Igazgatóhelyettes tanítási óráinak száma

Kérdés: Alkalmazható-e ugyanazon munkáltatónál 2013. szeptember 1-jétől egy fő pedagógus oly módon, hogy egyrészt igazgatóhelyettes, másrészt osztályfőnök alsó tagozaton, ott kb. 10 tanítási órával, ezenkívül a rajzórákat is megtartja a felső tagozaton 6 órában? Ha igen, mi ennek a jogi, finanszírozási módja?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 2013. szeptember 1-jétől hatályos 62. §-ának (14) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézmény vezetője a teljes munkaidő 5. melléklet szerinti tanórai foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el a vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat. A 69. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Magasabb összegű közalkalmazotti illetmény megállapítása minősítés nélkül

Kérdés: Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv munkáltatóként a garantáltnál magasabb összegű, munkáltatói döntésen alapuló illetményrész folyósításához a költségvetési fedezet rendelkezésre áll. A garantáltnál magasabb összegű illetményrész megállapításának és folyósításának mindenképpen szükséges előfeltétele-e a Kjt. 66. §-ának (7) bekezdésében szabályozott minősítés? Jogszabályi rendelkezésbe ütközik-e, ha a munkáltató a közalkalmazott minősítése nélkül állapít meg munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 66. §-ának (1)–(5) bekezdésében, illetve a 79/E. §-ában foglaltak alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott [Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Magasabb fizetési osztályba sorolás feltétele közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Tanulmányi szerződéssel rendelkező közalkalmazott joggal követelheti-e, hogy a másoddiploma megszerzését követően a munkáltató magasabb fizetési osztályba sorolja, jóllehet a jelenlegi munkaköri feladatainak ellátásához a megszerzett további végzettség nem szükséges? A tanulmányi szerződés átsorolási kötelezettségre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazott besorolására a Kjt. rendelkezései irány­adók. A törvény pontosan rögzíti, hogy mely végzettséghez kötött munkakör melyik fizetési osztályba sorolandó [Kjt. 61. § (1) bek.], e tekintetben nem lehet különbséget tenni a tanulmányi szerződéssel támogatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Jubileumi jutalomra jogosító idő – 1992 előtti munkaviszony tartama

Kérdés: Az 1973 és 1979 közötti időszakban az akkori Tankönyvkiadó Vállalatnál dolgoztam, onnan áthelyezéssel kerültem egy általános iskolába tanárként. Azóta is folyamatosan közalkalmazottként dolgozom. Ezek az évek beleszámítanak-e a jubileumi jutalom jogosultsági idejébe?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. §-a a 25, 30, illetve 40 évi közalkalmazotti jogviszonyra jogosító idő vonatkozásában külön szabályt nem fogalmaz meg, ezért e tekintetben a 87/A. §-t kell alkalmazni. E szerint jogosító idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő, valamint az 1992....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Céljutalom közalkalmazottaknak

Kérdés: 2012-ben 17 közalkalmazottunk részesült céljutalomban. Az idén – gazdasági okokból – szeretnénk megszüntetni ezt a juttatást. Milyen lépé­sei vannak ennek?
Részlet a válaszából: […] "Céljutalom" nevű juttatási forma a hatályos munkajogban nincsen. A Kjt. csak a jutalmat ismeri, amely a kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottnak biztosítható. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Keresetindítási határidő a régi Mt. hatálya alatt

Kérdés: 2005-től dolgoztam közalkalmazottként egy oktatókórházban, majd munkaviszonyba kerültem az üzemeltető nonprofit céggel, aztán egy másik egészségügyi szolgáltató céghez kerültem, ahol 2010. szeptember 6-án szüntették meg rendes felmondással a munkaviszonyomat. Aki a folytonos jogviszonyváltásokkor nem írta alá az új szerződését, annak felmondtak. Munkaviszonyom megszüntetése után nyolc hónapig voltam munkanélküli, jelentős anyagi és erkölcsi kár ért az elbocsátásom miatt. Az elbocsátásomkor a feleségem járadékra nem jogosult munkanélküli volt, és három kiskorú gyermeket neveltünk. A volt munkatársaim újra közalkalmazottak lettek azóta. Szerintem közalkalmazottként engem sem küldhettek volna el. Van-e lehetőségem jogorvoslatra, kártérítésre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből sajnos nem állapítható meg, hogy a munkáltató mire hivatkozva szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással, a rendes felmondás szövegét sem ismerjük, ezért egyértelmű válasz nem adható arra, hogy közel három évvel a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.
Kapcsolódó címkék:      

Szociális intézmény vezetőjének képzettsége

Kérdés: Szociális intézmény esetében a magasabb vezetői beosztásra történő megbízás feltétele a 257/2000. Korm. rendelet 3. §-a (3) bekezdésében meghatározott "legalább öt év felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben szerzett szakmai gyakorlat". Megbízható-e magasabb vezetői feladatok ellátásával az a közalkalmazott, aki minden egyéb jogszabályi követelménynek megfelel, de csupán 3 év szakmai gyakorlata van?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 85. §-a (2) bekezdésének d) pontja adott felhatalmazást a kormánynak, hogy a szociális és gyermekjóléti ágazatban meghatározza a magasabb vezető, valamint a vezető megbízás körét, továbbá ezeknek a Kjt.-ben meghatározottakon túlmenő feltételeit. Ez alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Bálozó pedagógus munkavégzése

Kérdés: Kötelezhető-e egy pedagógus szombat éjszaka olyan munkára, amely nem pedagógiai jellegű, gyermekek nincsenek jelen, tulajdonképpen egy olyan szórakoztatórendezvényen való részvételről van szó, ahol az iskolai alapítvány részére támogatást gyűjtünk? Cserébe valamelyik tanítási szünet egy nappal hosszabb lenne a pedagógus számára.
Részlet a válaszából: […] A szombat este, éjjel tartott rendezvényen való részvétel, pénzgyűjtés egyfelől munkakörbe nem tartozó feladat ellátását, másfelől a szokott munkavégzési időtől eltérő időszakban való munkavégzést jelent a pedagógusok számára. Annak nincs akadálya, mivel sem az Mt.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Közalkalmazotti megállapodás a Klebelsberg Központnál

Kérdés: Egy középiskolában dolgozom, ahol a közalkalmazotti tanács elnöke vagyok. 2013. január 1-jétől intézményünket is átvette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, minek kapcsán a munkáltatók jogköre is változott. 2013. január 14-én kaptunk egy írásos tájékoztatást, miszerint az átvétel időpontjától a munkáltatói jogkör gyakorlója a Klebelsberg Központ elnöke. Ebben az esetben a közalkalmazotti szabályzatot kivel köti meg a közalkalmazotti tanács? Korábban az iskola igazgatójával kötöttük.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 19. §-a a közalkalmazotti tanácsra – bizonyos kivételekkel – az Mt. XX. fejezetét, azaz az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezéseit írja elő alkalmazni. Az Mt. 236. §-a alapján a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél, ha az ott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Pótlék megállapítása közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Intézményünk fő tevékenysége a szociális ellátás, dolgozóink a Kjt., illetve a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet hatálya alá tartoznak. Egyéb feltételtől függő pótlékokkal kapcsolatban az alábbi kérdésünk lenne: adható-e annak a gépkocsivezetőnek rakodási pótlék, aki a munkaidejének meghatározott részében rakodást végez? Számít-e, hogy az adott feladatot egyedül vagy segítséggel látja el? Adható-e annak a dolgozónak pénzkezelési pótlék (mankópénz), aki munkája során pénzzel bánik (térítési díj, intézményi pénztár kezelése), melynek összege jelentős? Ezek az egyéb feltételtől függő pótlékok mikor adhatók, és a pótlék összegét mi alapján kell meghatározni? A pótlék megítélése esetén a feltételeket a munkáltató állapíthatja meg, vagy ennek vannak külön szabályai?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint végrehajtási rendelet állapíthat meg a Kjt. 69-74. §-ainak rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot. A szociális ágazatban a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 15....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
80
81
82
97