590 talált cikk az illetmény kifejezésre

Kérdés: 2013. szeptember 1-jén léptek hatályba az Nkt. 64. §-ának (1) és (2) bekezdései, amelyek szerint: A köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai tekintetében – a munkáltatótól függően – az Mt.-t vagy a Kjt.-t e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a Kjt. gyakornokra és gyakornoki időre, továbbá az előmeneteli és illetményrendszerre, minősítésre vonatkozó rendelkezései – a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések kivételével – nem alkalmazhatóak. A Kjt. "A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere" címe alatt szerepel a 66. § (10) bekezdése, miszerint a garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani, azzal, hogy a kerekítésre egy alkalommal, a garantált illetmény végösszegének megállapítása során kerül sor. Ez azt jelenti, hogy 2013. szeptember 1. után nincs lehetőség az óvodákban a garantált illetmény kerekítésére? Ennek következtében a jubileumi jutalom kifizetésének alapjául szolgáló garantált illetmény esetében sincs lehetőség kerekítésre?

Kérdés: Az Nkt. 2017. szeptember 1-jétől hatályos 65. §-ának (1a) és (2) bekezdései alapján kötelező-e értékelni a pedagógust, illetve a (2) bekezdés szerinti illetményalappal számított illetményt hogyan – értékelés alapján vagy értékelés nélkül – lehet megadni?

Kérdés: 36 év köztisztviselői jogviszony után, ha egészségügyi okok miatt szűnik meg a jogviszony, a nyolchavi végkielégítésen kívül jár-e még a kéthavi végkielégítés, mivel a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjához már csak három év lett volna hátra?

Kérdés: A Kttv. 126-127. §-ai szólnak a közigazgatási (fő)tanácsadói, illetve a szakmai (fő)tanácsadói címek adományozásáról. Ha valaki például egy minisztériumban megkapja valamelyik címet, majd áthelyezéssel kerül át egy másik, például a Kttv. 2. §-a alá tartozó szervhez, alanyi jogon viszi-e magával a címét, kötelező-e azt számára az új munkahelyén is tovább fenntartani, vagy a hivatali szervezet vezetőjének döntése, hogy az előző munkahelyen kapott címet az áthelyezéssel együtt adományozza-e a belépő munkatársnak? Ha kötelező, mi a teendő akkor, ha az új munkahelyen a törvényi 20% már betelt?

Kérdés: Egy iskolában takarítok négy munkatársammal együtt. Közülünk hárman garantált bérminimumot kapnak, nekik szakmunkás-bizonyítványuk is van. Nekem és egy másik kollégámnak csak általános iskolai végzettségünk van, mi minimálbért kapunk. Szerintem a takarítás csak kisegítő munka, ezért nem értem, hogy a három kolléga miért kap több fizetést. Érdekelne, hogy munkáltató eljárása sérti-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét?

Kérdés: Szakmunkás-bizonyítvánnyal, érettségi bizonyítvánnyal rendelkező technikai munkakörben (takarító, portás) köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottnak minden esetben szükséges-e a garantált bérminimumot megadni?

Kérdés: 2016. november 30-án a munkáltató felmentést közölt egy közalkalmazottal. A felmentési idő hat hónap, amely 2016. december 15-étől indult, a közalkalmazott a munkavégzés alóli teljes időre mentesítve lett. A közalkalmazott átsorolására 2017. január 1-jén került sor, és ennek következtében az illetménye is emelkedett. A kérdésem az Mt. 148. § (3) bekezdésében foglaltakra irányul, azaz a 2017. január 1-jei illetményemelkedés miatt a felmentési időre járó távolléti díjat, illetve a felmentés utolsó napján járó végkielégítést is már a magasabb illetmény alapján kiszámolt távolléti díjjal kell kiszámolni?

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha a jubileumi jutalom számításánál a garantált illetményt, a munkáltató döntése szerint adható illetményt, valamint a Kjt. 66. §-a szerinti illetménynövekedés összegét vesszük alapul?

Kérdés: Egy iskolában lévő iskolatitkári pozícióból, határozatlan idejű jogviszonyból áthelyezéssel átmennék egy másik iskolába határozott idejű kinevezésre szóló jogviszonyba iskolatitkárnak önszántamból (három évre, szülés miatt). A háromoldalú megállapodást aláírta az átvevő iskola igazgatója és én is. A centrum, amelyhez az átvevő iskola tartozik mégis kifogásolja ezt, hogy átvételnél ez nem lehetséges. Igaz, hogy a határozott idő hátrányosabb számomra, de ők most azt szeretnék, hogy felmondással (a Kjt. szerint lemondás – A Szerk.) menjek, így az áthelyezésemmel járó előnyök elvesznének, ami most így még hátrányosabb számomra. Ilyen jogszabályi részt én nem találok. Van-e ilyen (jog)szabály?

Kérdés: A 27/2016. EMMI rendelet 1. §-ának (7) bekezdése alapján a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza a felsorolt rendeletekben szereplő szakképesítésekre – külön jogszabályok alapján – megszerzett jogosultságok megfeleltetését. Szükséges-e a rendelet alapján mindazon közalkalmazottak átsorolása a D fizetési osztályból az E fizetési osztályba, akik az új megfeleltetés miatt 52-es OKJ-s szakképzettséggel rendelkezve 54-es szakképzettségi jogosultságnak minősülnek? A bértábla összecsúszása következtében az alapilletményen ez nem változtatna egyes ágazatokban, azonban az egészségügyi bértábla alapján ez alapilletmény-növekedést jelentene az egészségügyi szakdolgozók vonatkozásában, és az alapszabadságot 20-ról 21 munkanapra módosítaná.