Forgalmi utazó fogalma

Kérdés: Az Mt. 135. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében, a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében, forgalmi utazó munkavállaló tekintetében a kollektív szerződés az Mt. 101-109. §-ában foglaltaktól eltérhet. Az Mt. a forgalmi utazó munkavállaló fogalmát nem definiálja. Ki minősül a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses fogalomra definíciót a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvben találunk, amelynek átültetése révén kerültek a hazai szabályozásba az említett eltérési lehetőségek (kivételek). Az irányelv 2. cikkének 7. pontja szerint utazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

Munkabaleset valótlan bejelentésének következményei

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló valótlanul jelent be egy üzemi balesetet, mi a munkáltató jogszerű eljárása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem megállapítható, hogy a munkavállaló bejelentése a munkáltatóhoz vagy a munkavédelmi hatósághoz történt-e; illetve az sem, hogy a valótlan bejelentés ténylegesen egy meg nem történt munkabalesetre vonatkozik, vagy valótlan körülmények előadására. Mindezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Napi pihenőidő mértéke kollektív szerződésben

Kérdés: A napi pihenőidő mértékét úgy szeretnénk meghatározni a kollektív szerződésben, hogy ne csak a törvényben meghatározott munkakörökben lehessen elrendelni a 8 órás napi pihenőidőt, hanem egyéb, különleges esetekben is (pl. ha mindkét munkanapon csak képzésen vesz részt a munkavállaló, vagy kárelhárítás miatt kell behívni). Meg lehet ezt tenni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő ) kell biztosítani. Ez a törvényben meghatározott tevékenységben, munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

Hátrányos jogkövetkezmény – fizetés nélküli szabadság alatt vezetett blogért

Kérdés: Az egyik munkavállalónk fizetés nélküli szabadságon van. Viszont jelenleg is vezet egy blogot, amin olyan bejegyzések jelennek meg, amelyek gyakran rossz színben tüntetik fel a céget. Ha fizetés nélküli szabadságon van az illető, akkor emiatt alkalmazhatunk-e vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket, illetve felmondhatunk-e neki, vagy meg kell várni, amíg véget ér a fizetés nélküli szabadsága?
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége szünetel. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy valamennyi, munkaviszonyból származó jog és kötelezettség is szünetelne. A fizetés nélküli szabadság tartama alatt is vannak olyan munkavállalói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Munkanap-áthelyezések

Kérdés: Cégünknél vitássá vált a munkaszüneti napok körüli munkarend értelmezése. A vonatkozó rendelet szerint december 12. (szombat) munkanap volt, míg december 24. (csütörtök) pihenőnap. A munkáltató azonban december 12-én pihenőnapot rendelt el, és december 24-ét december 20-án, szombaton dolgoztatta le. E napra a munkavállalók semmilyen bérpótlékot nem kaptak, csak alapbért. Szabályos-e ez a beosztás? A cégünk kollektív szerződése úgy rendelkezik, hogy a hétvégi munkavégzés minden esetben rendkívüli munkavégzésnek minősül. Alkalmazandó-e ez a pont a jelen esetre, amikor a munkaszüneti napok miatt kerül sor munkanap-áthelyezésre?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napok körüli munkarendet minden évben egy rendelet, 2015-ben a 28/2014. NGM rendelet szabályozza. A 28/2014. NGM rendelet szerinti munkarend minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra terjed ki. Az általánostól eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékok és a távolléti díj

Kérdés: Egy több műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónak túlórát rendelnek el, erre az időre megilleti műszakpótlék is. Beletartozik-e a távolléti díj számításába ez a műszakpótlék? Ha a rendkívüli munkaidőre a munkavállalót olyan pótlék is megilletné, amelyet nem a törvény, hanem a kollektív szerződés alapján fizet a munkáltató (melegüzemi pótlék), akkor az beszámít-e a távolléti díjba?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj részeként csak egyes, az Mt.-ben felsorolt bérpótlékokat kötelező figyelembe venni, és ezeket is csak akkor, ha az ott leírt feltételek teljesülnek. Ha a munkáltató az Mt.-ben nem nevesített bérpótlékot fizet (pl. kollektív szerződés alapján), akkor azt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Késedelmes illetményfizetés következményei

Kérdés: Közalkalmazott vagyok. A novemberi illetményem egy részét a munkáltató visszatartotta, és csak a két ünnep között kaptam meg a számlámra. Az érdekelne, hogy közalkalmazottként jár-e nekem bármiféle kártérítés, ha nem kapom meg időben az engem megillető munkabérem egészét? Úgy tudom, hogy a Munka Törvénykönyve kötelezi a munkáltatót, hogy a 10. napi késés után kártérítést fizessen az alkalmazottjának, de nem tudom, hogy a közszolgákra ez vonatkozik-e?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 2. §-ánk (3) bekezdése és 3. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazottakra alkalmazni kell az Mt. 31. §-át, amely alkalmazni rendeli a Ptk. 6:48. §-át munkaviszonyban és ennek folytán a közalkalmazotti jogviszonyban is. A Ptk. e szabálya a késedelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Felmentési időre járó szabadság kétféle értelmezése

Kérdés: A felmentési/felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének időtartamára járó (nem járó?) szabadsággal kapcsolatos, a Munkaügyi Levelek 126-os számában megjelent 2467. és 2485. számú szakmai vélemény nem egyezik meg a Munkaügyi Levelek 98-as számában az 1908. kérdésszámra adott válasszal. A vonatkozó jogszabályok a korábbi, azaz az 1908. kérdésszámra adott választ támasztják alá. Kérem a helyes válasz megjelölését!
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A szabadságra való jogosultság tekintetében munkában töltött időnek tekintendők egyes távollétek is, amikor tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Szakszervezetnek nyújtott munkáltatói támogatás

Kérdés: Több szakszervezet is működik nálunk, de csak kettő olyan van, amely eléri a kollektív szerződés kötéséhez szükséges munkavállalói taglétszámot, és velük is kötöttük meg azt. Ebben úgy állapodtunk meg, hogy e szakszervezetek részére a munkáltató működési támogatást nyújt, olyan módon, hogy finanszíroz a munkavállalók tájékoztatásához kapcsolódó adminisztratív költségeket (nyomtatás stb.), valamint ingyenesen használhatják a munkáltató meghatározott helyiségeit a tevékenységükhöz. A többi szakszervezet számára ezeket a feltételeket nem biztosítjuk. Egyikük képviselője a napokban sérelmezte ezt, mivel az ő tagdíjaikból erre is fordítani kell, viszont a két kollektív szerződést kötő szakszervezet többet költhet a tagoknak adott juttatásokra – ezzel pedig azok vonzóbbá válnak a munkavállalók számára. Kell ezzel a kérdéssel foglalkoznunk, lehet-e ennek jogi következménye?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló szakszervezeti tagságával összefüggésben a munkáltató alapvetően semleges magatartásra köteles, és nem befolyásolhatja a munkavállalót a szakszervezeti hovatartozásával kapcsolatban. Ennek értelmében egyrészt nem is követelheti, hogy a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Készenléti jellegű munkakör meghatározása

Kérdés: Elő kell-e írni munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben azt, hogy egy adott munkakör készenléti jellegűnek minősül, vagy anélkül is minősíthető annak? Előírhatja-e ezzel összefüggésben kollektív szerződés azt, hogy a munkavállaló csak meghatározott munkakörökben foglalkoztatható napi 12 órás munkaszerződéssel?
Részlet a válaszából: […] Készenléti jellegű a munkakör, ha– a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munka­idő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy– a munkavégzés – különösen a munkakör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
1
29
30
31
70