40 talált cikk az illetményemelés kifejezésre

Kérdés: A köztisztviselők 2025. július hónapban illetményemelésben részesültek a 1232/2025. Korm. határozat alapján. Ennek 2. pontjának b) bekezdése alapján az illetmény növelésére 2026-ban is sor kerül. A Kttv. 2025-ben módosított rendelkezései, a 254/A. és 254/B. § megteremtik-e a jogalapját a 2026. január 1. napjától történő illetményemeléseknek? Természetesen a 2026. február hónapban elfogadott önkormányzati költségvetés felhatalmazásával történne visszamenőleges hatállyal az illetmények növelése. A kérdés azért fontos, mert a személyi illetmény megállapításának szabályait megváltoztatva a 254/B. §-a akként rendelkezett, hogy a 235. § (1) bekezdésétől eltérően a személyi illetmény 2025. március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is megállapítható vagy összege emelhető. Ekkor a teljesítményértékelés mellőzhető. Ugyanakkor Kttv. 254/B. §-a alapján ez a szabály a központi költségvetés többlettámogatása felhasználása érdekében alkalmazható, viszont a 254/A. § (1) bekezdése szerint az érintett települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatottak illetményének 2025. július 1-jétől történő emelésére fordíthatja. A dilemmánk: a Kttv. általános szabályaitól eltérő személyi illetmény megállapítása történhet-e 2026-ban, vagy ez a lehetőség csak a konkrét, 2025. július 1-jétől és a 2025. évre megállapítható személyi illetményekre vonatkozott? Ha csak 2025. évre vonatkozott az év közbeni személyiilletmény-megállapítás lehetősége, az előírt illetménynövelést a Kttv. általános rendelkezései alapján 2026. március 1-jétől lehetne megállapítani. De ha úgy értelmezhető a törvény, hogy e szabályt a 2025. július 1-jétől elindított kétlépcsős emelésre lehet alkalmazni, akár 2026. január 1-jétől kaphatnak személyi illetményt a köztisztviselők.

Kérdés: A 434/2025. Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az állami, önkormányzati és egyházi fenntartású, továbbá a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekben és szervezetekben a szakmai és nem szakmai munkakörben foglalkoztatottak, a kulturális közfeladatot nem fő tevékenységként ellátó intézmények és szervezetek esetében kizárólag a kulturális közfeladatok ellátására irányuló szakmai munkakörben foglalkoztatottak 2026. január 1-jétől beépülő jelleggel béremelésben részesülnek. A törzskönyvi kivonat alapján az intézmény – művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltató, ami vegyes önkormányzati fenntartású intézmény, ezért a foglalkoztatottak maradtak közalkalmazottak, és rájuk a Kjt. vonatkozik – államháztartási szakágazata „932900 – máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység”. Ennél az intézménynél a konyhai dolgozók is jogosultak illetményemelésre?

Kérdés: A pedagógusok 2026. január 1-jétől hatályos, intézményi szinten megvalósuló 10%-os illetményemelésével kapcsolatban kérdezzük: Mi a 10%-os illetményemelés számításának menete abban az esetben, ha a pedagógus teljesítményértékelés alapján megállapított és mesterfokozat után járó illetményemeléshez kapcsolódó illetményelemekkel is rendelkezik? Továbbá milyen illetményemelés vonatkozik 2026. január 1-jétől a nem pedagógus végzettségű, de nevelést, oktatást közvetlenül segítő (NOKS) munkakörben foglalkoztatottakra?

Kérdés: A pedagógusok 2026. január 1-jei 10%-os béremelésével kapcsolatban kérdezzük: Helyes-e az az értelmezés, hogy a pedagógusok 2025. december 1-jei alapilletménye, mesterfokozat után járó 2%-os, egyes tantárgyak után járó 7%-os illetménynövekedése, az esélyteremtési illetmény 20%-os összegeit emeljük, a TÉR 20 000 Ft-os összege változatlan marad, és nem képezi az emelés alapját az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, főigazgatói, helyettesi megbízási díj, illetve a pótlékok sem? A kérdés a megbízási díjakra és pótlékokra irányulna, mert egy előadáson elhangzottak alapján ez is része a 10%-os emelésnek. Igaz, hogy a gyakornoki bér növekedése miatt az alsó határok nőni fognak?

Kérdés: Szociális intézményben dolgozunk. A 30 év után járó 3 havi jubileumi jutalom csak a garantált bérminimum alapján számfejthető, vagy a szociális ágazati pótlék és a munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés összege is beleszámít a jubileumi jutalom összegébe? Van olyan kifizetőhely, ahol beleszámolják a pótlékot és az illetménykiegészítést, de munkáltatónk csak a garantált bérminimumot veszi figyelembe a számfejtésnél.

Kérdés: A szociális szolgáltatóközpont közalkalmazottjaival kapcsolatban kérdezzük:
1. Egyikük nyugdíj mellett dolgozik, és 2026. XI. 24-én lenne esedékes részére a 25 éves jubileumi jutalom. Ebből az intézményből ment nyugdíjba is 2023 februárjában. Öregségi nyugdíj mellett dolgozik, és most szerzi meg a jubileumi jutalomhoz szükséges szolgálati időt. Kifizethető részére a jubileumi jutalom?
2. Ketten szociális munkatárs és esetmenedzser munkakörben dolgoznak a gyermekjóléti központban, idén mennek el 40 év szolgálati idővel nyugdíjba, nyugdíj után folytatni szeretnék a munkát. Ebben az esetben nem kell megszüntetni a jogviszonyt? Csak a közalkalmazottaknak be kell adniuk a nyugdíj megállapítása iránti igényüket a nyugdíjfolyósító felé, valamint az igazolást, hogy szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál dolgoznak?
3. Ezen intézmény közalkalmazottjainak a jubileumi jutalom megállapításához milyen bérelemeket kell figyelembe venni?
4. Nyugdíjba menő közalkalmazott 2027. VI. 5-én éri el a jubileumi jutalomhoz szükséges 40 év szolgálati időt. A Kjt 78. §-ának (4) bekezdése alapján részére ki kell fizetni a 40 éves jubileumi jutalmat, mivel a 35 év szolgálati ideje megvan. De mivel ő folytatni szeretné nyugdíj mellett a munkát, ezért a jubileumi jutalom kifizetése mikor lesz esedékes?

Kérdés: A Púétv. 98. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus és a pedagógus-szakképesítéssel vagy -szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét. A 2024/2025. tanévi teljesítményértékelés alapján történő illetmény kifizetéséről és egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 182/2025. Korm. rendelet 3. §-a értelmében a Púétv. 98. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával a 2024/2025-ös teljesítményértékelés eredményeként az illetményt 2025. szeptember 1-jétől kell megállapítani, az erre vonatkozó kinevezésmódosítást legkésőbb 2025. szeptember 20-ig kézbesíteni kell. Amennyiben egy pedagógust értékelnek, és ez alapján illetménye módosul, tekintettel arra, hogy a pedagógus 2025. szeptember 1. napja előtt már CSED-ben részesül (augusztus hónaptól), meg kell-e állapítani az új illetményét és módosítani kell-e a kinevezését?

Kérdés: Szociális ágazatban a kollégák 2026. I. 1-jétől fizetési fokozatot lépnek, melynek következtében emelkedik a szociális ágazati összevont pótlék. A kormány valamilyen formában emeli a bért 15%-kal. Jól gondoljuk, hogy a béremelést a már magasabb pótlékra tesszük rá?

Kérdés: Az önkormányzatnál a Kttv. alá tartozó köztisztviselők és az Mt. alá tartozó munkavállalók illetménye, munkabére évente a törvény szerinti garantált bérminimummal és a képviselő-testület döntése alapján, a költségvetés elfogadásával módosul, ami az eddigi gyakorlat alapján emelkedett. Az illetményalap is magasabb, mint a költségvetési törvényben meghatározott 38 650 forint. A képviselő-testület dönthet-e úgy, hogy a már évek óta magasabb összegű illetményalapot „visszaveszi”, és ezáltal csökken az illetmény, illetve a munkabér? A munkáltatói jogkör gyakorlója dönthet-e úgy, hogy az eddig garantált bérminimum feletti – munkáltatói döntésen alapuló – illetménykiegészítést elveszi, így a köztisztviselők, munkavállalók illetménye, munkabére csökken? Ez a kérdés felmerült a 1232/2025. Korm. határozat és a 219/2025. Korm. rendelet alapján 2025. július 1. napjától megállapított illetményemelésre vonatkozólag is. Összességében lehetséges-e, hogy a köztisztviselők és a munkavállalók illetménye, illetve munkabére az előző évhez képest csökkenjen, minimum a kötelező garantált bérminimum szintjére?

Kérdés: A közalkalmazott kolléga egyik költségvetési szervtől áthelyezésre kerül egy másikhoz a szociális ágazatba. Eddig nem szociális jellegű költségvetési intézményben dolgozott. A jelenlegi munkahelyén szakmunkás-végzettséggel takarít (középfokú szakmunkás-bizonyítványa lehet), mivel „C” kategóriába van besorolva (varrónőként, takarítónőként dolgozott). Ahová áthelyezésre kerül, ott a takarítók „A” kategóriába kerültek besorolásra. Van-e annak jogi akadálya, hogy az új helyen a kolléga „A” kategóriába legyen besorolva? Az illetménye nyilván nem csökkenne, csak a besorolása változna.