Jubileumi jutalomra jogosító 1992. július 1-je előtti idő

Kérdés: A 89. szám 1730-as válaszához kapcsolódva kérdezem: annak ellenére, hogy a 2012. évi LXXXVI. törvény (Mth.) 2. §-ának (4) bekezdése szövegszerűen ugyanazt a szabályt fogalmazza meg, mint a korábbi Mt. 209. §-a, mégsem lehet alkalmazni a jubileumi jutalomhoz szükséges közalkalmazotti jogviszonyok egybeszámításánál?
Részlet a válaszából: […] Az Mth. 2. §-ának (4) bekezdése szerint, ha a munkavállaló munkaviszonya a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálybalépése (azaz 1992. július 1.) előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, míg munkaviszonya nem szűnik meg – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

40 éves jubileumi jutalom számítása és kifizetése

Kérdés: A jubileumi jutalom számításának mi az alapja? A megszűnést megelőző 5 hónapi bruttó illetményének összegét, vagy a megszűnéskor a kinevezési okiraton szereplő bruttó illetmény ötszörösét kell venni? Hogyan számoljuk a jubileumi jutalmat, ha a közalkalmazotti jogviszony hónap közepén szűnik meg?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint 40 év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg jár jubileumi jutalomként a közalkalmazottnak. Az illetmény a kinevezésben ilyen jogcímen megállapított összeg, nem számít tehát bele az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Szabadságra jogosító idő számítása

Kérdés: Egyik közalkalmazottunknak közös megegyezéssel meg kívánjuk szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát. A megváltandó szabadság tartama tekintetében azonban nem egyezik az álláspontunk. A közalkalmazott 2012. szeptembertől december végéig keresőképtelen volt, álláspontunk szerint, mivel ennek tartama meghaladta a harminc napot, a közalkalmazottat kevesebb szabadság illeti meg, mert a harminc napot meghaladó táppénz után nem számítható szabadság. A közalkalmazott azonban ezt nem akarja elfogadni. Jogszerűen járnánk el, ha nem számítanánk szabadságot 2012 azon részére, amikor harminc napot meghaladóan keresőképtelen volt a közalkalmazott?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 115. §-a – mely a szabadság jogszerző idejét illetően felváltotta a korábbi szabályozást – 2013. január 1-jével lépett hatályba. Ez a szakasz rögzíti, hogy munkában töltött időnek minősül a szabadságra jogosító idő szempontjából a naptári évenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Igazgatóhelyettes tanítási óráinak száma

Kérdés: Alkalmazható-e ugyanazon munkáltatónál 2013. szeptember 1-jétől egy fő pedagógus oly módon, hogy egyrészt igazgatóhelyettes, másrészt osztályfőnök alsó tagozaton, ott kb. 10 tanítási órával, ezenkívül a rajzórákat is megtartja a felső tagozaton 6 órában? Ha igen, mi ennek a jogi, finanszírozási módja?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 2013. szeptember 1-jétől hatályos 62. §-ának (14) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézmény vezetője a teljes munkaidő 5. melléklet szerinti tanórai foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el a vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat. A 69. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Magasabb összegű közalkalmazotti illetmény megállapítása minősítés nélkül

Kérdés: Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv munkáltatóként a garantáltnál magasabb összegű, munkáltatói döntésen alapuló illetményrész folyósításához a költségvetési fedezet rendelkezésre áll. A garantáltnál magasabb összegű illetményrész megállapításának és folyósításának mindenképpen szükséges előfeltétele-e a Kjt. 66. §-ának (7) bekezdésében szabályozott minősítés? Jogszabályi rendelkezésbe ütközik-e, ha a munkáltató a közalkalmazott minősítése nélkül állapít meg munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 66. §-ának (1)–(5) bekezdésében, illetve a 79/E. §-ában foglaltak alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott [Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Magasabb fizetési osztályba sorolás feltétele közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Tanulmányi szerződéssel rendelkező közalkalmazott joggal követelheti-e, hogy a másoddiploma megszerzését követően a munkáltató magasabb fizetési osztályba sorolja, jóllehet a jelenlegi munkaköri feladatainak ellátásához a megszerzett további végzettség nem szükséges? A tanulmányi szerződés átsorolási kötelezettségre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazott besorolására a Kjt. rendelkezései irány­adók. A törvény pontosan rögzíti, hogy mely végzettséghez kötött munkakör melyik fizetési osztályba sorolandó [Kjt. 61. § (1) bek.], e tekintetben nem lehet különbséget tenni a tanulmányi szerződéssel támogatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Jubileumi jutalomra jogosító idő – 1992 előtti munkaviszony tartama

Kérdés: Az 1973 és 1979 közötti időszakban az akkori Tankönyvkiadó Vállalatnál dolgoztam, onnan áthelyezéssel kerültem egy általános iskolába tanárként. Azóta is folyamatosan közalkalmazottként dolgozom. Ezek az évek beleszámítanak-e a jubileumi jutalom jogosultsági idejébe?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. §-a a 25, 30, illetve 40 évi közalkalmazotti jogviszonyra jogosító idő vonatkozásában külön szabályt nem fogalmaz meg, ezért e tekintetben a 87/A. §-t kell alkalmazni. E szerint jogosító idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő, valamint az 1992....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Céljutalom közalkalmazottaknak

Kérdés: 2012-ben 17 közalkalmazottunk részesült céljutalomban. Az idén – gazdasági okokból – szeretnénk megszüntetni ezt a juttatást. Milyen lépé­sei vannak ennek?
Részlet a válaszából: […] "Céljutalom" nevű juttatási forma a hatályos munkajogban nincsen. A Kjt. csak a jutalmat ismeri, amely a kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottnak biztosítható. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Keresetindítási határidő a régi Mt. hatálya alatt

Kérdés: 2005-től dolgoztam közalkalmazottként egy oktatókórházban, majd munkaviszonyba kerültem az üzemeltető nonprofit céggel, aztán egy másik egészségügyi szolgáltató céghez kerültem, ahol 2010. szeptember 6-án szüntették meg rendes felmondással a munkaviszonyomat. Aki a folytonos jogviszonyváltásokkor nem írta alá az új szerződését, annak felmondtak. Munkaviszonyom megszüntetése után nyolc hónapig voltam munkanélküli, jelentős anyagi és erkölcsi kár ért az elbocsátásom miatt. Az elbocsátásomkor a feleségem járadékra nem jogosult munkanélküli volt, és három kiskorú gyermeket neveltünk. A volt munkatársaim újra közalkalmazottak lettek azóta. Szerintem közalkalmazottként engem sem küldhettek volna el. Van-e lehetőségem jogorvoslatra, kártérítésre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből sajnos nem állapítható meg, hogy a munkáltató mire hivatkozva szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással, a rendes felmondás szövegét sem ismerjük, ezért egyértelmű válasz nem adható arra, hogy közel három évvel a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.
Kapcsolódó címkék:      

Szociális intézmény vezetőjének képzettsége

Kérdés: Szociális intézmény esetében a magasabb vezetői beosztásra történő megbízás feltétele a 257/2000. Korm. rendelet 3. §-a (3) bekezdésében meghatározott "legalább öt év felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben szerzett szakmai gyakorlat". Megbízható-e magasabb vezetői feladatok ellátásával az a közalkalmazott, aki minden egyéb jogszabályi követelménynek megfelel, de csupán 3 év szakmai gyakorlata van?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 85. §-a (2) bekezdésének d) pontja adott felhatalmazást a kormánynak, hogy a szociális és gyermekjóléti ágazatban meghatározza a magasabb vezető, valamint a vezető megbízás körét, továbbá ezeknek a Kjt.-ben meghatározottakon túlmenő feltételeit. Ez alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.
1
79
80
81
97