Köztisztviselő elhelyezkedése a felmentés idő alatt – a végkielégítés sorsa

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom hét éve egy okmányirodában, de sajnos felmentettek. Jelenleg még a felmentési időmet töltöm, de szerencsére mentesítettek a munkavégzés alól, így kereshettem új munkát. Sikerült is elhelyezkednem egy kft.-nél, és már munkába is álltam. Az egyik volt kollégám azonban azt mondta, hogy mivel még tart a felmentési időm, én pedig munkaviszonyt létesítettem ez alatt, elesek a végkielégítéstől. Ez valóban igaz, elvesztettem a jogosultságomat a végkielégítésre?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a köztisztviselőt – a Kttv.-ben foglalt kivétellel – végkielégítés illeti meg, ha kormányzati szolgálati jogviszonya felmentés vagy az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg [Kttv. 69. § (1) bek.]. Hét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Kormánytisztviselői tájékoztatási kötelezettség – ha vesztegetéssel gyanúsítják

Kérdés: Köteles-e a kormánytisztviselő bejelenteni munkáltatójának, ha vesztegetéssel gyanúsítja az ügyészség?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 39. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint kormányzati szolgálati jogviszony büntetlen előéletű magyar állampolgárral létesíthető. A kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt végig meg kell felelnie az ún. alkalmazási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Kormánytisztviselő igazolatlan távolléte – az illetmény visszatarthatósága

Kérdés: Egyik kormánytisztviselőnk július 8-a óta nem jelent meg a munkahelyén, nem válaszol semmilyen megkeresésünkre, és semmivel nem indokolta meg távollétét. Megindítottuk az ügy kivizsgálását, de tudni szeretnénk, hogy addig is kötelesek vagyunk-e illetményt fizetni részére, mert az igazolatlan távollétre konkrét rendelkezést nem találtunk a Kttv.-ben. Egyelőre nem fizettünk illetményt. Jogszerűen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. rendelkezései kógensek, azoktól eltérni csak abban az esetben lehet, ha azt a Kttv. kifejezetten megengedi [Kttv. 9. § (4) bek.]. A Kttv. pedig egyértelműen rögzíti, hogy a kormánytisztviselő köteles többek között az előírt helyen és időben, munkára képes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Kormánytisztviselő kinevezésének egyoldalú módosítása és a felmentés kérelmezhetősége felmentési tilalom alatt

Kérdés: Kormánytisztviselőnknek 2013-ban születetett gyermeke, jelenleg fizetés nélküli szabadságon van. Nemrégiben jelezte, hogy vissza kíván térni dolgozni. Azóta a munkakörére egy másik kormánytisztviselő került kinevezésre, ezért ugyanabban a munkakörben nem tudjuk tovább őt a visszatérte után foglalkoztatni. Felmerült, hogy felajánlunk számára egy olyan másik munkakört, amely az iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának megfelel, ekkor ugyanis nem szükséges a beleegyezése a módosításhoz. Kérheti-e ebben az esetben a felmentését, figyelemmel arra, hogy a gyermeke hároméves koráig még felmentési védelem alatt áll?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. általános szabályától eltérően nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése a kinevezés módosításához, ha a munkakör megváltoztatása indokolja mindezt [Kttv. 48. § (2) bek. d) pont]. A munkakör megváltozására hivatkozással a kinevezést abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Kormánytisztviselői összeférhetetlenség – nincs szükség felmentésre

Kérdés: Egyik kormánytisztviselőnkről kiderült, hogy a kormánytisztviselői munkája mellett létesített egy részmunkaidős munkaviszonyt is. Ezt velünk korábban nem közölte. Jelen esetben kötelezhetjük-e a munkaviszonya megszüntetésére? Ha nem hajlandó erre, akkor felmenthetjük-e emiatt?
Részlet a válaszából: […] A kormánytisztviselő további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Fizetés nélküli szabadság tartama és a jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Közszolgálati tisztviselő kolléganőnk férje is a közigazgatásban dolgozik, jelenleg külszolgálatot teljesít, felesége erre tekintettel fizetés nélküli szabadságon van. Számára a fizetés nélküli szabadság időtartama jogszerző idő a jubileumi jutalom tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 113. §-ának (4) bekezdése szerint a kormánytisztviselőnek fizetés nélküli szabadság jár a külszolgálat időtartamára, ha házastársa vagy élettársa külszolgálatot teljesít. A 150. § (1) és (3) bekezdése alapján pedig a kormánytisztviselő 25, 30, 35, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Kormánytisztviselői jogviszony megszűnése

Kérdés: Kormánytisztviselő vagyok 11 éve. Egészségi állapotom megromlott, a rehabilitációs intézet munkára alkalmatlannak ítélt. A hivatalban azt mondták, hogy közös megegyezéssel kérjem a felmentésem, és ekkor nem jár semmi. Szerintem viszont, ha a hivatal ment fel egészségi alkalmatlanság miatt, akkor jár részemre a végkielégítés. Kérem, segítsenek abban, hogy mit tegyek!
Részlet a válaszából: […] Kétségtelen, hogy a kormánytisztviselő a Kttv. 61. §-a értelmében indokolás nélkül, két hónapos lemondási idővel a kormányzati szolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat, tehát akkor is, ha munkaképessége megváltozott. Erre azonban sem a Kttv., sem más jogszabály nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Közszolgálati tisztviselő szabadságának megváltása

Kérdés: Hivatalunk egyik közszolgálati tisztviselője december végén nyugdíjba ment. Igényt tart 3 évre visszamenőleg a ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltására. A 2012. március 1-jén hatályba lépett közszolgálati törvény szerint jogos-e az igénye? A korábbi években ki nem vett szabadság elveszettnek tekintendő-e, vagy a törvény 104. §-a (6) bekezdésének a) pontja szerint – amennyiben a közszolgálati jogviszony fennáll – annak kiadását a tisztviselő kérheti-e, ha igen, mennyi időre visszamenőleg? Mi történik az előző években ki nem vett szabadsággal, ha a közszolgálati tisztviselő áthelyezéssel kerül át másik szervhez?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 103. §-ának (2) bekezdése és 104. §-a szerint a szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége, amelynek – általános szabály szerint – ennek a tárgy­évben köteles eleget tenni. A közszolgálati tisztviselő tehát nem tehető felelőssé a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Köztisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk kifogásolja, hogy a 2012. március 1-jétől a jubileumi jutalomra jogosító idejébe nem számítjuk be azt az időszakot, amikor munkaviszonyban dolgozott a helyi víz- és csatornamű-vállalatnál, ahonnan áthelyezéssel került 1991-ben a polgármesteri hivatalba. Dolgozónk a Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontját úgy értelmezi, hogy az áthelyezés miatt a fenti vállalatnál munkaviszonyban töltött időt úgy kell tekinteni, mintha azt a jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el, tehát azt is be kell számítani a jubileumi jutalomra jogosító időbe. Véleményünk szerint az áthelyezésnek a végkielégítés mértékének megállapításakor [Kttv. 69. § (5) bekezdés b) pontja] van jelentősége, akkor kell az áthelyezés előtti időszakot is végkielégítésre jogosító időként figyelembe venni. Továbbá a Kttv. jubileumi jutalomra vonatkozó 150. §-ának (3) bekezdése taxatíve felsorolja, azaz konkrétan meghatározza azokat az időtartamokat, amelyek beszámítanak a jubileumi jutalomra jogosító időbe. Helyes-e az álláspontunk?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 150. §-a alapján – amelyet a Kttv. 226. §-a a köztisztviselőkre is alkalmazni rendel – a kormánytisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A Kttv. 150. § (3) bekezdése határozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Kormánytisztviselő képzési költségei

Kérdés: A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben, valamint a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásáról szóló kormányrendeletben meghatározottaknak megfelelően II. besorolási osztályban titkárnői munkakörben alkalmaztunk egy munkatársat. Jó munkavégzésére tekintettel a vezetője javaslatot tett számára olyan képesítés megszerzésére, amely munkakörváltozással az I. besorolási osztályba való átkerülésre jogosít. Minderre nem az életpályaterv keretében, tanulmányi szerződéssel került sor. Ennek következtében a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatos minden költséget fizetnie kellene. Milyen jogszabályok alkalmazásával oldható ez meg?
Részlet a válaszából: […] A kormánytisztviselők, köztisztviselők kinevezési feltételei meghatározásánál a Kttv. 39. §-ának (1) és (6) bekezdései külön jogszabályban – a 29/2012. Korm. rendeletben – meghatározott iskolai végzettséghez, szakképesítéshez köti a foglalkoztatásukat. A Kttv. 39....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.
1
5
6
7