásokkal tudjuk őket megnyugtatni? Felelős-e az átadó társaság azért, ha valamilyen bérelemet az új munkáltató megváltoztatott az átadás után?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató személyében bekövetkező változásnak minősül, ha a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvétele valósul meg [Mt. 36. § (1) bek.]. Tehát nem szükséges a teljes munkáltatót átadni ahhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Azonnali hatályú felmondás a munkavállaló által

Kérdés: A munkáltatómmal közöltem, hogy azonnali hatállyal felmondok, és ezt levélben is megtettem. Van még hat nap tavalyi szabadságom, de nem veszi figyelembe, mert a jelenléti ívbe mindennap azt írja, hogy igazolatlan távollét. Nem tudom, ezzel mi a szándéka. A papírjaimat sem akarja kiadni öt nap után, mert közölte velem, hogy ő szabadságon lesz a jövő héten. A szabadságkifizetés igényét is jeleztem neki levélben, és beleírtam, hogy postai úton küldje el a papírjaimat. A felmondólevelemet megkapta, de nem válaszolt még rá. Ráadásul tudomásomra jutott, hogy ő is írt nekem egy felmondólevelet, de még nem kaptam meg. Nem tudom, mit tegyek.
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony azonnali hatályú felmondása esetén a megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Különböző mértékű költségtérítés

Kérdés: Vállalatunk 15 Ft/km munkába járás költségtérítést fizet minden munkavállaló számára, akik nem tudják tömegközlekedéssel megoldani a napi munkába járást. Ezenfelül minden érintett dolgozó részére fizetünk adóköteles munkábajárás-térítést is, az adómentes költségtérítéssel megegyezően kilométeralapon. Az adóköteles költségtérítésként adott összeg tekintetében köthetünk-e eltérő összegről szóló megállapodást a munkavállalókkal?
Részlet a válaszából: […] ...lényeges, hogy a költségtérítésnek valóban valamely költség megtérítését kell szolgálnia, különben munkajogi tekintetben munkabérnek minősül – azaz annál magasabb összeget adni kilométerenként, mint ami észszerűen költségként felmerülhet, nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Munkáltató dolgainak elvitele bértartozás fejében

Kérdés: Az egyik munkavállalónk bejelentette, hogy megszünteti a munkaviszonyát, és mivel szerinte a munkáltató tartozik neki a túlórák kifizetésével, ezért elvitte magával a kéziszerszámokat és a munkavédelmi felszereléseket is, "váltságba", ahogy mondta. Mit tehetünk ezen munkavállaló esetében? Levonhatjuk a béréből az eszközök értékét mint kárt?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, míg a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni [Mt. 42. § (2) bek.]. A munkabért – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.
1
38
39
40
121