Nyugdíjas közalkalmazott – foglalkoztatás csak a nyugdíj szüneteltetésével

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott élelmezésvezetőnk a nyugdíjkorhatárt még nem érte el, de a 40 éves jogosultsági idejére tekintettel jogosultságot szerzett a nők kedvezményes nyugdíjára. Szeretnénk a nyugdíjast továbbfoglalkoztatni a nyugdíj folyósításának szüneteltetése nélkül. Hogyan tudnánk őt alkalmazni, milyen feltételekkel (pl. megbízási szerződéssel)?
Részlet a válaszából: […] A Tny. 18. §-ának (2a)-(2d) bekezdései alapján az ún. "nők 40" nyugdíj igénylésének nem feltétele a biztosítási jogviszony (közalkalmazotti jogviszony) megszüntetése, csak az előírt jogosultsági idővel való rendelkezés. Más kérdés, hogy bizonyos jogszabályváltozások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Rokkantsági ellátásban részesülés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

Kérdés: 63 éves közalkalmazottunk keresőképtelen. Táppénzre való jogosultsága 2020. november 22. napján jár le. Jelezte, hogy nem tud munkába állni utána sem. Rokkantsági ellátást kap 2015. június 6-ától, jogviszonyának kezdete 2015. november 18. Közalkalmazotti jogviszonya "eszmei" kezdete 2015. szeptember 15. napja. Megszüntethetjük-e a jogviszonyát közös megegyezéssel a fennmaradó szabadság megváltásával? Ha ebbe nem egyezik bele, milyen kötelezettségek terhelnek bennünket mint munkáltatót az esetleges felmentése esetén az életkora miatt? Jár-e számára végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében a munkáltató és a közalkalmazott bármikor – akár a keresőképtelen betegség időtartama, a táppénzre való jogosultság ideje vagy a rokkantsági ellátás tartama alatt is – megszüntetheti a közalkalmazotti jogviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Lemondás és a közintézmény megszűnése

Kérdés: A Kjt. 25/A. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján az egyik önkormányzati intézményünket 2020. szeptember 30. napjával megszüntettük, és az intézmény által ellátott közfeladatot az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vette át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Ebben az esetben az intézményben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya 2020. szeptember 30. napjával megszűnt, a megszüntetést követő nappal az új munkáltatónál pedig munkaviszony létesült. A Kjt. 25/A. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az átadó és átvevő munkáltató az átadást megelőző 30 nappal korábban – azaz 2020. augusztus 31-e előtt – a közalkalmazottak részére a szükséges tájékoztatást írásban megadta, az érintettek a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot megkapták. Ezt követően az intézmény három közalkalmazottja 2020. szeptember 28. napján írásbeli kérelmet nyújtott be a munkáltatóhoz, és lemondással kérte határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyának 2020. szeptember 29. napjával történő megszüntetését, valamint a kéthavi felmentési időre járó távolléti díj egy összegben történő kifizetését, tekintettel arra, hogy az intézmény a következő napon megszűnik. Az új munkáltatóval a munkaszerződést egyikőjük sem kötötte már meg. A Kjt. 28. §-a szerint a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott lemondással bármikor megszüntetheti, illetve a lemondási idő két hónap, és ezen időtartam egy részére vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. A munkáltató megállapította, hogy az intézmény szeptember 30-án megszűnik, amiről a három személy is tudomással bírt, ezért részükre felmentési időt, illetve az erre az időszakra járó távolléti díjat nem állapította meg. A fentiek alapján szeptember 29-e után érvényesíthető lett volna-e a lemondási idő, illetve a lemondási időre járó távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 25/A. §-ának (7) bekezdése értelmében, ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatota) az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló, vagyb) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Nyugdíjazás és a pálya folytatása

Kérdés: Intézményünkben (önkormányzat által fenntartott óvoda) felmerülő munkaügyi probléma megoldásához szeretnénk segítségüket kérni. Két óvodapedagógusunk 2020. október 1. napján megszerzi a jogosultságot arra, hogy a nők kedvezményes (40 év jogosultsági idő) öregségi nyugdíját igénybe vehesse. A kolléganők élni kívánnak a lehetőséggel. A jelenleg fennálló óvodapedagógus-hiány miatt azonban 2020. október 2-ától vállalják, hogy közalkalmazotti jogviszonyban visszafoglalkoztassuk őket. Véleményünk szerint, ebben az esetben az adott időponttól nyugdíjasnak minősülnek ugyan, de saját kérésükre nyugdíjuk folyósítása szünetel. (Ebben az esetben, egyszerre nem kaphatja a közalkalmazotti illetményt és a nyugdíját is.)
1. Jár-e nekik felmentési idő ebben az esetben 2020. október 1. napját megelőzően?
2. Jár-e nekik felmentési idő akkor, ha a visszafoglalkoztatást követően például 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk?
3. A 2020. október 1. napján megállapított nyugdíjuk összege rögzített lesz-e, vagy a nyugdíjszorzó változását, illetve az emeléseket figyelembe véve módosulni fog-e akkor, ha 2021 júniusában szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonyuk?
4. Mindenképp szüneteltetniük kell a nyugdíjuk folyósítását?
5. Létezik-e olyan foglalkoztatási forma, amelyben önkormányzati fenntartású óvodában, óvodapedagógusi munkakörben, nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik az alkalmazott, és egyszerre kap munkabért és nyugdíjat?
Részlet a válaszából: […] A Tny. értelmében az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik [Tny. 18. § (2a) bek.]. A hatályos törvényi szabályozás már nem követeli meg, hogy a nő ne álljon biztosítással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Nyugdíjas közalkalmazott – a felmentés "időzítése"

Kérdés: Egy egészségügyi szakdolgozó a Kjt. hatálya alá tartozó kórházban, a nők 40 éves nyugdíja mellett dolgozik, határozatlan idejű kinevezéssel. A 2003. évi LXXXIV. törvény alapján jövedelemkiegészítésben részesül (nyugdíja szünetel). Az idei évben betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, ettől az időponttól, kizárólag kormányengedély alapján dolgozhat tovább. Amennyiben a munkáltató nem kéri meg a kormányengedélyt a nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatásához, milyen lehetőség van arra, hogy a nők negyvenéves nyugdíja mellett határozatlan időre szóló kinevezéssel dolgozó egészségügyi szakdolgozó közalkalmazotti jogviszonyát megszüntessük? Jogviszonya a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján megszüntethető-e? Ilyen esetben, mivel a felmentési idő alatt nem lenne már kormányengedélye, indulhat-e a felmentés a nyugdíjkorhatár betöltése előtt, hiszen ő már akkor is nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat az öregségi nyugdíjra jogosult közalkalmazottakat érinti, azokat tehát, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték. Esetükben kell kormányengedélyt kérni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Pótlékkülönbözet megfizetése – ha megszűnt a közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: A Kjt. végrehajtási jogszabálya, a 257/2000. Korm. rendelet módosításáról szóló 18/2020. (II. 19.) Korm. rendelettel megállapított 5. és 6/a. számú melléklete szerinti pótlékra a közalkalmazott 2020. január 1-jétől jogosult. A 2020. január hónapra járó illetménykülönbözetet 2020. március hónapban kell kifizetni a közalkalmazott részére. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a közalkalmazotti jogviszony határozott idő lejárta miatt, illetve közös megegyezéssel 2020. január 31. napjával megszűnt? Így a 2020. február 20-án hatályba lépett kormányrendelet idején ezen dolgozókkal intézményünk már nem állt jogviszonyban. Ennek ellenére meg kell adni a január hónapra járó illetménykülönbözetet?
Részlet a válaszából: […] A 257/2000. Korm. rendelet 5. számú melléklete a szociális ágazati összevont pótlékot, 6/a. melléklete a bölcsődében, minibölcsődében foglalkoztatott bölcsődei dajkák bölcsődei pótlékát határozza meg. A szociális ágazati összevont pótlék eddig is létezett, viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Közalkalmazotti lemondás – nem alkalmazható a felmentési idő

Kérdés: Szeretném felmondani a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyomat, mivel új állást találtam, ahol nagyjából két hónap múlva már kezdhetnék is. A munkáltatói jogkör gyakorlója azonban ragaszkodik a négy hónapos felmondási időhöz, mivel már tíz éve dolgozom itt. Mit tehetek akkor, ha nem enged el korábban?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt nem lehetséges felmondással megszüntetni. A felmondás csak az Mt. szerinti munkaviszony munkáltató, illetve munkavállaló általi megszüntetési jogcíme. A közalkalmazotti jogviszonyt ehelyett a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Perújítási esély – létszámcsökkentés utáni bővítésre hivatkozva

Kérdés: 2018. szeptember 1. napjával képviselő-testületi létszámcsökkentésre hivatkozással felmentéssel megszüntették közalkalmazotti jogviszonyomat. Az indokolás szerint azért valósul meg egy fő óvónő jogviszonyának megszüntetése, mert a vezető csoportban is fog dolgozni, óvónői feladatokat is el fog látni, ezért eggyel kevesebb óvónőre van szükség. A felmentést az ügyben eljárt bíróságok nem minősítették jogellenesnek. A képviselő-testület legutóbbi ülésén egy fő létszámnövelést rendelt el az óvodában arra hivatkozással, hogy a vezető a vezetői feladatai mellett nem képes csoportban is dolgozni, és ott óvónői feladatokat ellátni. Van-e lehetőség perújítási kérelem előterjesztésére vagy új kereset benyújtására, ugyanis az új képviselő-testületi határozat szerint a felmentésem indoka nem volt valós, továbbá fennáll a joggal való visszaélés megvalósulása is?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, annak a megítélése, hogy sikerrel járhat-e a perújítási kérelem, teljesen bizonyos választ nem adhatunk, ugyanakkor álláspontunk szerint erre viszonylag kevés esélyt látunk. A jogerős ítélet és az ítélet hatályával rendelkező határozatok ellen perújításnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Jubileumi jutalom előrehozott kifizetésének korlátjai

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozónk 30 éves jubileumi jutalma 2019. augusztus 1-jén válik esedékessé. Dolgozónk jelenleg súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenved. Állapotára tekintettel kérelmezte a munkáltatótól a 30 éves jubileumi jutalom korábbi kifizetését. A közalkalmazott nem minősül nyugdíjasnak. A munkáltató a közalkalmazott kérésének jogszerűen eleget tehet-e?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. §-ának (3)-(5) bekezdése tartalmazza a jubileumi jutalom előrehozott, kedvezményes kifizetésére alapot adó eseteket. Közös jellemzőjük, hogy azért nyílik minderre lehetőség, mert a közalkalmazotti jogviszony előbb megszűnne, mint az általános szabály szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Határozott idejű jogviszony megszüntetése a munkavállaló vagy közalkalmazott által

Kérdés: Határozott idejű közalkalmazott vagyok, a szerződésem öt évre szól, illetve az EU-s projekt lezárásáig. A béremet 100%-ban a projekt terhére kapom. Az öt év 2020 novemberében fog lejárni. Állást szeretnék változtatni, a kérdésem, hogy ha meg kívánom szüntetni ezt a munkaviszonyt, mennyi felmondási idővel kell számolnom?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt szükséges tisztázni, hogy Ön valójában közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll-e. Ennek eldöntése azért nem közömbös, mert más szabályok vonatkoznak e két jogviszony megszüntetésére egyrészt a közalkalmazott lemondása, másrészt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.
1
2
3
6