411 cikk rendezése:
351. cikk / 411 Munkáltató jogutód nélküli megszűnése
Kérdés: Tudomásunk szerint egy nemrégiben elfogadott törvény a munkáltató jogutód nélküli megszűnését a csoportos létszámcsökkentéshez hasonlóan szabályozza. Vajon a módosítás azt is jelenti egyben, hogy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően kötelező konzultációt kezdeményezni a munkavállalók képviselőivel?
352. cikk / 411 Érvénytelen közalkalmazotti jogviszony – ha nincs meg a végzettség
Kérdés: Zeneiskolánkban a gitártanár alkalmazásakor sajnálatos hiba történt: most derült ki, hogy az illetőnek nincs zeneakadémiai végzettsége, csak konzervatóriumot végzett. A közoktatási törvény viszont szakirányú tanári, illetve művész képzettséget ír elő. Ezért sajnos el kell küldenünk, de nem tudjuk pontosan, hogyan járjunk el, hiszen felmentéssel nem élhetünk.
353. cikk / 411 Munkaszüneti nap miatt kiesett idő
Kérdés: Cégünknél november 1-jével egyhavi munkaidőkeretet vezettünk be. Munkavállalóink hétfőtől vasárnapig dolgoznak, beosztástól függően, a munkaidő heti 40 óra (ruházati boltok). Novemberben 1-je vasárnapra esett, amely napon egyik boltunk sem nyitott ki. Kérdésünk: munkavállalóink számára a november 1-je fizetett ünnep vagy csak sima szabadnap? Véleményem szerint csak annak a munkavállalónak fizetett ünnep, aki a munkaidőkeret beosztása szerint dolgozott volna, a többieknek pedig pihenőnap. Tehát annak, aki be lett osztva (ami nálunk nem is lehetséges, mivel ki sem nyitottunk aznap), jár még két pihenőnap, aki nem volt beosztva, annak csak egy nap jár. Helyes a meglátásom?
354. cikk / 411 Végkielégítés nyugdíjasnak?
Kérdés: A munkavállalóval 1999-ben írtunk alá munkaszerződést. Abban a következő szerepelt: "a munkavállalót az Mt.-ben meghatározott végkielégítésen felül további kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítés illeti meg". A munkavállaló időközben, 2004-ben nyugdíjba ment. Kérdésünk, hogy mivel a nyugdíjasnak az Mt. szerint nem jár végkielégítés, felmondásunk esetén kötelesek vagyunk-e fizetni neki?
355. cikk / 411 Munkaerő-kölcsönzés – munkaszerződés határozott időre
Kérdés: A munkavállalónkkal határozott időre, egy évre kötöttünk kölcsönzésre irányuló szerződést. Problémánk, hogy nem tudjuk kölcsönbe adni, és szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyt. Ezt megtehetjük-e úgy, hogy kifizetjük neki a hátralévő időre az átlagkeresetet?
356. cikk / 411 Felmentési időre járó díjazás
Kérdés: A felmentési idő alatt az ünnepnapra (munkaszüneti napra) járó díjazás tekintetében az átlagkereset vagy a távolléti díj az irányadó?
357. cikk / 411 Felmentési időre járó átlagkereset – visszakövetelhető-e az örököstől?
Kérdés: Munkavállalónk a munkáltatói rendes felmondás közlését követően, de még a felmentési idő letelte előtt elhunyt. Cégünk a törvénnyel összhangban az utolsó munkában töltött napon kifizette részére a felmentési időre járó átlagkeresetet. Vajon visszakövetelhetjük-e ezt a munkavállaló örököseitől?
358. cikk / 411 Kiszervezés – emelt összegű végkielégítés a jogviszonyváltást megtagadónak?
Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban álló kisegítő személyzetet iskolánk fenntartója átadja a tulajdonában lévő gazdasági társaságnak. Jár-e emelt összegű végkielégítés azon kiszervezéssel érintett közalkalmazottunknak, akinek két éve van még hátra az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez, és nem járul hozzá az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál történő további foglalkoztatásához?
359. cikk / 411 Végkielégítés kiszámítása fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: 17 éve dolgozom egy nagyvállalatnál, az utolsó 3 évben GYED-en/GYES-en voltam. Augusztustól dolgozom ismételten, a havibéremet felemelték. A vállalat megszűnik szeptember 30-ával, csoportos létszámleépítés lesz. A végkielégítés számítására lennék kíváncsi, az átlagbérbe beleszámítják-e a GYES és GYED időszakát is? Nem mindegy, hogy 95 000 forinttal, ami a GYES alatt volt, vagy a rendes béremmel fogják kiszámolni a végkielégítés összegét.
360. cikk / 411 Leltárhiány megállapítása
Kérdés: Cégünk leltárfelelősségi megállapodást kötött egy munkavállalóval. A leltározás során kiderült, hogy jelentős hiány áll fenn. A munkavállalók elmondták, hogy a vezető több alkalommal vitt el készletet, amit nem vezetett be a könyvekbe; ennek értéke mintegy 520 000 Ft. Ilyen esetben hogyan járunk el helyesen? A hiány teljes összegét meg lehet téríttetnünk a leltárfelelős munkavállalóval – aki a vezető beosztottja –, vagy le kell vonnunk a vezető által okozott kárt?
