590 talált cikk az illetmény kifejezésre

Kérdés: A Kjt. 66. §-ának (7)–(8) bekezdései alapján megállapítható garantált illetményen felüli munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a kinevezésben, illetve a kinevezésmódosításban határozott időre is megállapítható azzal, hogy a határozott idő lejártát követően külön intézkedés nélkül csökken az illetmény összege? Volt esetleg ilyen üggyel kapcsolatban bírósági döntés?

Kérdés: Településünkön szociális intézmény működik, alapítója és fenntartója 5 település részvételével a feladatellátó társulás. Az intézmény csak szociális alapfeladatokat (támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátása, gyermekjóléti szolgáltatás, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) lát el. Az intézmény vezetőjét határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, magasabb vezető beosztás ellátására pályázat kiírásával öt évre bízta meg a társulás. Az intézményvezető pályázat kiírása nélkül, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, családsegítő munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú iskolai végzettséggel és sokéves szakmai gyakorlattal rendelkező kollégáját bízta meg az általános helyettesítési feladatokkal. Az intézmény SzMSz-e szerint: "Az intézményvezető távolléte, akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség ideiglenesen nincs betöltve, ellátja a vezetői feladatokat (általános helyettes), így különösen: a kötelezettségvállalással kapcsolatos feladatokat, a szakmai alapfeladatok felügyeletét, irányítását, gondoskodik a vezető távolléte esetén a szabadságok kiírásáról, rendszeresen tájékoztatja az intézmény vezetőjét az ellátásokkal kapcsolatban, folyamatos munkakapcsolatot tart az intézmény valamennyi egységével, képviseli az intézményt külső szervek felé. További feladatait a részletes munkaköri leírás tartalmazza." Véleményünk szerint nem minősül magasabb vezetőnek az a dolgozó, aki pályázat kiírása nélkül, az SzMSz-ben és munkaköri leírásban foglaltak alapján általános helyettesítési feladatokat lát el saját feladatai (munkaköre) mellett. Önálló intézményvezető-helyettesi státusz nincs, viszont az intézményvezető pár évvel ezelőtt a helyettesítési feladatokkal megbízott munkatársnak vezetői pótlékot biztosított (mértéke 100%). Fentiek alapján kérdésünk, hogy – figyelemmel a Kjt. 20/A-20/B. §-aiban előírt pályáztatási kötelezettségre – a Kjt. 23. §-ának (2)–(3) bekezdésében, valamint a végrehajtásra kiadott 257/2000. Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint magasabb vezetőnek minősül-e a leírtak szerint megbízott munkatárs?

Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?

Kérdés: A nyelvvizsga nélkül foglalkoztatott gyakornok óvodapedagógus gyakornoki ideje két év után letelt (2018. IX. 26-án). Ez alatt az idő alatt sajnos nem tudta megszerezni a nyelvvizsgát, jelenleg is jár nyelvvizsgára felkészítő órákra. A munkaviszonya ezért automatikusan megszűnt volna, azonban az óriási pedagógushiány miatt nem volt lehetőség az álláshely betöltésére. A folyamatosan hirdetett (több állás is hirdetve van) álláshelyre nincs jelentkező, ezért jogszerűtlenül foglalkoztatják tovább az óvodapedagógust. Mi lehet ennek a következménye?

Kérdés: 33 éves közszolgálati jogviszony után, szabadságom alatt felmondott a munkahelyem. Miután hivatalosan még senki nem értesített, a szabadságom lejárta utáni első munkanapon úgy megyek dolgozni, mintha nem történt volna semmi? 33 éves közszolgálati jogviszonnyal hány havi végkielégítésre vagyok jogosult?

Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonulása miatt szükségessé vált a felmentési idejének megállapítása, amely a korábbi munkáltató intézkedése miatt sajnos nem egyértelmű számomra. A rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítható, hogy közalkalmazotti jogviszonya az előző munkáltatónál 2001. január 31. napjával szűnt meg azzal az indokkal, hogy a munkahelye szervezeti változás következtében megszűnt. Részére akkor a felmentési időt hatvan nap és három hónapban állapították meg, azaz 2000. szeptember 1-jétől 2001. január 31-ig a felmentési idejét töltötte azzal, hogy a teljes időtartamra felmentették a munkavégzés alól. Közalkalmazottunk az akkori munkáltatótól hathavi átlagkeresetének megfelelő összegű végkielégítésben is részesült. Úgy nyilatkozott, hogy a felmentési időre járó illetményét és a végkielégítés összegét az akkori munkáltatója kifizette részére. Ugyanakkor intézményünknél 2000. szeptember 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyt létesített, tehát a fent leírtak szerint 2000. szeptember 1-jétől 2001. január 31-ig kettős jogviszonyban állt. Ebben az esetben a közalkalmazottunk mennyi felmentési időre lesz jogosult? Ha a folyamatos közalkalmazotti jogviszonyt nézzük, akkor nyolc hónap, ha csak az intézményünknél eltöltött időt vesszük figyelembe, hat hónap felmentési időre jogosult. Esetleg a maximálisan igénybe vehető nyolc hónapból levonhatjuk-e a korábban már "igénybe vett" öt hónapot, és most csak három hónap felmentési időt állapíthatunk meg?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 171. számában a 3389. számon megjelent válaszukra hivatkozva, benyújtottam a munkáltatómnak az Önök által összegyűjtött jogszabályokat és jogi lépéseket, majd ennek ellenére, pár nap után, azonnali hatállyal felmentettek. Idetartozik, hogy közalkalmazottként dolgozom több mint 20 éve. A munkáltatóm többször megkérdezte, hogy elfogadom-e a hatórás részmunkaidőt, de többszöri kérés után sem írtam alá a hat órára vonatkozó új kinevezést. Megkaptam időközben szeptemberre és októberre a fizetésem, mindkét hónapban a hatórás munkarendre vonatkozó összeg került átutalásra. Jogszerűen jártak el? Ebben az esetben jár-e végkielégítés vagy bármilyen pénzbeli juttatás, ha igen, ki és mi alapján határozza meg?

Kérdés: Intézményünk helyi önkormányzat által fenntartott, gazdasági szervezettel rendelkező, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény. Tevékenységi körébe tartozik a szociális és gyermekjóléti alapellátás, valamint a bentlakásos szociális intézmények működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása. Az intézmény gazdasági szervezete ellátja még másik négy költségvetési intézmény (egészségügyi alapellátási intézet, valamint három bölcsőde) gazdálkodási feladatait. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata alapján a gazdálkodási jogkörök (kötelezettségvállalás, utalványozás) és a munkáltatói jogkör gyakorlásának tekintetében az intézményvezető helyettesítését a gazdasági vezető látja el. Az intézmény gazdasági vezetője magasabb vezetőnek minősül-e? Milyen összegű vezetői pótlék illeti meg?

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó osztályvezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonyának átszervezéssel történő megszüntetésére kerülne sor. A képviselő-testület november közepén fog dönteni arról, hogy a hivatal SzMSz-ét módosítja, így két osztály összevonására kerül sor december 1-jétől. Az egyik osztályvezető kapja meg a két osztály feladatait, a másik munkaköre megszűnne. Ebben az esetben az osztályvezető felmentésére sor kerülhet átszervezési indokkal? A képviselő-testület döntését követően át lehet adni a felmentést azzal, hogy december 1-jén indulna a felmentési idő, vagy meg kell várni a hatálybalépést, és december 1-jén adható át legkorábban a felmentés? Abban az esetben, ha a képviselő-testületi döntést követően a köztisztviselő keresőképtelen lesz (nem beteg gyermek miatt), postai úton is lehet kézbesíteni a felmentést azzal, hogy a felmentési idő december 1-jén, vagy a keresőképtelenség lejártát követően kezdődik. A végkielégítés alapja a felmentési idő kezdetekor érvényes illetmény? A köztisztviselőnek december 31-ig illetményeltérítése van, és a képviselő-testület várhatóan január 1-jétől emelni fogja az illetményalapot. Ebben az esetben a januári felmentési időre járó illetmény az osztályvezetői besorolásnak megfelelő 100%-os beállású, magasabb illetményalappal kiszámolt illetmény lesz?

Kérdés: Intézményünkbe 2015. augusztus 1. napjával vettünk fel egy pedagógust, akinek egyetlen korábbi jogviszonya volt, mely 5 év 11 hónap, szintén pedagógus munkakörben eltöltött idő volt. Ez alapján akkor Pedagógus I./02-es besorolásban alkalmaztuk őt, mivel nem volt meg a 6 év a 03-as fokozatba kerüléshez. Ezt követően 2016. január 1. napjával soroltuk át Pedagógus I./03-as fokozatba. Így a következő soros lépése, 2019. január 1. napja lett. A pedagógus jogviszonya megszűnt nálunk ez év augusztus 20. napjával. Új intézményében szintén Pedagógus I./03-as besorolást kapott, viszont jelzéssel élt felénk, hogy szerinte őt 2018. január 1. napján kellett volna átsorolnunk. Kéri a különbözet kifizetését. Valóban helytelenül lett általunk besorolva a pedagógus?