1428 talált cikk az időtartam kifejezésre

Kérdés: Közel két éve foglalkoztat cégünk munkavállalási engedéllyel egy külföldi munkavállalót. A munkavállaló engedélye a közeljövőben fog lejárni. Annak meghosszabbításáról érdeklődnénk abban az esetben, ha cégünk egy másik telephelyén kívánja a munkavállalót foglalkoztatni. Ekkor mik az engedélyezés szabályai?

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállalóinkat péntek délután és szombaton továbbképzésre köteleztük. Megilleti-e a munkavállalókat a képzés idejére valamilyen díjazás?

Kérdés: Munkavállalónk fél évre fizetés nélküli szabadságra menne. Az Mt. semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a munkáltató mikor engedélyezhet fizetés nélküli szabadságot, hiszen csak annak kötelező eseteit határozza meg. Kérjük a Szerkesztőség értelmezését arról, hogy milyen munkajogi szabályok vonatkoznak a nem kötelezően kiadandó fizetés nélküli szabadságra!

Kérdés: Több kollégánk felsőfokú végzettséget szerzett, van, akivel még tanulmányi szerződést is kötöttünk. Befejezték főiskolai tanulmányaikat, a II-ből az I. besorolási osztályba szeretnénk őket átsorolni. Az átsoroláshoz kell-e versenyvizsgát tenniük a köztisztviselőknek, ha megvan az ötéves közigazgatási gyakorlatuk?

Kérdés: Lehet-e egy szálláshely szolgáltatására, konferenciák lebonyolítására irányuló tevékenységet végző önkormányzati költségvetési intézményben intézményvezető (kinevezett magasabb vezető) az a személy, aki a pályázati feltételeknek megfelel ugyan, de pályakezdőnek minősül? Megítélésünk szerint a Kjt. ezt nem zárja ki. Vajon helyes-e a vélekedésünk?

Kérdés: Munkavállalóink túlóráit szabadidővel váltjuk meg úgy, hogy a rendkívüli munka ellenértékeként biztosított szabadidőre bért nem fizetünk részükre. A szakszervezet kifogásolta az eljárásunkat, mert szerinte ebben az esetben díjazás nélkül marad a túlmunka. Kérjük a szerkesztőség állásfoglalását abban a kérdésben, hogy valóban szükséges-e munkabért fizetnünk a túlórák miatt biztosított szabadidőre, valamint hogy jogszerű-e kizárólag szabadidővel megváltani a munkavállalók túlóráit?

Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?

Kérdés: Dolgozóinkat 5 évig folyamatosan határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztattuk (minden évben folyamatosan hosszabbítva), majd az 5 év lejárta után munkaszerződésük határozatlan idejűvé vált. Ebben az esetben mi a felmondási idő és a végkielégítés számításainak alapja? Amikor a cégnél kezdett dolgozni, vagy amikor a munkaszerződése határozatlan idejűvé vált?

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat az intézményünknél közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott fűtők munkaidő-beosztására vonatkozóan! A fűtők a kollektív szerződésünk szerint 24 órás szolgálatban és 72 órás pihenőidőben dolgoznak. Kérdésünk: Az Mt. 117/B. § (3) bekezdésére hivatkozva dolgozhatnak-e 24/72 órás munkaidő-beosztásban, ha a munkakörük nem készenléti jellegű, és a kinevezésük szerint a törvényes munkaidejük napi 8 óra?

Kérdés: A vezetés azt tervezi, hogy megemeli az okmányiroda nyitvatartási idejét. Ezáltal az okmányirodai munkatársak heti negyven óránál többet dolgoznának. Kérdésünk, hogy emiatt kell-e a kollégák kinevezését módosítani, illetve az illetményt ennek függvényében kell-e megállapítani? Megtehetjük-e azt, hogy a heti negyvenórás munkaidő megmarad, viszont a munkatársak nem azonos időben kezdik majd meg a napi munkavégzést, hanem időben elcsúsztatva, például egymást váltva? Ezt hogyan kell dokumentálnunk? Ekkor a heti munkaidő nem változna, ennek ellenére kell-e a kinevezésüket módosítanunk?