47 talált cikk az illetményemelés kifejezésre

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál a Kttv. 235. § (1) bekezdése szerinti személyi illetmény 2026. május 14-ét követő alkalmazásával kapcsolatban kérjük szakmai állásfoglalásukat. A 9/2026. Korm. rendelet alapján a személyi illetmény március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is megállapítható vagy emelhető volt, és ebben az esetben a teljesítményértékelés mellőzhető volt. A veszélyhelyzeti szabályozás megszűnését követően a 2026. évi XIV. törvény a Kttv. 235. §-ának (1) bekezdéséből elhagyta a személyi illetménynek a tárgyév március 1-jétől a következő február végéig terjedő időszakra történő megállapítására vonatkozó kötöttségét, ugyanakkor a teljesítményértékelés mellőzésére vonatkozó rendelkezés nem került be a Kttv.-be. Jól értelmezzük, hogy 2026. május 14-étől személyi illetmény ugyan az év bármely időpontjában megállapítható, azonban ahhoz ismét szükséges a minősítés, ennek hiányában a teljesítményértékelés? 2026. szeptember 1-jével új köztisztviselőt kívánunk kinevezni, aki nem rendelkezik a személyi illetmény megállapítását megalapozó minősítéssel vagy teljesítményértékeléssel. Ilyen esetben a kinevezéskor megállapítható-e személyi illetmény? Ha nem, alkalmazható-e helyette alapilletmény-eltérítés, illetve – ha egyik lehetőség sem áll fenn – milyen jogcímen és mikortól állapítható meg számára legkorábban a besorolása szerint számítottnál magasabb összegű illetmény? Ehhez elegendő-e a belépést követően év közben elkészített teljesítményértékelés, vagy csak későbbi értékelési időszak alapján nyílik erre lehetőség? A hivatalban ugyanakkor vannak olyan köztisztviselők, akik részére 2026. május 14. előtt, az akkor hatályos szabályok alapján – egyes esetekben a teljesítményértékelés 9/2026. Korm. rendelet szerinti mellőzésével – személyi illetményt állapítottunk meg. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a korábban jogszerűen megállapított személyi illetményeket továbbra is folyósítjuk az eredetileg irányadó időtartamuk végéig, vagy a jogszabályváltozás miatt szükséges azok felülvizsgálata? Amennyiben továbbra is járnak, jogszerűen fennállhat-e emiatt jelentősebb illetménykülönbség a régi és az újonnan belépő köztisztviselők között? A korábbi személyi illetményt megállapító munkáltatói intézkedéseinkben külön lejárati időpontot nem tüntettünk fel, mert azok meghozatalakor a Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése maga tartalmazta a személyi illetmény időbeli keretét, az intézkedéseink pedig erre a jogszabályhelyre hivatkoztak. E korábbi intézkedések időbeli hatályát továbbra is a meghozatalukkor hatályos Kttv. alapján kell megítélni, függetlenül attól, hogy az időbeli korlátozás 2026. május 14-én később kikerült a törvényből? Ha a korábbi intézkedés külön rövidebb időtartamot nem határozott meg, meddig áll fenn az annak alapján megállapított személyi illetmény? A konkrét határidőt nem tartalmazó korábbi intézkedésekkel szükséges-e jelenleg bármit tenni? Ha igen, megfelelő és jogszerű megoldás-e olyan pontosító munkáltatói intézkedés kiadása, amely nem utólag állapít meg új végdátumot, hanem kizárólag rögzíti a korábbi intézkedés meghozatalakor hatályos jogszabályból következő időbeli hatályt, és szükséges-e ehhez ismételten a polgármester jóváhagyása? Összefoglalva: annak tisztázását kérjük, hogy a 2026. május 14-i jogszabályváltozást követően hogyan kell jogszerűen kezelni egyrészt az újonnan belépő, korábbi értékeléssel nem rendelkező köztisztviselő illetményét, másrészt a változást megelőzően már megállapított személyi illetményeket és azok időbeli hatályát.

Kérdés: Művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltató vegyes önkormányzati fenntartású intézmény, ezért az alkalmazottak maradtak közalkalmazottak. Mivel intézményünk vegyes intézmény, lehetséges-e, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt munkaviszonnyá alakítsuk mind a központban, mind a könyvtárban és a konyhán? Amennyiben igen, akkor annak mi a menete? Ha a munkáltató munkáltatói döntésen alapuló illetményt szeretne adni a foglalkoztatottaknak, annak mi a menete? Van-e meghatározott maximumösszeg, ami adható – akár a jogviszony kezdetekor azonnal?

Kérdés: A 2026. évi köztisztviselői illetményemelés elszámolásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A 2025. évben is állományban lévő kollégák esetében, úgy gondolom, egyszerű a felhasznált támogatás mértékének kiszámítása, a régi és a 2026. januári emelt bérük különbségéből kijön az egy hónapra felhasznált bértámogatás összege (+ szocho). 2026-ban viszont több új jogviszony jött létre a hivatalunknál, van, amelyik megszűnt köztisztviselő álláshelyét tölti be, vannak viszont olyanok is, akik régóta (évek óta) betöltetlen álláshelyre lettek felvéve. Az ő esetükben elszámolható-e a bérük egy része, vagy esetleg a teljes illetmény a bértámogatás részévé válhat?

Kérdés: A 96/2026. Korm. rendelet szerint visszamenőlegesen kell emelni a pedagógusok bérét 2026. 01. 01. hatállyal. Az óvodában dolgozó pedagógusoknál az alapilletmény, illetve a teljesítményértékelés alapján megállapított bért is figyelembe kell venni az emelésnél. Azonban mi a helyzet a bölcsődei felsőfokú végzettségűekkel, nekik nincs teljesítményértékelésen alapuló illetménykiegészítésük, viszont van bölcsődei pótlék? Alapilletmény és bölcsődei pótlék összegére kell számítani az emelést, vagy csak az alapilletményre?

Kérdés: A 96/2026. Korm. rendelet szerint 2026. évben a kategóriákhoz új béreket/bérsávokat állapít meg. Ebből adódóan, akinek év közben volt köznevelési foglalkoztatotti jutalom kifizetése, számára korrigálni kell a kifizetett összeget? Az akkor hatályos bérével lett kiszámolva az összeg, azonban az új rendelet szerint, mivel úgy fogalmaz, hogy a 2026. évben, tehát 2026. 01. 01-től kell érteni az új béreket, így neki a különbözetet ki kell fizetni?

Kérdés: Demenseket is ellátó idősek otthonának közalkalmazottjai demensszakgondozó végzettséget szereztek meglévő ápolói vagy szociális gondozó végzettségük mellé. A munkáltató milyen mértékben adhat vagy köteles béremelést adni az új végzettséget figyelembe véve? A megszerzett tudás napi alkalmazása szükséges a munkavégzés során.

Kérdés:

Az óvodapedagógus 2026. február 6-án szerezte meg a diplomáját. Ezen a napon kezdődött a jogviszonya a mi óvodánkban. Gyakornok fizetési fokozatba soroltuk, mert nem mutatott be az előző munkahelyéről igazolásokat. A napokban hozta be a papírjait, miszerint 17 év munkaviszonnyal rendelkezik értékesítési vezető munkakörben. Jól gondoljuk, hogy így visszamenőlegesen Pedagógus I. fizetési fokozatba kell sorolnunk, mert rendelkezik 6 év jogviszonnyal? Továbbá a bölcsődei dajka egyetemi tanulmányait folytatja, és kisgyermeknevelői diplomát fog szerezni. 10 éve dolgozik az intézményünkben. Ha megszerzi a diplomáját, kötelesek vagyunk átsorolni Gyakornok vagy Pedagógus I. fizetési fokozatba? Mivel nincs kisgyermeknevelői üres álláshelyünk, így maradna bölcsődei dajka munkakörben.

Kérdés: A köztisztviselők 2025. július hónapban illetményemelésben részesültek a 1232/2025. Korm. határozat alapján. Ennek 2. pontjának b) bekezdése alapján az illetmény növelésére 2026-ban is sor kerül. A Kttv. 2025-ben módosított rendelkezései, a 254/A. és 254/B. § megteremtik-e a jogalapját a 2026. január 1. napjától történő illetményemeléseknek? Természetesen a 2026. február hónapban elfogadott önkormányzati költségvetés felhatalmazásával történne visszamenőleges hatállyal az illetmények növelése. A kérdés azért fontos, mert a személyi illetmény megállapításának szabályait megváltoztatva a 254/B. §-a akként rendelkezett, hogy a 235. § (1) bekezdésétől eltérően a személyi illetmény 2025. március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is megállapítható vagy összege emelhető. Ekkor a teljesítményértékelés mellőzhető. Ugyanakkor Kttv. 254/B. §-a alapján ez a szabály a központi költségvetés többlettámogatása felhasználása érdekében alkalmazható, viszont a 254/A. § (1) bekezdése szerint az érintett települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatottak illetményének 2025. július 1-jétől történő emelésére fordíthatja. A dilemmánk: a Kttv. általános szabályaitól eltérő személyi illetmény megállapítása történhet-e 2026-ban, vagy ez a lehetőség csak a konkrét, 2025. július 1-jétől és a 2025. évre megállapítható személyi illetményekre vonatkozott? Ha csak 2025. évre vonatkozott az év közbeni személyiilletmény-megállapítás lehetősége, az előírt illetménynövelést a Kttv. általános rendelkezései alapján 2026. március 1-jétől lehetne megállapítani. De ha úgy értelmezhető a törvény, hogy e szabályt a 2025. július 1-jétől elindított kétlépcsős emelésre lehet alkalmazni, akár 2026. január 1-jétől kaphatnak személyi illetményt a köztisztviselők.

Kérdés: A 434/2025. Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az állami, önkormányzati és egyházi fenntartású, továbbá a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekben és szervezetekben a szakmai és nem szakmai munkakörben foglalkoztatottak, a kulturális közfeladatot nem fő tevékenységként ellátó intézmények és szervezetek esetében kizárólag a kulturális közfeladatok ellátására irányuló szakmai munkakörben foglalkoztatottak 2026. január 1-jétől beépülő jelleggel béremelésben részesülnek. A törzskönyvi kivonat alapján az intézmény – művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltató, ami vegyes önkormányzati fenntartású intézmény, ezért a foglalkoztatottak maradtak közalkalmazottak, és rájuk a Kjt. vonatkozik – államháztartási szakágazata „932900 – máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység”. Ennél az intézménynél a konyhai dolgozók is jogosultak illetményemelésre?

Kérdés: A pedagógusok 2026. január 1-jétől hatályos, intézményi szinten megvalósuló 10%-os illetményemelésével kapcsolatban kérdezzük: Mi a 10%-os illetményemelés számításának menete abban az esetben, ha a pedagógus teljesítményértékelés alapján megállapított és mesterfokozat után járó illetményemeléshez kapcsolódó illetményelemekkel is rendelkezik? Továbbá milyen illetményemelés vonatkozik 2026. január 1-jétől a nem pedagógus végzettségű, de nevelést, oktatást közvetlenül segítő (NOKS) munkakörben foglalkoztatottakra?