Jutalékfizetési kötelezettség előzetes tájékoztatás alapján

Kérdés: Ért-e kár engem, amikor a munkaadó a meghirdetett munkahelyi pozícióban, melyet közvetítő (fejvadász) cég közbenjárásával hirdetett meg és pályáztatott meg, azt hirdette, hogy a betöltött pozícióért járó fizetés 270 000 Ft, és a fejvadásznál derült ki először, hogy ez úgy áll össze, hogy "130 000 Ft nettó + jutalék"? Én lettem a "szerencsés kiválasztott", de hónapokig tartó aktív érdeklődésemre is csak annyi választ kaptam a munkáltatótól, hogy majd ha lesz miből, akkor fizet jutalékot. Kiderült, hogy nincs is (kidolgozott, bevált, alkalmazott) jutalékrendszer, hanem majd valamikor kitalálják és valamikor lesz. Több mint egy év telt el így, most kezdenek valamifajta jutalékrendszert kitalálni, aminek az az alapja, hogy én mennyibe kerülök, és nem az, hogy mennyit kell eladnom 130 000 Ft-os és mennyit 270 000 Ft-os fizetésért. Mikor veszett el a munkabérem? Becsaptak, még mielőtt felvettek volna, hiszen tudták, hogy nem fognak annyit fizetni, mint amiért idejöttem, vagy amikor aláírtam a szerződést, amiben nem volt szó jutalékról? Akkor eleve elfogadtam, hogy nem is fogom a felét se keresni annak, amit ígértek?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlatiidőről,– a foglalkoztatás helyéről, idejéről,– az irányadó munkarendről, munkaidő-beosztásról,– a várható kereseti lehetőségről [118/2001. Korm. rendelet:11. § (1) bek.].A magán-munkaközvetítő nem köteles konkrét ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Keresetkiegészítés – munkavállalóknak is?

Kérdés: A 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint a közalkalmazott pedagógusoknak keresetkiegészítés jár. Az egyházi iskolában dolgozó pedagógusok az Mt. hatálya alá tartoznak. A munkáltató saját döntése alapján részesítheti-e keresetkiegészítésben pedagógusait a rendeletnek megfelelően? Ezt az is alátámasztja, hogy a közoktatási törvény szerint a nem közalkalmazott pedagógusoknak is ugyanannyit kell keresniük, mint az azonos munkakört betöltő közalkalmazottaknak.
Részlet a válaszából: […] ...látnak is el, ami az állami, önkormányzatifenntartású intézményekre jellemző. E rendelet alapján a munkáltató nemfizethet számukra keresetkiegészítést, illetve ennek megtérítése címénköltségvetési forrásra nem jogosult. Nincs akadálya, hogy az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.
Kapcsolódó címke:

Betegszabadság számítása heti pihenőnapra eső munkaszüneti napon

Kérdés: Munkavállalóink hétfőtől péntekig dolgoznak, szombat-vasárnap pihenőnap. Ha betegszabadságon van egy munkavállaló, és a betegszabadság időtartamába egy olyan szombat vagy vasárnap is beleesik, amely egyben munkaszüneti nap is, erre a napra is megilleti őt a betegszabadság idejére járó díjazás?
Részlet a válaszából: […] ...– amunkaszüneti nap "hiányában" – a rá irányadó munkaidő-beosztás értelmében enapon is fennállna, azaz ha a munkaszüneti nap miatt keresetvesztesége lenne amunkavállalónak.Így ha a munkavállalónak a munkaidő-beosztása alapjánmunkaszüneti napra esik a heti pihenőnapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Megőrzési felelősség a dolog rongálódása esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk a munkavégzéséhez speciális mérőeszközt használt, amelyet az Mt. 169. §-a szerinti megőrzési felelősséggel vett át. Egyik reggel viszont azzal ment be a műszakvezetőhöz, hogy a gépet mérés közben leejtette, és teljesen összetört. A szerviz megállapította, hogy a károsodás nem helyreállítható, többe kerül az alkatrészek beszerzése, mint az új készülék; ennek ára egyébként mintegy félmillió forint. A kérdésem az, hogy ilyen esetben kötelezhető-e a munkavállaló a teljes kár megtérítésére, mivel vétkességre tekintet nélkül felel az átvett eszközért?
Részlet a válaszából: […] ...alakul, vagyis gondatlankárokozás esetén – ha munkaszerződése vagy kollektív szerződés eltérően nemrendelkezik – csak az egyhavi átlagkeresetének ötven százalékáig kötelesmegtéríteni a kárt [Mt. 167. § (1) bek.]. Így a konkrét esetben, ha amunkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Közalkalmazotti keresetkiegészítés

Kérdés: A 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet szól az idei évi keresetkiegészítésről. Ha a közalkalmazottunk március közepével vált munkahelyet, akkor megkapja-e a keresetkiegészítés második felét? Az új munkahelyén már az Mt. hatálya alá fog tartozni.
Részlet a válaszából: […] ...személyekre(foglalkoztatottakra) terjed ki (kivéve azokat, akik a prémiumévek programbanvannak). A 2. § szerint a közalkalmazott az eseti keresetkiegészítésre 2010.január és március hónapra járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2010.január 1-jén, illetve 2010...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
Kapcsolódó címke:

Eljárás jogutód nélküli megszűnés esetén

Kérdés: A gazdasági válság miatt jelentős piacokat veszítettünk, és ezért a cég tulajdonosa úgy döntött, hogy végelszámolást kell csinálni, a működést megszünteti. Ilyen esetben mi történik a munkavállalók jogviszonyával? Csoportos létszámcsökkentés lesz, és annak megfelelően kell tájékoztatni őket az üzemi tanácson keresztül?
Részlet a válaszából: […] ...természetesszemélyazonosító adatait, valamint társadalombiztosítási azonosító jelét,utolsó munkakörét, szakképzettségét és átlagkeresetét kell tartalmaznia [Mt.94/H. § (3) bek.]. E tájékoztatások elmaradása viszont – ellentétben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Külföldi cég fióktelepénél foglalkoztatott munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatói rendes felmondás eseténmeghatározott munkavégzés alóli mentesítési idejére (vagyis a felmentési időre)járó átlagkeresetnek megfelelő összeget, abban az esetben azonban, ha amunkavállaló a rendes felmondás esetén a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Bt.-beltag munkaviszonyban

Kérdés: Betéti társaságunk egy beltagból és egy kültagból áll. A beltagunk állhat-e munkaviszonyban a betéti társasággal? Szükséges-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...a társasági szerződéseltérően nem rendelkezik – nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyesgazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaságüzletvezetésre egyedül jogosult tagja. Vagyis ha a kérdésben írt esetben úgymódosítják a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címke:

Vezetői minősítés lehetősége

Kérdés: Cégünk tulajdonosa nehezményezte, hogy meghatározott pozíciókban a munkavállalók felelőssége korlátozott. Ezt megváltoztatandó, ezeket a munkaköröket vezetőinek minősítette. Ilyen esetben hogyan tájékoztassuk a munkavállalókat, illetve mikortól lehet az új felelősségi rendszert velük szemben alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...(Mt. VIII. fejezet) az irányadóak, azzal azeltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezetőtizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet. Ezen túlmenően a vezetőnek minősülőmunkavállaló munkaviszonyának jogellenesen megszüntetéséért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címke:

Kárfelelősség távmunkát végző munkavállaló esetén

Kérdés: Egy munkavállalónkat távmunka keretében foglalkoztatjuk, és úgy állapodtunk meg, hogy a vezetőjétől kizárólag a feladatokat kapja meg, de szakmai szempontból önállóan dolgozik, és csak a határidőket kell tartania. Sajnos ez egy esetben nem sikerült, amivel jelentős összegű kára keletkezett a cégnek, mivel kötbért kellett fizetnünk. Igaz az, hogy ilyenkor a munkavállalónak meg kell térítenie a kár összegét?
Részlet a válaszából: […] ...okozta, akkora munkavállaló gondatlan károkozása esetén a kártérítés mértékét amunkaszerződés legfeljebb háromhavi átlagkeresetig határozhatja meg. Ettőlérvényesen eltérni nem lehet [Mt. 193/A. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy amunkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címkék:  
1
35
36
37
43