Tanulmányi idő túllépése a felkészülést akadályozó munkáltatói kötelezettségszegés miatt

Kérdés: 2007-ben négy féléves, levelező tagozatos iskolai képzésre iratkoztam be, amelyre később tanulmányi szerződést is kötöttünk. Ebben szerepel, hogy amennyiben az előírt tanulmányi időn belül önhibámból nem fejezem be a tanulmányaimat, és nem mutatom be az iskola elvégzését igazoló okmányt, akkor a munkáltató megszünteti a tanulmányi szerződést, és köteles vagyok egy összegben visszafizetni a támogatást. Már két év letelt, de ehhez képest tanulmányaim felét teljesítettem csak. Cégünk forgalma tavaly jelentősen megugrott, ráadásul a kolléganőm is szülni ment és én vettem át a feladatait. A munkák miatt még a munkaidő-kedvezményt sem tudtam igénybe venni, az iskolai foglalkozásokon sem tudtam részt venni, a vizsgáimat halasztani kényszerültem, sőt a vizsgaidőszak alatt is számos alkalommal be kellett mennem a munkahelyemre. Ennek ellenére a munkáltatóm a tanulmányi szerződés fenti kikötésére hivatkozva felszólított a tandíj és tanulmányi szabadságra fizetett munkabér visszafizetésére. Mit tegyek, a szerződés alapján valóban köteles vagyok fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.Az Mt. 201. § alapján a fizetési felszólítás végrehajtására halasztó hatályavan a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Tárgyévi illetmény meghatározása a prémium számításánál

Kérdés: Kinevezett vezető közalkalmazottunk jogviszonya felmentéssel 2009. december 31-ével megszűnik. A munkavégzés alól 2009. augusztus 1-jével mentesítjük. Prémiumfeladatot tűztünk ki számára, amelyet előreláthatóan teljesíteni fog – még a munkavégzés alóli mentesítés kezdő időpontja előtt. A Kjt. szerint a prémium nem haladhatja meg a vezető "tárgyévi illetményének" negyven százalékát. Az adható maximális összegű prémiumot szeretnénk kifizetni a közalkalmazottnak. Hogyan kell meghatározni ebben az esetben a vezető tárgyévi illetményét?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől december 31-ig – figyelemmelarra, hogy felmentési ideje alatt ekkor mentesítik a munkavégzésikötelezettsége alól – átlagkeresetre lesz jogosult. Ettől függetlenülugyanakkor – miután a prémium mértékének nem a ténylegesen kifizetett díjazásképezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Várandós munkavállaló felmondási védelme és foglalkoztatása

Kérdés: Megszüntetheti-e a munkáltató a várandós kismama munkaviszonyát rendes felmondással? Foglalkoztatható-e éjszakai műszakban a várandós kismama?
Részlet a válaszából: […] ...amunkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Ilyen esetben a terhesmunkavállaló munkabére nem lehet kevesebb a korábbi átlagkereseténél. Ha amunkáltató az éjszakai beosztással járó munkakör helyett más munkakörben, vagyaz éjszakai műszak helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Keresetpótló juttatás vagy álláskeresési járadék a képzés idejére

Kérdés: Felnőttképzési intézményként a munkaügyi központ által támogatott, hozzánk beiskolázott álláskeresők képzésével is foglalkozunk. A képzéseinkben részt vevő álláskeresők egy része a képzési idő tartamára keresetpótló juttatásban részesült, más részüknek pedig álláskeresési járadékot folyósítottak. Többen közülük hozzánk fordultak tájékoztatásért, hogy ez hogyan lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlotta fel, vagy az elfogadta. Az Flt. 14. § (4) bekezdése alapjánképzési támogatásként – többek között – keresetpótló juttatás adható. A 6/1996.MüM rendelet 6. §-a ezzel összhangban nem állapít meg kötelezettséget amunkaügyi központnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Nyugdíjas munkavállalóknak járó szociális juttatások

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalókat is foglalkoztatunk. Köteles a munkáltató a nyugdíjas munkavállalók számára is fizetni étkezési hozzájárulást, valamint biztosítani számukra üdülési csekket, ugyanúgy és ugyanolyan értékben, mint a nem nyugdíjas munkavállalók számára?
Részlet a válaszából: […] ...jogait, így különösenmunkabérét, a szabadságának tartamára járó díjazást, a munkaszüneti nap miattkiesett munkaidőre járó átlagkeresetét stb.Minderre figyelemmel azt javasoljuk, hogy ha az érintettnyugdíjas munkavállalók ugyanolyan, vagy hasonló munkakört töltetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Bértámogatás megnövelése a nemzetgazdasági átlagkereset emelkedésével

Kérdés: 25 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása után bértámogatásban részesülünk immár két éve. A bértámogatás maximális mértékének az éves nemzetgazdasági átlagkereset mértékéhez kell igazodnia, ugyanakkor a bértámogatás összege nem emelkedett annak megállapítása óta, holott a nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset nőtt. Mi ennek az oka?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a bértámogatás összege havonta nem haladhatja meg atárgyévet megelőző második év egyhavi nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetetmeghatározott mértékét a megváltozott munkaképességű munkavállaló általbetöltött munkakör által igényelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Kollektív szerződés és a munkavállaló kárfelelőssége

Kérdés: Munkavállalónkkal 2006-ban olyan munkaszerződést kötöttünk, amely szerint a gondatlanul okozott károkért másfél havi átlagkeresetének megfelelő összeggel felel. 2007-ben hatályba lépett a kollektív szerződésünk, ami kimondta: a munkavállalók a gondatlanul okozott károkért legfeljebb egyhavi átlagkeresetük erejéig felelhetnek. Ez a kollektív szerződés idén megszűnt. Kérdésem: a kollektív szerződés annak idején módosította-e a munkaszerződést? A munkavállalónk most végül is milyen összeg erejéig felel a gondatlan károkozásért: félhavi, egyhavi vagy másfél havi átlagkereset összegéig?
Részlet a válaszából: […] ...felelősséggel tartozik [Mt.166. § (1) bek.]. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke amunkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg [Mt.167. § (1) bek.]. Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Könyvelői munka – idényjelleg bevallások idején?

Kérdés: A különböző éves adóbevallási határidők közeledtével jelentősen felhalmozódó könyvelési teendőkre figyelemmel minősíthetjük-e könyvelőink munkáját idényjellegűnek, és a kritikus időszakokban alkalmazhatjuk-e rájuk nézve az Mt. rugalmas munkaidő-szervezési szabályait – különös tekintettel a vasárnapi rendes munkavégzés elrendelésére, illetve a pihenőnapok összevont kiadására?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozók, illetve aszámviteli törvény hatálya alá nem tartozó – azaz az egyszerűsített vállalkozóiadóalany – közkereseti és betéti társaság esetében az adóévet követő év február15-e, míg a számvitelről szóló törvény hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnése

Kérdés: Ha a rokkantnyugdíjas munkavállalóinknak 5 hónap és 20 nap munkaviszonyban töltött idő után megszüntetjük a munkaviszonyát, és a következő hónaptól újra alkalmazzuk őket, ez esetben vonatkozik-e rájuk a hathavi "keresetkeret", elveszíthetik-e a rokkantsági nyugdíjukat?
Részlet a válaszából: […] ...magán-nyugdíjpénztári tagdíj,valamint munkavállalói járulék, illetve vállalkozói járulék összegével)csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíjalapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Előresorolás a felmentési idő alatt

Kérdés: Huszonkét éven át közalkalmazottként dolgoztam egy egészségügyi intézménynél. Tavaly novemberben felmentettek, hathavi felmentési időm májusban telik le. Számításaim szerint 2009. január 1-jétől esedékes lett volna az előresorolásom. Jogosult vagyok-e januártól kezdődően a magasabb szorzóval számított illetményre?
Részlet a válaszából: […] ...mentesítettközalkalmazott abban az esetben kaphat a besorolási osztályon belüli magasabbfokozatnak megfelelő illetménnyel számított átlagkeresetet, ha a magasabbilletményre már a munkavégzés alóli felmentését megelőzőleg jogosulttá vált.Önt feltehetően január 1-jén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
1
36
37
38
41