1366 talált cikk az időtartam kifejezésre

Kérdés: Üzemünkben megszakítás nélküli munkarend bevezetését tervezzük. A munkáltató a technológiából fakadó objektív körülményre hivatkozással áttérhet-e egyoldalú utasítással a megszakítás nélküli munkarendre, vagy szükséges-e a munkaszerződések módosítását kezdeményeznie? Megfelel-e az Mt. 118. § (2) bekezdés ab) pontjának egy olyan termelési folyamat, amelyben a termeléshez használt gépek közül csak egy speciális folyamatot végző működik, és csak ennek a gépnek a leállása jelent technikai problémát? Csupán egy ilyen gép esetén megállapítható-e a teljes termelési folyamatban részt vevő munkavállaló tekintetében a megszakítás nélküli munkarend?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, és beosztottak közigazgatási alapvizsgára, azonban hallottam, hogy a köztisztviselőknek versenyvizsgát kell tenniük. Most alapvizsgát, vagy versenyvizsgát kell tennem, esetleg választhatok, hogy melyik vizsgát teszem le?

Kérdés: Az egyik részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottunknak immáron 25 éve egy másik intézménnyel is részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban áll. Mivel 25 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik, az őt megillető jubileumi jutalom részmunkaidővel arányos részét a másik párhuzamosan fennálló közalkalmazotti jogviszonyában megkapta, s ezért a nálunk fennálló jogviszonyában azt nem fizettük ki számára. Megítélésünk szerint a Kjt. 87/ A. § (5) bekezdése alapján csak egy jogviszony vehető figyelembe a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál. Helyesen jártunk-e el, vagy mindkét részmunkaidős közalkalmazotti jogviszony után jár a jubileumi jutalom?

Kérdés: Munkavállalónkkal július 30-án kötöttünk munkaszerződést, a munkába lépés napjaként augusztus 3-át jelöltük meg. A munkavállaló azonban augusztus 3-án reggel jelezte, hogy keresőképtelen beteg. A munkavállaló sajnos azóta is súlyos beteg. Ebben az esetben is augusztus 3-a marad a munkába lépés napja, és kötelesek vagyunk részére a betegszabadságra járó díjazást fizetni, vagy a munkába lépés napja a betegsége miatt módosul, és a tényleges munkába lépés napján fog csak a munkaviszonya megkezdődni?

Kérdés: Utasíthatjuk-e jogszerűen arra az alkalmazottainkat, hogy a félórás munkaközi szünetben ne hagyják el a munkahelyet?

Kérdés: Munkahelyteremtő támogatásban részesült társaságunk 86 fő foglalkoztatásához kapcsolódóan. A támogatás folyósításával megegyező ideig, 2009 decemberéig fennálló foglalkoztatási kötelezettségünknek előreláthatólag nem tudunk eleget tenni. Kezdeményezni kívánjuk a támogatási szerződés módosítását annak érdekében, hogy a szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettségünknek legalább 75%-ban eleget tudjunk tenni. Módosítható-e oly módon a szerződés, hogy a 86 fő felett foglalkoztatott további munkavállalói létszám is kerüljön figyelembevételre?

Kérdés: Cégünk vezetősége bejelentette, hogy szeptember elején a budapesti központi irodát Tatabányára költözteti. A munkavállalók nagy része budapesti lakos. Kérdésünk: mikor szükséges a munkaszerződést módosítani, mivel a munkahely és a lakóhely közötti utazási időtartam meghatározása esetünkben nem egyértelmű. Az utazási időtartam megnövekedése várhatóan 90 perc határán mozog, illetve a cég épülete és az utolsó helyközi buszmegálló között nincs tömegközlekedési eszköz, csak gyalogút. A várakozási időket, illetve a gyalogidőt hogyan kell számolni? Mi történik akkor, ha a munkáltató és a munkavállaló által számolt időtartam nem egyezik?

Kérdés: Egyik kolléganőnk, aki közalkalmazotti jogviszonyban állt, tavalyi év során történt áthelyezését követően köztisztviselő lett. Közalkalmazottként idén júliusban lett volna jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra, azonban mivel tavaly távozott, így nem került számára kifizetésre a 25 éves jubileumi jutalom. Köztisztviselőként a szolgálati idő számításakor a kollégák megállapították, hogy a 25 éves jubileumi jutalomra való jogosító időnél már több szolgálati ideje van, és meghatározták, hogy mikor illeti majd meg a 30 éves jubileumi jutalom. Tehát köztisztviselőként sem kapta meg a 25 éves jubileumi jutalmat, mert annál már több szolgálati ideje volt. A kolléganő felháborodott, hogy így elesett a 25 éves jubileumi jutalomtól, és perrel fenyegetőzik. A jogviszonyba beszámító időket a Kjt., illetve a Ktv. alapján számítottuk, amelyet a kolléganő nem vitat. A kérdésem, hogy helyes jártunk-e el, hogy nem fizettük ki a közalkalmazotti 25 éves jubileumi jutalmat? Tényleg elesik-e a köztisztviselői 25 éves jubileumi jutalomtól?

Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?

Kérdés: A kft. több műszakos munkarendben dolgozik, de az egyik üzemrészben csak egy műszak van. A napi munkaidő 8 óra. Az ügyvezetés úgy döntött, hogy a 20 perces munkaközi szünetből 10 percet ledolgoztat úgy, hogy a munkaidőkezdést 10 perccel előbb rendelte el. Az egy műszakos munkarendben dolgozók munkarendje 5.50-től 14 óráig tart. Kérdésem az, hogy a napi 10 perc összeadható-e havonta az éjszakai műszakpótlék számfejtéséhez, ha nem, akkor hogyan lehet, illetve kell-e éjszakai pótlékot számfejteni?