Határozott idejű munkaviszony határozatlan tartamúvá módosítása

Kérdés: Két munkavállalónk tekintetében határozott idejű munkaviszonyt létesítettünk 2014. de­cember 31. napi lejárattal. Közös megegyezéssel a határozott időre szóló munkaszerződés a határozott idő lejárta előtt módosítható-e határozatlan idejű munkaviszonnyá? Amennyiben nem, lehet-e határozatlan időre szóló munkaszerződést kötni 2015. január 1-jével?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony tartama alatt a határozott idejű munkaszerződés módosítására ugyanazok az általános szabályok vonatkoznak, mint a határozatlan idejű munkaszerződésre. Azaz a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják azzal, hogy a munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Határozott idejű munkaviszony módosítása

Kérdés: Módosítható-e közös megegyezéssel a határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé?
Részlet a válaszából: […] Ahogyan a 2194. számú cikkben adott válaszban is olvasható: a munkaviszony tartama alatt a határozott idejű munkaszerződés módosítására ugyanazok az általános szabályok vonatkoznak, mint a határozatlan idejű munkaszerződésre. Tehát a felek a munkaszerződést közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Felmondás – nem kötelezhető rá a munkáltató

Kérdés: 25 fős idősek otthona vagyunk. Segédápolónk rokkantnyugdíjas lett. 40 000 Ft-ig dolgozhat. Azt szeretné, ha felmondanánk, és 3 havi végkielégítést kapna. Mi nem akarunk felmondani, végkielégítést nem tudunk adni. A feladata könnyű munka (takarítás, gépi mosás, vasalás), de ezt is közösen végezzük. Egy éve betegállományos. Mit tegyünk?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónak nincs olyan kötelezettsége, hogy meg kellene szüntetnie a munkaviszonyt, ha a munkavállaló rokkantsági, rehabilitációs vagy hasonló jellegű ellátásra lesz jogosult. Ezért a munkavállalónak kell saját jognyilatkozatával megszüntetnie a munkaviszonyát, ha annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Felmondási idő díjazása – ha lerövidítik

Kérdés: Mit lehet tenni abban az esetben, ha a munkaszerződésben 16 hét felmondási idő van kikötve (bármelyik fél is kezdeményezi a felmondást), de a jövendőbeli munkáltató legfeljebb 15 napot vár a munkakezdésig, ezért a munkavállaló szeretne hamarabb elmenni? Mit tehet a jelenlegi munkáltató, ha a 16. napon nem jelenik meg a munkavállaló, és nem veszi fel a munkát? Hogyan kell kezelni ilyenkor a felmondási időre járó díjazást? Hivatkozhat-e arra a munkavállaló, hogy az Mt.-ben általános szabály szerint 30 nap a felmondási idő, ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondást, és ettől eltérni csak a munkavállaló javára lehet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a felek a törvényben megállapítottnál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak [Mt. 69. § (3) bek.]. Kifejezetten megengedett tehát a hosszabb felmondási idő, ha az a felek megállapodásán alapul, és nem kell vizsgálni, hogy ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

-Több munkakör egy munkaszerződésben

Kérdés: Van arra lehetőség, hogy a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel akként módosítsák a munkaszerződést, hogy a jövőben a munkáltató a munkavállalót egyszerre két munkakörben, de különböző időszakokban alkalmazza? Például a munkavállaló a téli hónapokban csak karbantartó munkakörben, a többi időszakban pedig csak raktáros munkakörben dolgozik.
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében [Mt. 45. § (1) bek.]. A munkakörben történő megállapodás mellett a munkáltatónak legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Vezetői munkakör megváltoztatása – ha letelt a gyermekgondozási szabadság

Kérdés: Ruházati bolthálózatot működtető munkáltatóként az általunk foglalkoztatott boltvezetők esetében többször előfordult, hogy gyermekük születése után hosszabb időre távol voltak a munkahelyüktől. Visszatérésükkor nem tudtuk őket tovább vezetőként foglalkoztatni, munkaszerződésük módosítása vált szükségessé. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, ha a visszatérő munkatárs vezetőként történő továbbfoglalkoztatására nincs mód, hogy egyoldalúan megváltoztassa a munkakört, illetve milyen egyéb módon oldható meg ez a helyzet?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalóval megkötött munkaszerződés kötelező tartalmi eleme a munkakör [Mt. 45. § (1) bek.], a munkaszerződés pedig csak közös megegyezéssel módosítható (Mt. 58. §). A munkáltató tehát semmiképpen sem változtathatja meg egyoldalúan a munkakört. Azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Kiemelkedően magas vezetői illetmény "orvoslása"

Kérdés: A fenntartóhoz tartozó egyik intézmény igazgatói munkakörét pályázat alapján, az intézmény jelenlegi igazgatóhelyettese nyerte el 2015. január 1-jétől. A vezetői megbízás elkészítésekor szembesültünk azzal, hogy az igazgatóhelyettes közalkalmazotti kinevezésében a garantált illetmény és a munkáltatói döntésen alapuló illetmény összege több mint háromszorosa a fenntartó többi intézményvezetője illetményének. Ráadásul igazgatóhelyettesként a vezetői pótléka a tízszerese a jogszabályok szerint adható vezetői pótléknak. Az igazgatói megbízás megadásával együtt csökkenthető-e az új igazgató összes illetménye mintegy kétharmadával, annak ellenére, hogy a fentiek szerinti magas illetmény a közalkalmazotti kinevezésében rögzítve van? A jogszabályellenesen megállapított vezetői pótlékot a vonatkozó szabályok szerint korrigálva meg lehet-e állapítani?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottakra is irányadó az Mt. 58. §-ának szabálya, miszerint a felek a munkaszerződést (kinevezést) csak közös megegyezéssel módosíthatják, beleértve a közalkalmazott illetményét is. Ugyanakkor alkalmazni kell az Mt. 12. §-át, amely előírja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Igazolások kiadása a munkaviszony megszüntetésekor

Kérdés: A párom hetek óta keres másik munkát, mert a jelenlegi helyen nem érzi jól magát. Ez nem is maradt titok a munkahelyén, a főnöke is tudott róla. Nemrég volt is egy állásinterjún, és szóltak neki, hogy alkalmazzák október 15-től. Tudatta a jelenlegi munkahelyén, hogy szeretne felmondani, de amikor elment, hogy elhozza a papírjait, nem adták ki neki azokat, azt mondták, hogy nem írják alá. Ráadásul átjavították a dátumot is október 14-ére, és közölték, hogy ő addig dolgozzon ott. Jogszerűen jár el a munkáltató, hogy bent tartja a papírjait és nem adja ki? Mit lehet ilyen ügyben tenni?
Részlet a válaszából: […] A felmerült probléma konkrét megválaszolásához sajnos számos adat nem áll rendelkezésünkre, így a kérdést csak általánosságban áll módunkban megválaszolni. Nincs arra vonatkozó adat, hogy a munkavállaló felmondással vagy esetleg közös megegyezéssel szüntette-e meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Részmunkaidőben tovább dolgozó szabadságára járó távolléti díj

Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyé­re, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntése szempontjából annak van jelentősége, hogy a felek még a szabadság igénybevétele előtt, vagy csak az után módosították a munkaszerződést részmunkaidősre. Eltérő kikötés hiányában ugyanis a munkaviszony az általános teljes napi munkaidőben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Kötetlen munkarend és munkaidőkeret kikötése a munkaszerződésben

Kérdés: Az egyik csoportvezetőnk munkaszerződésének értelmezéséhez kérem segítségüket. A munkaszerződés egyik pontja szerint a munkavállaló munkarendje kötetlen, és kimondja, hogy nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni, mivel a dolgozó maga osztja be az idejét. Ugyanakkor ezt a pontot soha nem alkalmaztuk, mivel munkája természete miatt mindig bent ül az irodában a gépe előtt, tehát a munkaidő-beosztása adott volt. Másrészt, a szerződése egy másik pontja azt mondja, hogy egyhetes munkaidőkeretben kerül sor a foglalkoztatására. A kollektív szerződésünk viszont háromhavi munkaidőkeretet ír elő majdnem minden szervezeti egységre, arra is, amelyben ő dolgozik. Kell-e munkaidő-nyilvántartást vezetnünk az ő esetében, illetve alkalmazhatjuk-e rá is a háromhavi keretet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. A munkaszerződés munkaviszonyra vonatkozó szabálytól, így többek között kollektív szerződéstől általában a munkavállaló javára eltérhet [Mt. 43. § (1)–(2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.
1
25
26
27
44