Bérszámfejtési hiba korrekciója

Kérdés: A munkáltató a munkavállaló bérét 2016. december 1-jétől megemelte, azonban bérszámfejtési hiba miatt azóta is a korábbi bérét folyósította a munkavállalónak, és a pótlékokat, egyéb járandóságokat is a korábbi bér alapulvételével számította ki. A hibát 2019 márciusában ismerte fel, azt korrigálnia szükséges. Hogyan járjon el?
Részlet a válaszából: […] ...eredő anyagi kára körébe tartozik. A munkáltatónak a kár megtérítésekor először meg kell állapítania az elmaradt bér és juttatások összegét, és ennek megfizetéséről kell gondoskodnia.Másodszor, a munkáltatót terheli a különbözet késedelmikamat-vonzata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Cafeteriajuttatás visszavonása

Kérdés: Az egyik munkavállaló 2018. december 29-től 2019. február 4-ig volt betegállományban (a 15 munkanapos betegszabadságot már előtte kimerítette). Jelenleg a munkáltató vissza akarja vonni tőle a tavalyi cafeteriájából a 2018. 12. 29. és 2018. 12. 31. közötti összeget (kb. 1400 Ft). Megteheti? Nem egy évre kapjuk a cafeteriát? Idénre még nem kaptunk cafeteriát, de azt is 2019. január 1-jétől 2019. december 31-ig kapjuk majd, ahogyan a tavalyi évben is. Mi a teendő ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...cafeteriajuttatás biztosítása jogszabály alapján nem kötelező. A cafeteria alapulhat kollektív szerződés vagy munkaszerződés rendelkezésén, illetve a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalásán is. Utóbbi esetben a munkáltató egyoldalúan határozhatja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Kiküldetésen lévő munkavállalók minimális bérszintje

Kérdés: Néhány munkavállalónkat 90 napnál kevesebb időre Norvégiába küldjük dolgozni, ahol egy szolgáltatási szerződés teljesítése érdekében végeznek munkát úgy, hogy közben a mi alkalmazottaink maradnak. Egyes esetekben az általunk adott útmutatás szerint dolgoznak, más esetben viszont kinti irányítás alatt. A kinttartózkodás idejére napidíjat, szállást és autóhasználatot kapnak. Figyelembe kell-e venni a kinti munkabéreket, ha igen, akkor a minimálbért, vagy a szakmában használt azonos munkakörben dolgozók bérét, és ha ez utóbbit, akkor annak összegét honnan lehet megismerni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy iparágban az adott rendelkezés területi hatálya alá tartozó valamennyi vállalkozásnak be kell tartania. A kiküldetéshez tartozó juttatásokat a minimálbér részének kell tekinteni, kivéve, ha azokat a kiküldetés kapcsán ténylegesen felmerült költségek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Munkavállalói meghatalmazott jelenléte bértárgyaláson

Kérdés: Cégünknél egy bizonyos beosztástól felfelé a munkatársaknak éves célkitűzéseket és ehhez kapcsolódó prémiumokat határozunk meg, amely az éves bér egy jelentős százaléka lehet. A feladatok értékelésére a tárgyévet követő év márciusában kerül sor. Ennek a folyamatnak a része egy értékelő megbeszélés. Egyik kollégánk vitatja a tavalyi teljesítményével kapcsolatos adatokat, az értékelő megbeszélésre magával kívánta hozni a szakszervezet vezetőjét is. Mi ezt megtagadtuk, mivel a bérszabályzatunk csak annyit ír elő, hogy ezen a megbeszélésen az érintett munkavállaló személyesen lehet jelen, ráadásul ez – véleményünk szerint – nem szakszervezeti ügy, a szakszervezettel külön tartunk éves bértárgyalást. Helyes volt-e az eljárásunk? Ha nem, indíthat-e emiatt pert a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti megbeszélés ugyanis nyilvánvalóan érinti a munkavállaló "anyagi vagy szociális" körülményeit, hiszen a tárgya egy komoly juttatásra való jogosultság. Természetesen, mivel egyéni vitáról van szó, a szakszervezet képviseleti jogának gyakorlásához ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Munkáltatói jogutódlás és a jogviszonyok folytonossága

Kérdés: Egyik üzletágunkat a tavalyi évben átadtuk egy másik cégnek, az átadás egy teljes telephelyet érintett. Bár akkor részletes tájékoztatást kaptak az érintett kollégák a folyamatról, idén több munkavállaló garanciát kért, hogy munkaviszonyuk jogfolytonos, illetve panasszal éltek felénk, hogy egyes juttatásaik változtak 2019. január 1-jétől. Milyen jogszabályokra hivatkozásokkal tudjuk őket megnyugtatni? Felelős-e az átadó társaság azért, ha valamilyen bérelemet az új munkáltató megváltoztatott az átadás után?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató személyében bekövetkező változásnak minősül, ha a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvétele valósul meg [Mt. 36. § (1) bek.]. Tehát nem szükséges a teljes munkáltatót átadni ahhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Távolléti díj követelése határozott idejű munkaviszony felmondása esetén

Kérdés: Munkaszerződésem 2019. január 31-ig szólt, amelyet felmondással november 24-én megszüntettem. A munkáltatóm most azt követeli tőlem, hogy a szerződésből hátralévő két hónapra és egy hétre járó távolléti díjamat kártérítésként fizessem meg. Jogos a volt munkáltatóm követelése?
Részlet a válaszából: […] ...idő sem. A jogszerűség feltétele csupán az alakilag megfelelő írásos megszüntető nyilatkozat és a munkavállalót megillető juttatás kifizetése. A munkáltató a munkavállalótól csak akkor követelheti a határozott időből még hátralévő időre járó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Egyenlő bánásmód alóli kivétel a munkaerő-kölcsönzésben

Kérdés: A kölcsönzött munkavállaló számára, ha egyébként az első 183 napban az egyenlő bánásmód követelményét nem biztosítjuk, lehet-e eltérő munkabért fizetni a belsős munkavállalókhoz képest, vagy ilyenkor csak a béren kívüli juttatásokban lehet különbséget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeket. Alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek különösen a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra, valamint az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések [Mt. 219. § (1)–(2) bek.]. Az alapvető munka-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Kinevezésmódosítás elutasítása miatti rendkívüli felmentés jogellenessége

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 171. számában a 3389. számon megjelent válaszukra hivatkozva, benyújtottam a munkáltatómnak az Önök által összegyűjtött jogszabályokat és jogi lépéseket, majd ennek ellenére, pár nap után, azonnali hatállyal felmentettek. Idetartozik, hogy közalkalmazottként dolgozom több mint 20 éve. A munkáltatóm többször megkérdezte, hogy elfogadom-e a hatórás részmunkaidőt, de többszöri kérés után sem írtam alá a hat órára vonatkozó új kinevezést. Megkaptam időközben szeptemberre és októberre a fizetésem, mindkét hónapban a hatórás munkarendre vonatkozó összeg került átutalásra. Jogszerűen jártak el? Ebben az esetben jár-e végkielégítés vagy bármilyen pénzbeli juttatás, ha igen, ki és mi alapján határozza meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a munkáltató ajánlatot tett a munkaidő hat órára való csökkentésére, amelyet Ön nem fogadott el. Közös megegyezés hiányában a munkaidő csökkentése nem jöhetett létre, azaz a korábbi hónapokra is teljes munkaidőre járó illetményre jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Többletmunkabér külföldi rendszámú gépjármű vezetéséért

Kérdés: Munkáltatóm Magyarországon bejelentett holland tulajdonú kft., ennek alkalmazottja vagyok. A cégcsoporton belül van holland és német vállalkozás is. A magyar kft. dolgozójaként felültethet-e a cégcsoporton belüli német társaság tulajdonában lévő, német bejelentett forgalmi rendszámú tehergépkocsira dolgozni a magyar munkáltatóm, a magyar kialkudott munkabérért, és ha igen, milyen feltételekkel? Ilyen esetben a magyarországi juttatásokon felül kellene-e valami pluszjuttatásban részesítenie a magyar munkáltatómnak? Ekkor nem érvényes, hogy magyar állampolgár nem vezethet külföldi forgalmi rendszámú gépkocsit?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót a törvény alapján bérpótlék vagy bármilyen többletjuttatás önmagában azért nem illeti meg, mert nem magyar forgalmi rendszámú tehergépjárművel végzi a feladatait. Mindaddig, amíg a munkaszerződése szerinti munkáltató (a kérdés szerinti esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Utazás az ügyfelek között – munkaidő és költségtérítés

Kérdés: Meg kell-e térítenie a munkáltatónak az egyik ügyféltől a másik ügyfélhez történő utazás költségeit? A cég dolgozói a munkáltató által biztosított céges gépjárművel az egyik ügyféltől a másik ügyfélig olykor 100-150 km-t is megtesznek egy napon belül. Egy nap több ügyfélhez is el kell utazniuk a szerelő kollégáknak. A gépkocsit a munkáltató üzemelteti, beleértve az üzemeltetési költségeket is (pl. benzin). Kötelező-e a munkáltatónak valamilyen költségtérítés jellegű juttatással a két munkavégzési hely közötti odautazás költségeit megtéríteni a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőt a munkáltató osztja be [Mt. 97. § (1) bek.]. Bár ilyen tételes rendelkezés nincs, de értelemszerűen a beosztás szerinti munkaidő kezdetétől annak végéig minden utazás, amit a munkavállaló a munkavégzéssel összefüggésben teljesít, munkaidőnek számít. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.
1
12
13
14
42