Találati lista:
111. cikk / 296 Kórházi segédasszisztens közalkalmazotti besorolása
Kérdés: Kórházban, sterilizálóban segédasszisztensi munkakörben dolgozó közalkalmazottat, aki óvónőképző szakközépiskolában 1981-ben szerzett érettségivel rendelkezik, melyik fizetési osztályba kell besorolni?
112. cikk / 296 Ápoló szakképesítés és a fizetési osztály meghatározása
Kérdés: A 2020. június 9-én szerzett 54 723 02 OKJ gyakorló ápoló szakképesítéssel rendelkező közalkalmazott besorolásával kapcsolatban kérném segítségüket. Végzettsége D vagy E fizetési fokozatba sorolásra jogosít-e?
113. cikk / 296 Képzettségi pótlék – jogosultság a felülvizsgálat után
Kérdés: Polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők képzettségi pótléka vonatkozásában érdeklődünk, miután felülvizsgálatra kerültek a korábbi képzettségipótlék-megállapítások.
1. 2001. szeptember 1-jétől, a már hatályon kívül helyezett 133/2010. Korm. rendelet 8. §-ának (3) bekezdése alapján a mérlegképes könyvelői szakképesítés felsőfokú szakképesítésről emelt szintű szakképesítésre változott. Jól gondoljuk, hogy az emelt szintű mérlegképes könyvelői szakképesítés a 249/2012. Korm. rendelet szerinti szabályozásnak nem felelt meg – mert az középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz –, emiatt nem is volt alkalmazható?
2. Tekintettel arra, hogy a 249/2012. Korm. rendelet középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz, jól gondoljuk-e, hogy a mérlegképes könyvelő (OKJ szerinti) szakképzés esetén nem alkalmazható felsőfokú végzettségű köztisztviselőknél a képzettségi pótlék?
3. Milyen hatályos jogszabály szerint kellene jelenleg a képzettségi pótlékhoz kapcsolódó szinteket, szabályokat figyelembe venni?
1. 2001. szeptember 1-jétől, a már hatályon kívül helyezett 133/2010. Korm. rendelet 8. §-ának (3) bekezdése alapján a mérlegképes könyvelői szakképesítés felsőfokú szakképesítésről emelt szintű szakképesítésre változott. Jól gondoljuk, hogy az emelt szintű mérlegképes könyvelői szakképesítés a 249/2012. Korm. rendelet szerinti szabályozásnak nem felelt meg – mert az középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz –, emiatt nem is volt alkalmazható?
2. Tekintettel arra, hogy a 249/2012. Korm. rendelet középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz, jól gondoljuk-e, hogy a mérlegképes könyvelő (OKJ szerinti) szakképzés esetén nem alkalmazható felsőfokú végzettségű köztisztviselőknél a képzettségi pótlék?
3. Milyen hatályos jogszabály szerint kellene jelenleg a képzettségi pótlékhoz kapcsolódó szinteket, szabályokat figyelembe venni?
114. cikk / 296 Közalkalmazotti besorolás – a jogviszonyban töltött idő számítása
Kérdés: A közalkalmazotti besorolásnál a mezőgazdasági szövetkezeti tagi jogviszonyt figyelembe lehet-e venni, mint munkaviszonyban töltött időt?
115. cikk / 296 Jogosítvány mint középfokú szakképesítés
Kérdés: Kötelező-e megadni a garantált bérminimumot a C, illetve C+E kategóriás jogosítvánnyal rendelkező tehergépkocsi-vezetőknek? Betonmixeres autót vezetnek, melyhez külön gépkezelői képesítés nem szükséges.
116. cikk / 296 Köznevelési ágazati pótlék és garantált bérminimum
Kérdés: A július 1-jétől bevezetendő köznevelési ágazati pótlékkal kapcsolatosan az a kérdésünk, hogy gyakornok fokozatba sorolt pedagógusok esetén mit kell alapul venni, az Nkt. melléklete szerinti összeget, vagy azt ki kell egészíteni a garantált bérminimumra?
117. cikk / 296 Könyvtáros és pedagógiai asszisztens – végzettségek a besoroláshoz
Kérdés: Hogyan kell besorolni egy iskolában dolgozó, nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott könyvtárost, aki a főiskolai szintű könyvtáros szakképzettsége mellett egyetemi közgazdász szakképzettséggel is rendelkezik, valamint azt a pedagógiai asszisztenst, aki rendelkezik középfokú OKJ-s pedagógiai asszisztens szakképzettséggel, de mellette van főiskolai végzettsége is? A 326/2013. Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a könyvtáros E-J kategóriába sorolható. E rendelet 32. §-a azt mondja ki, hogy ha külön jogszabály nem határozza meg a képesítési feltételeket, mindig a legmagasabb végzettsége, szakképzettsége szerint kell besorolni. Eszerint elfogadom az egyetemi végzettséget, mert ágazati jogszabály nem írja elő a feltételeket? Azért is furcsa ez nekem, mert pályázati feltételként nyilván megjelöli a munkáltató a könyvtáros szakképzettséget, hiszen ezzel tudja ellátni a munkakörét.
118. cikk / 296 Dajkák átsorolása – a végzettség megszerzése folytán
Kérdés: Kolléganőink dajka munkakörben 2015 óta dolgoznak óvodánkban. A gazdasági osztály belső ellenőre a besorolásuk ellenőrzése során hiányosságokat tárt fel, melynek során az egyik dajkát C/11-ből D/5-be, a másik dajkát D/6-ból D/2-be sorolták. A belső ellenőr álláspontja szerint azért volt szükség a besorolások módosítására, mert a "pedagógiai és családsegítő munkatárs" végzettség 2016. évi megszerzése után ez a végzettségük lett a besorolásnál figyelembe vehető legmagasabb iskolai végzettség. A fizetési fokozatok megállapítása során az első dajkánál figyelembe vették az 1992 előtti munkahelyeket, míg a másodiknál csak az óvodai jogviszonyát számították be. Az első dajka 1983-1991 között egy szövőgyárban, 1993-1996 között egy vegyeskereskedőnél dolgozott, majd munkanélküli volt, 2000-2001-ben egy pékségnél volt alkalmazásban, majd 2001-2015 között egy nagy bevásárlóláncnál. A második dajka 2002-ben egy dohányfeldolgozó kft. munkavállalója volt, ezt követően 2003-ig munkanélküli, majd 2003-2006 között egy építőipari vállalkozásnál, utána ugyanannál a bevásárlóláncnál dolgozott, mint a kolléganője. Igaza van-e a belső ellenőrünknek? Ha igen, ez azzal jár, hogy a fizetési fokozatuk csökkenése miatt a két dajka szabadsága is lecsökken?
119. cikk / 296 Felmentés megelőzése – az állásfelajánlás lebonyolítása
Kérdés: Egy egyetemi kórház egyik telephelye megszűnik, ezért létszámcsökkentésre hivatkozással fel kell mentenünk a dolgozókat. Az állásfelajánlás lebonyolítása kérdésében vita merült fel a HR és a kórház ügyvédje között. A HR szerint mindenkinek fel kell ajánlani az állást, az ügyvéd szerint viszont csak annak, aki ezt kéri. Mi a jogszabály helyes értelmezése?
120. cikk / 296 Minimálbér – jogosultság és kifizetés
Kérdés: A legkisebb bérminimumot a munkáltatóknak kötelességük megadni a munkavállalóknak? Ha igen, és a munkavállaló mégsem kapja meg, hova lehet fordulni jogorvoslatért?
