630 cikk rendezése:
611. cikk / 630 Szociális juttatás – a visszavonás tudomásulvétele
Kérdés: Tavaly kötött kollektív szerződésünkben határozatlan időre kötelezettséget vállaltunk arra, hogy egy nyugdíjpénztárral az alapszabályában foglalt feltételek szerint egységesen, minden munkavállaló helyett megfizetjük a tagdíjat, és átutaljuk a pénztár számára. Idén a vezérigazgató és a munkáltatónknál egyedül képviselettel rendelkező szakszervezet titkára megállapodást írt alá, amelyben az érdekképviselet tudomásul vette, hogy a kollektív szerződésben meghatározott tagdíjfizetést február 1-jétől határozatlan időre szüneteltetjük. Erről a munkavállalókat tájékoztattuk, de az egyik kilépőnk most visszamenőlegesen követeli a tagdíj megfizetését a KSZ alapján. Ki kell-e ezt fizetnünk részére?
612. cikk / 630 Készenlét megszakítása
Kérdés: Olyan vállalatnál dolgozom, ahol a munkáltató jogszerűen rendelhet el készenlétet. A legutóbbi időkig ezt oly módon tette, hogy a napi munkaidőt követően délután 15.00 órától másnap reggel 7.00 óráig tartott, és ez idő alatt az érintett munkavállalók kötelesek voltak otthonukban készenlétet teljesíteni. A vállalati mobiltelefont bekapcsolva kellett tartani, a vállalati gépkocsit pedig – tekintettel arra, hogy minél hamarabb odaérhessünk a munkavégzés helyszínére – kötelesek voltunk hazavinni magunkkal. Nemrégiben változott a gyakorlat: a készenlét elrendelése alkalmával a munkáltató arra kötelezi az érintetteket, hogy a napi munkaidő lejártát követően előbb 15.00 órától 23.00 óráig legyenek készenlétben az otthonukban, majd ezt követően 23.00 és 4.00 óra között a készenlétet megszakítja, és 4.00 órától 7.00 óráig újból készenlétet rendel el. Ez a munkáltatónak bérmegtakarítást jelent, de a mi érdekeinket sérti, hiszen a megszakítás idejére nem kapunk díjazást. Sem az Mt., sem a kollektív szerződésünk nem rendelkezik a készenlét megszakításáról. Jogszerűen szakítja meg a munkáltató a készenlétet?
613. cikk / 630 Kollektívszerződés-módosítás – ha új szakszervezet válik reprezentatívvá az üzemitanács-választáson
Kérdés: A tavaszi üzemitanács-választásokon szakszervezetünk reprezentatívvá vált, egyedüliként a munkáltatónál. A hatályban levő kollektív szerződés módosításánál mégis a korábbi, tagsággal és támogatottsággal már alig rendelkező szakszervezettel folynak a tárgyalások egy új érdekegyeztető tanács létrehozásáról, amelyben a kollektív szerződést kötő szakszervezetek kaphatnak helyet. Jogszerű ez az eljárás?
614. cikk / 630 Osztott munkaidő-beosztás – a munkaidő kérdéses megszakítása
Kérdés: Eladói munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink munkaideje az üzlet nyitva tartásához igazodik: hétköznap délelőtt 9-től délután 1 óráig, valamint délután 4-től este 8 óráig dolgoznak. Ennek megfelelően osztott munkaidő szerepel a munkavállalók munkaszerződésében, azonban a két időszak között – a félórás ebédszünetet kivéve – nem mehetnek ki az üzletből, mert a háromórás szünetben is kezelniük kell a telefonokat, illetve ha áru érkezik, nekik kell átvenniük. Ezek a feladatok azonban általában csupán 10 perc munkavégzést jelentenek a három órából. Kérdésünk: minősíthető-e a munkavégzést megszakító idő szabadidőnek?
615. cikk / 630 Próbaidő "utólagos" kikötése
Kérdés: Sajnos későn vettük észre, hogy az egy hete munkába állt munkavállalónk munkaszerződéséből kifelejtettük a próbaidőre vonatkozó kikötést. Lehetőség van-e arra, hogy a munkaszerződés módosításával azt utólag pótoljuk? Ha ez lehetséges, mi a jogi következménye annak, ha csak kifejezetten a próbaidőről rendelkeznénk közösen, de annak mértékéről nem szólna a kiegészítő megállapodásunk?
616. cikk / 630 Érik a meggy – munkacsúcsok és heti pihenőnapok
Kérdés: Agrárvállalkozó vagyok. Az elmúlt évek tapasztalata alapján kérdezem: a szüretelést és a termésbetakarítást hat nap után a gyakorlatban hogyan lehet megszakítani és a kötelező egy nap pihenőt tartani, amikor a mezőgazdaságban munkacsúcsok vannak és érik a meggy, a sárgabarack, a dinnye vagy a szőlő? A meggyet például 10 napon belül le kell szednünk, mert az érésgyorsító addig hat. Egy nap kiesés akár 10% veszteség, amit nyilvánvalóan nem engedhetünk meg magunknak.
617. cikk / 630 Napi pihenőidő – a kiadás szabályai
Kérdés: A heti munkaidőm 40 óra úgy, hogy napi 10 órát dolgozom hetente négy alkalommal. Nemrég a késő esti órákra beosztott munkavállaló rosszul lett, és engem rendelt vissza a főnököm az aznapi 10 órás munka után, este 10 óra és éjfél között. A munkáltató ugyan kifizette a túlórát, de másnap reggel 9 órakor újra munkába kellett állnom. Tudomásom szerint legalább napi 11 óra egybefüggő pihenőidőre vagyok jogosult, így a munkáltató jogellenesen rendelte el a másnap reggel 9 órás munkakezdést. Helyes-e az álláspontom, ha igen, mit követelhetek a munkáltatótól?
618. cikk / 630 Szakszervezeti jelöltállítás az üt.-választáson – a munkáltatói jogsértés következményei
Kérdés: A munkáltató nem biztosította szakszervezetünk jelöltállítási jogát az elmúlt üzemi tanácsi választáson, bár a munkavállalók között nagy támogatottsággal rendelkezünk. Ennek következtében érdemben nem tudtunk részt venni a kollektív szerződés megkötésében. Tudjuk érvényteleníteni valahogy a kollektív szerződést?
619. cikk / 630 Vasárnapi munkavégzés – a vasárnapi és a műszakpótlék fizetésének feltételei
Kérdés: Júniustól a cég 12 órás munkarendet vezet be a karbantartás területén, szombat-vasárnapi munkavégzéssel is. A munkaidő reggel 6-tól 18 óráig és 18 órától másnap reggel 6 óráig tart. Melyik időpontban kezdődő és végződő műszakokra kellene fizetnünk a vasárnapi munkavégzéshez kapcsolódó 50 százalékos pótlékot? Mi úgy gondoljuk, hogy fizetjük a vasárnap 6-tól 18 óráig tartó műszakra, és fizetjük a vasárnap este 18-tól hétfő reggel 06 óráig tartó műszakra.
620. cikk / 630 Munkakör-felajánlás – a rendes felmondás előtt?
Kérdés: Egy munkavállalónknak felmondtunk, mivel a társaságnál átszervezést hajtottunk végre. Nincs kollektív szerződésünk, de rendes felmondás esetére a szervezeti és működési szabályzat előírja, hogy ha van megfelelő más munkakör, akkor azt fel kell ajánlani a munkavállalónak. A munkavállaló most arra hivatkozik, hogy mivel nem kezdeményeztük a munkaszerződés módosítását, így a felmondás jogellenes. Valóban így van?
