138 talált cikk a kiküldetés kifejezésre

Kérdés: Cégünk munkavállalói gyakran utaznak külföldre a külföldi partnerekkel való kapcsolattartás miatt. A kiküldetéshez napidíjat számolunk el, illetve ha szombat-vasárnap is van a kiküldetés ideje alatt, akkor azokra a napokra túlóradíjat fizetünk nekik. A munkaszerződésükben nincs rögzítve, hogy kiküldetést fognak teljesíteni. Véleményem szerint a túlóra kifizetése csak akkor helyes, ha a kiküldetési jelentésben igazolta, hogy a hétvégén dolgozott. Mikor járunk el helyesen az Mt. szerint?

Kérdés: Nemzetközi fuvarozócégünknél a tehergépkocsi-vezetőknek 40 EUR/nap külföldi napidíjat fizetünk, melyet munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésként számolunk el. A munkaszerződéshez kapcsolódó tájékoztatóban azonban nincs részletezve, hogy milyen költségek térítésére jár ez a juttatás. Egyik munkavállalónk azonnali hatályú felmondással felmondott, arra hivatkozva, hogy nem lett részére útiköltség-térítés fizetve. Per is lett belőle. A fentiekből okulva azt szeretném megtudni, hogy a jövőre nézve lehetne-e nevesíteni, hogy milyen költségek fedezetére szolgál a napi 40 eurós összeg (pl. útiköltség, szállás, étkezés)?

Kérdés: Svájci tulajdonú munkáltató vagyunk, dolgozóink betanulásra szoktak kimenni Svájcba akár fél évre is. Az Mt. szerint viszont 44 napnál nem lehet több az eltérő munkahelyen foglalkoztatás. Munkaszerződésünk az alábbiakat tartalmazza a munkavégzés helyére: "Munkavállaló munkavégzési helye változó. Területileg Magyarország." Hogyan tudnánk a munkaszerződést módosítani, hogy 44 napnál több is lehessen a külföldi (Svájc vagy Németország) munkavégzés?

Kérdés: Munkavállalóinkat külföldi kiküldetésre kellett küldenünk egy sürgős szervizelés miatt. Napközben indultak, 14 órakor szállt fel a repülő, amivel 22 órakor értek a helyszínre; a munkavégzést másnap reggel kezdték meg. Az aznapi munkaidejük 16 órakor ért (volna) véget. A kérdésem, hogy a munkavállalók részére milyen díjazást kell fizetnünk erre a napra?

Kérdés: Karbantartási munkálatokra külföldre kiküldött munkavállalóink foglalkoztatását rendkívül feszes munkarendben tudjuk csak megoldani. A kint töltött hetekben a kollégáknak a lehető legkevesebb pihenőidőt biztosítjuk, amit hazaérkezés után kompenzálunk. Kérdéseink: folyamatosan hány napot, illetve mennyi órát lehet dolgozni pihenőnap nélkül? Féléves munkaidőkeretben dolgozunk, ezen időszakban mennyi lehet a rendkívüli munkavégzés óraszáma? Lehet-e napi 12 órás munkavégzés eseten 3 órát utaztatni a munkavállalókat a munkavégzés helye és a szállás között úgy, hogy ezek után csak 9 óra napi pihenőidejük van?

Kérdés: Társaságunk országos lefedettséggel szervizszolgáltatást végez. A szerviztechnikusok napi munkaideje 8.00-17.00, egy óra munkaközi szünettel. Általában egy órán belül elérik a kijelölt címet, de előfordul, hogy a napi menetidejük akár 3-4 óra is egy nap (ha helyettesítenek vagy rendkívüli eset történik). A kijelölt helyen (bárhonnan is induljanak) reggel 8 órára ott kell lenni. Kell-e ezekre az esetekre túlórát fizetni, ha igen, milyen időtartamra?

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?

Kérdés: Cégünknél ebédidőn kívüli étkezés során következett be baleset az e célra kialakított konyhában. Értelmezésem szerint a vonatkozó jogszabályok alapján csak a szervezett étkezés során bekövetkezett baleset számít munkabalesetnek, illetve üzemi balesetnek az tekinthető, ha a baleset a munkavállalót a munkavégzéssel összefüggésben éri. Mivel az étkezés szerintünk nem tekinthető a munkavégzéssel összefüggőnek, helyesen gondolom, hogy ez nem tekinthető üzemi balesetnek? Illetve adott esetben üzemi balesetnek minősülne az az eset, amikor nincs szervezett étkeztetés a munkáltatónál, a munkavállaló ezért a telephelyen kívül vásárol élelmiszert, és ekkor éri baleset?

Kérdés: Fel szeretnénk venni egy román állampolgárságú szaktanácsadót, aki Romániában látogatná a partnereinket. A munkaszerződésében munkavégzés helyének Magyarországot és Romániát szeretnénk megjelölni. Az új Mt. szerint földrajzi helyet is megjelölhetek, tudomásom szerint. Lehetséges-e Románia és Magyarország megjelölése? Ez esetben a romániai munkavégzés nem minősül "kiküldetésnek"?

Kérdés: Munkaadóm, élve jogával, más beosztásba helyez 44 napra. Az eddigi egy műszakos rugalmas beosztásom két műszakos kötött időre változik. Ez azzal jár, hogy 11-19 óra közötti délutános műszakom idején reggel fél 9-kor el kell jönnöm otthonról, és csak este 21.15-re érek haza. Kimeríti-e az adott helyzet az aránytalan sérelem fogalmát? A törvény szerint ugyanis az átirányítás nem járhat aránytalan sérelemmel a munkavállalóra.