Szociális célú ingatlan értékesítése

Kérdés: Cégünknél több, nagy értékű ingatlan is van, amit üdültetésre használunk, a munkavállalók minden nyáron ingyenesen néhány napot eltölthetnek itt. A jelenlegi gazdasági körülmények között szeretnénk értékesíteni az ingatlanokat, de az üzemi tanácsunk tiltakozik, nem akar hozzájárulni. Nálunk nem működik szakszervezet, és kollektív szerződésünk sincsen, de korábban mindig együtt döntöttünk az üzemi tanáccsal az ingatlanok ügyében. Mindenképpen értékesítenünk kell az ingatlanokat; milyen lehetőségünk van erre?
Részlet a válaszából: […] Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektívszerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve akollektív szerződésben meghatározott jóléti célú intézmények és ingatlanokhasznosítása tekintetében [Mt. 65. § (1) bek.]. 2007....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. bizonyos esetekben (végkielégítés, felmondási időrejáró díjazás) átlagkereset-fizetést ír elő. Az átlagkereset fogalmát a törvénynem tartalmazza, de a bírósági gyakorlat szerint "az átlagkereset-számítás amunkában nem töltött idő alatt a munkavégzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Külföldre történő hazautazás költségtérítése

Kérdés: Cégünknél sok külföldi munkavállaló dolgozik. Munkaszerződésükben nincs szabályozva, hogy az állandó lakóhelyükre, vagyis külföldre történő hazautazásukkal kapcsolatos költségeket ki viseli. Kérdésünk: van-e olyan jogszabály, amelyik a munkavállalók külföldre történő hazautazásával kapcsolatos költségtérítését szabályozza?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 153. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amunkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely amunkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesenés indokoltan merült fel, továbbá a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Munkabér – kinek utalják?

Kérdés: A dolgozó bérét lehet-e utalni a gyermeke nevén lévő bankszámlára, ha ő ezt így kéri, és nyilatkozik is erről? Nem akar nyitni saját bankszámlát, hogy megspórolja ennek költségét! Egy munkaügyi ellenőrzésen nem lenne-e ez probléma?
Részlet a válaszából: […] A munkabér a munkavégzés ellenértéke, amire amunkaviszonyban álló munkavállaló jogosult. A munkabér védelmére vonatkozószabályok – többek között – kimondják, nincs akadálya, hogy a munkáltató -kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Állásidő vagy négynapos munkahét?

Kérdés: Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. általános szabálya alapján a munkavállalót, ha amunkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiattkiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4)bekezdés]. Előrebocsátjuk, hogy a kérdés teljes körű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Kollektív kárfelelősség

Kérdés: A munkáltatónknál a raktárból eltűnt néhány reklámanyag, szórólapok, plakátok, valójában azt sem tudjuk, mi volt bent. A raktár zárható, csak néhány ember mehet be, de a főnök titkárnőjénél is van pótkulcs. Az ügyvezető úgy döntött, hogy minden dolgozónak, akinek kulcsa volt a raktárhoz, levon 15 000 Ft-ot a fizetéséből, kivéve a titkárnőjét, mivel ő "nem szokott lemenni". Ehhez a levonáshoz valamilyen papírt is alá akar írattatni velünk, és azzal fenyeget, hogy feljelent mindenkit, ha nem írjuk alá. Mit lehet ilyenkor tenni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségénekvétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik [Mt.166. § (1) bekezdés]. Ettől eltérően, a munkavállaló vétkességére tekintetnélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

GYES-en lévő munkavállaló – szerződés másik munkáltatóval

Kérdés: Egy dolgozónk jelenleg GYES-en van. Tudomásunkra jutott, hogy közben elhelyezkedett egy másik cégnél 8 órás munkaviszonyban, bár erről minket nem tájékoztatott. Jogszerű-e ez? Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] A feleket a munkaviszonyban terheli az együttműködési kötelezettség(Mt. 3. §). Így a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során amunkáltató és a munkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinekmegfelelően, kölcsönösen együttműködve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Munkakörátadás – a munkaviszony megszűnését követően

Kérdés: Egyik volt munkavállalónk rendes felmondással úgy szüntette meg a munkaviszonyát, hogy a felmondási idő kezdetét követően keresőképtelen beteggé vált. A felmondási idő végén azzal a problémával szembesültünk, hogy volt munkavállalónk a betegségből kifolyólag nem adta át a munkakörét. Elrendelhetem jogszerűen a munkakör átadását, annak ellenére, hogy nincs már szerződéses kapcsolat közöttünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 97. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalómunkaviszonya megszüntetésekor munkakörét az erre előírt rendben kötelesátadni, és a munkáltatóval elszámolni. Ennek elmulasztása nemcsak a munkáltatójogos gazdasági érdekeit veszélyezteti, hanem jelentős hátrányt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Kollektív szerződés részleges felmondása

Kérdés: A társaságunk 2006 őszén kötött kollektív szerződést, amelyben szabályoztuk a fegyelmi eljárást, és a munkavállalók gondatlan károkozása esetére kikötöttük – bizonyos feltételek fennállása esetére – a hathavi átlagkeresetig terjedő megtérítési kötelezettséget. A szakszervezet még szeptemberben jelezte, hogy a kártérítési felelősség mértékét sokallja, és javasolta, hogy módosítsuk azt négyhavi átlagkeresetre; amennyiben pedig ezt nem fogadnánk el, a kollektív szerződés ezen részét 2008. december 31-re felmondja. Mi nem fogadtuk el a módosító javaslatot, ezt jeleztük is. Jelenleg folyamatban van egy eljárás, és fennállnak a feltételek a hathavi átlagkereset mértékéig történő kárfelelősség megállapítására, de a szakszervezet tiltakozik ellene, mondván, ők felmondták a kollektív szerződésnek ezt a részét. Milyen mértékig állapíthatjuk meg a felelősséget?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződést – eltérő megállapodás hiányában -bármelyik szerződéskötő fél három hónapos határidővel felmondhatja [Mt. 39. §(1) bekezdés]. A kollektív szerződés felmondására vonatkozóan a törvény nemszabályozza a kollektív szerződés egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Jutalom – üdülési csekkben?

Kérdés: Adózási, ésszerűségi szempontból dolgozóink 2009. évi jutalmazását úgy kívánjuk megoldani, hogy differenciáltan, a teljesítményükkel arányosan kapnak üdülési csekket. Jogszerű-e ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] Az üdülési csekk általában a munkavállaló részére az Mt.165. §-a szerint nyújtott jóléti támogatások körébe tartozik. Az idézetttörvényhely alapján a munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális,jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
1
60
61
62
66