320 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Az egyik kölcsönzött munkavállalónk a targoncával közlekedve elvétette a kaput, és megrongálta az üzem falát, valamint a kapuemelő automatikáját. A kölcsönbeadóval kötött megállapodásunk alapján a munkavállaló által okozott károk tekintetében mi minősülünk munkáltatónak. A munkavállaló el is ismerte a felelősséget és a kár összegét, és meghatalmazást kívánt adni a kölcsönbeadónak, hogy a munkabéréből a megállapított ütemezés szerint közvetlenül vonja le, és utalja át részünkre a kártérítési részleteket. Ezt azonban a kölcsönbeadó megtagadta, arra hivatkozással, hogy a kölcsönvevő követelését még a munkavállaló hozzájárulása esetén sem vonhatja le a munkabérből. Ez valóban így van?

Kérdés: Az Mt. 162. §-a szerint a levonásmentes munkabérrel szemben beszámításnak helye nincs. Ezt hogyan kell érteni? A munkáltató általános jelleggel élhet beszámítással a munkavállaló munkabérével szemben, csak a levonásmentes munkabérrészt kell legalább kifizetnie?

Kérdés: Szállítmányozó cégnél dolgozom. 2014. január 3-án a munkáltatóm átadta a felmondásomat. Emellett arról tájékoztatott, hogy mivel decemberben egy fuvar kapcsán kárt okoztam neki, levonja a fizetésemből. A fizetésem egy részét banki átutalással kapom, ezt az összeget hiánytalanul meg is kaptam. A másik rész nem szerepel a szerződésemben, azt készpénzben adja át. Ezúttal azonban ezt a részt nem fizette ki a munkáltató. Szeretném tudni, milyen módon tudom behajtani a munkáltatótól a ki nem fizetett összeget, mert szerintem nem okoztam semmilyen kárt.

Kérdés: Munkavállalónk GYED-ről szeretne visszajönni dolgozni, gyermeke másfél éves. Visszatérési szándékát írásban be is jelentette, korábbi munkakörét azonban már betöltöttük, és nagyon elégedettek vagyunk az új kollégával. További problémát jelent, hogy a visszatérni szándékozó munkavállaló egyúttal bejelentette, hogy ismét terhes, jelenleg a második hónapban van. Hogyan tudjuk megszüntetni ilyen körülmények között a munkaviszonyát, mert nem találtunk módot a továbbfoglalkoztatására?

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje nem fizeti ki az üzemi étkeztetés igénybevétele miatt fizetendő étkezési díjat. A munkáltató az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése alapján nyilatkozatot készít, amelyben az érintett személy hozzájárul ahhoz, hogy az étkezési díj tartozásának összegét munkabéréből levonhassa. Jogszerű ez az eljárás?

Kérdés: Feleségem visszamenne dolgozni, így a jövőben én szeretném igénybe venni a fizetés nélküli szabadságot, és GYED-re mennék féléves kislányommal. A tb tájékoztatása szerint jogosult vagyok GYED igénybevételére, már csak a munkáltató hozzájárulása szükséges. Szeretném tudni, hogy a munkáltató megtagadhatja-e, hogy elenged fizetés nélküli szabadságra, illetve hogy a munkáltató emiatt megszüntetheti-e a munkaviszonyom?

Kérdés: Társaságunk épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozik. Megrendelőnk biztosra akar menni, hogy szabályszerűen foglalkoztatjuk a dolgozóinkat, ezért kérte, küldjük el neki a társaságunk alkalmazottainak munkaszerződését, orvosi papírjait. Kötelesek vagyunk-e harmadik félnek ezeket kiadni? Azt tudom, hogy ellenőrzéskor a NAV-nak, illetve a munkavédelmi ellenőröknek át kell adni.

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy településünk önkormányzata a művelődési házban dolgozó közalkalmazottakat 2014-től egy önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-ben, munkaviszonyban szeretné tovább foglalkoztatni. A művelődési ház működtetését ez a nonprofit kft. fogja megkapni. Szeretnénk tudni, hogy alkalmazottainkat miről kell hivatalosan tájékoztatni, vagy mihez kell a hozzájárulásukat kérni az új munkaviszony létesítésével kapcsolatban?

Kérdés: Miként lehet a munkakör határait meghatározni, illetve lehet-e kérni a munkavállalót, hogy a munkakörébe nem tartozó feladatokat is ellássa?

Kérdés: A dolgozók teljesítményalapú bért kapnak. Előfordul azonban, hogy egy-egy dolgozó az általa teljesített darabszámmal nem éri el a minimálbért. Ilyenkor kötelező-e minden esetben a minimálbérre kiegészíteni a bérüket? Szerintünk nem, hiszen ezzel nem serkentjük őket nagyobb teljesítményre, és a többet teljesítőkkel szemben is etikátlan lenne mindez. A munkaszerződésben hogyan szabályozzuk az eltérő teljesítményhez kapcsolódó alapbért?