Összeférhetetlenség – hatása a tanulmányi szerződésre

Kérdés: Megyei kórház vagyunk. Gazdasági ügyintézőnkkel korábban tanulmányi szerződést kötöttünk. Tudomásunkra jutott, hogy időközben felügyelőbizottsági tagságot vállalt egy magánrendelőnél. Összeférhetetlenség miatt érvénytelenség címén megszűntnek nyilvánítottuk a közalkalmazotti jogviszonyát. Mi szüntettük meg a jogviszonyt, kizárja-e ez a tanulmányi szerződésben a szerződésszegés következményeinek érvényesítését a volt közalkalmazottal szemben?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződésben a munkavállaló (közalkalmazott)azt vállalja a munkáltatói támogatás fejében, hogy a munkáltatónál ajogviszonyát meghatározott ideig, legfeljebb 5 évig a végzettség megszerzésétkövetően fenntartja [Mt. 110. § (1) bek., 112. § (2) bek.]. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Teljes járulékkedvezmény álláskereső foglalkoztatásához

Kérdés: Felvennénk egy munka nélküli személyt napi 4 órás részmunkaidőben. Milyen feltételekkel és meddig kaphatunk teljes járulékmentességet a munkanélküli foglalkoztatása után?
Részlet a válaszából: […] Az Fbrtv. az álláskeresők mikro-, kis- ésközépvállalkozásnál, valamint civil szervezetnél történő foglalkoztatásátsegíti elő azzal, hogy a munkáltató a foglalkoztatás megkezdésétől számítottegy évig mentesül az álláskereső foglalkoztatása után a 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Intézményvezető – ki a munkáltatója?

Kérdés: Többször halljuk azt a vélekedést, hogy a helyi önkormányzatok által létrehozott költségvetési szervek (pl. iskolák, óvodák) intézményvezetői tekintetében nem az adott költségvetési szerv, hanem az önkormányzat a munkáltató. Véleményük szerint helyes ez az álláspont?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint az Önök által idézett vélekedés nemhelytálló. A Kjt. szövegéből egyértelműen az következik, hogy a költségvetésiszervek intézményvezetőinek munkáltatója nem az önkormányzat, hanem az aköltségvetési szerv, ahol az intézményvezető közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Melyik nappal szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony?

Kérdés: Amennyiben a közalkalmazott utolsó munkában töltött napja a hónap 22. napja, vajon melyik nappal szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony? Helyes-e az alábbi megfogalmazás: "a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséhez 2010. április 22. napi hatállyal hozzájárulok" vagy "a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséhez 2010. április 22-ével hozzájárulok".
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a kérdésből nem állapítható meg, hogyaz adott esetben mi a megszüntetés jogcíme, azt nem lehetséges minden kétségetkizáróan megválaszolni. Az "utolsó munkában töltött nap" ugyanakkor arra engedkövetkeztetni, hogy a szóban forgó esetben nagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Szakmai gyakorlat számítása a gyakornoki idő kikötéséhez

Kérdés: Alapfokú művészetoktatási intézményünk egyik kinevezendő közalkalmazottja gyakorlati idejébe beszámító idő tekintetében kérdezem, hogy a gyakornoki idő kikötéséről szóló kötelezettség alkalmazásakor a kétéves svájci általános iskolai tanári állásának ideje beszámításra kerülhet-e a szakmai gyakorlati idejébe? A tanárnővel május 1-jétől létesítenénk határozatlan idejű jogviszonyt.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 22. § (1) bekezdése szerint az E-H fizetési osztálybasorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbetörténő határozatlan időre szóló kinevezés esetén a gyakornoki idő kikötésekötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Közalkalmazottak rendkívüli munkavégzése

Kérdés: Jogszerű-e Önök szerint az, ha a közalkalmazottaink rendkívüli munkavégzése esetén a Ktv. 40. §-át alkalmazzuk, azaz általában az egyébként irányadó bérpótlék helyett a végzett munka időtartamával azonos mértékű szabadidőt biztosítunk, a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka esetén pedig az elvégzett munka időtartamának kétszeresét adnánk ki szabadidőként?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy Kjt. hatálya alá tartozómunkáltatóknál a közalkalmazotti jogviszonyra a Kjt. – mögöttes jogszabálykéntpedig az Mt. – rendelkezéseit kell alkalmazni, általában véve nincs lehetőség aKtv. rendelkezéseinek "automatikus" alkalmazására. Ebből következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Próbaidő kikötése fennálló közalkalmazotti jogviszonyban?

Kérdés: Az önkormányzati képviselő-testület pályázatot tett közzé a fenntartásában működő költségvetési intézmény intézményvezetői státuszának (magasabb vezetői beosztás) betöltésére. Ha az intézményvezetői pályázatot a munkáltatóval jelenleg is közalkalmazotti jogviszonyban álló gazdasági vezető nyeri el, lehetséges-e esetében próbaidőt megállapítani?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 21/A. § (1) bekezdése szerint meghatározottkivételekkel a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a kinevezésben háromhónap próbaidő megállapítása kötelező. A 21/A. § (2) bekezdése akként fogalmaz,hogy a kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Munkáltatói érdek-képviseleti szervezet – közalkalmazott tagokkal?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó intézményünkben a közelmúltban felvetődött a munkáltatói érdek-képviseleti szervezethez való csatlakozás gondolata. Ha egy érdekképviselet tagjai az alapszabály szerint kizárólag a munkáltatók vezetői, tagintézmény-vezetői, intézményegység-vezetői, valamint ezek helyettesei lehetnek, beszélhetünk-e munkáltatói érdek-képviseleti szervezetről figyelemmel arra, hogy az alapszabály értelmében a szervezet céljai egyértelműen az érintett munkáltatók érdekeinek képviselete?!
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázoltak komoly aggályokat vetnek fel azemlített szervezet munkáltatói érdek-képviseleti szervezeti minőségét illetően.A munkáltatói érdek-képviseleti szervezet tagjai ugyanis munkáltatók,munkáltató szövetségek, illetve munkáltatói érdek-képviseleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Garantált bérminimumra való jogosultság

Kérdés: Az óvodánkban dolgozó B, C és D fizetési osztályba sorolt dajkák illetményével összefüggésben szeretném megkérdezni, hogy kell-e rájuk nézve alkalmazni a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló kormányrendeletet?
Részlet a válaszából: […] A 295/2009. Korm. rendelet hatálya kiterjed mindenközalkalmazotti jogviszonyban állóra, így természetesen a dajkákra is. Máskérdés ugyanakkor, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott dajkáknak73 500 forint összegű minimálbér, vagy 89 500 forint összegű garantáltbérminimum...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Jubileumi jutalomra jogosító idő – az állami vállalatoknál fennállt munkaviszony

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk 1983-tól 1986-ig a 43. Sz. Állami Építőipari Vállalatnál, majd 1989-ig az Élelmiszeripari Gépgyártó és Szerelő Vállalatnál állt alkalmazásban. Az említett hat év beleszámítható-e a jubileumi jutalomra jogosító jogszerző időbe?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. §-a (1) bekezdése értelmében jubileumi jutalom ahuszonöt, a harminc-, illetve a negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyalrendelkező közalkalmazottnak jár, azt pedig, hogy mely időtartamokat kellközalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek tekinteni, a Kjt. 87/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
1
80
81
82
86