320 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Idősek otthona vezetője (magasabb vezető) betölthet-e másik intézménynél (szintén idősek otthona) bármilyen vezetői beosztást, illetve létesíthet-e további jogviszonyt?

Kérdés: Köztisztviselő kérelmezte a Kttv. 50. §-ának (4) bekezdése szerint 2017. március 31. nappal fizetés nélküli szabadságának megszüntetését, és a Kttv. 50. §-ának (1) bekezdése alapján 2017. április 1-jétől heti 30 órás részmunkaidőben való visszafoglalkoztatását. A fizetés nélküli szabadságon való tartózkodás miatt előző évekről megmaradt szabadságainak kiadására a heti 40 órás illetmény alapján kellene történnie a munkáltató általi kifizetésnek? Vagy 2017. április 1-jétől módosíthatja a munkáltató a kinevezést heti 30 órára, és így az előző évekről megmaradt szabadságokra már a részmunkaidő alapján járó illetmény kerülhet kifizetésre?

Kérdés: Egy szakközépiskolában dolgozom angol nyelvtanári munkakörben. Az igazgatóm megbízott, hogy lássam el a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkakört. Külön díjazást ezért nem kapok. Hiába mondtam, hogy nincs megfelelő végzettségem a feladat ellátásához, az igazgató azt felelte, választhatok, vagy ez, vagy inkább az iskolának toborzókörútra megyek a saját kocsimmal és a saját benzinköltségemre a megyében. Két kiskorú gyermekem van, ez még rosszabb helyzetbe hozna. Mit tehetek ebben a helyzetben?

Kérdés: Az Mt. 212. §-a rendelkezik a cselekvőképtelen munkavállalókról, a 212. § (1) bekezdése azonban a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban a részlegesen korlátozott munkavállalókat is nevesíti. A munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportba mi tartozik? Ezt sem a Mt., sem a Ptk. nem pontosítja, de a gondnokság alá helyezésről szóló határozatban sincs egyértelműen meghatározva. Ebben a határozatban szereplő, jövedelemmel való rendelkezés korlátozásáról szóló része vajon a cselekvőképesség munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban való részleges korlátozását is jelenti, és ennek értelmében a munkavállalóra vonatkoznak az Mt. 212. §-ának (2)–(4) bekezdései, ideértve a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket is?

Kérdés: Vonhatnak-e le a béremből, ha betegség miatt nem megyek be dolgozni?

Kérdés: Raktárosként anyagi felelősséggel tartozom-e azokért az eszközökért, anyagokért, amelyek a munkahelyen, az udvaron vannak elhelyezve, nem zárható helyen? Most ilyen eszközért akarnak felelősségre vonni.

Kérdés: Felmondásom alatt táppénzre mentem, miután a munkáltatóm nem engedett dolgozni, ezt azonban nem jeleztem neki. A mai nappal lejárt a felmondási idő, és ezzel együtt a táppénzes állományt is megszüntettem. Milyen következményekkel jár a keresőképtelenség, illetve a táppénz le nem jelentése? Érdemes leadnom a táppénzes papírt az egykori munkáltatóm számára?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak korábban nagyobb összegben folyósítottunk munkabérelőleget. A munkaviszonya megszűnt, és az elszámolás során ezt érvényesítettük vele szemben. Ennek eredményeként nettó 40 000 Ft körüli összeg került átutalásra a számára, mivel gyermektartásdíjra vonatkozóan letiltása is van. Erre a munkaügyi hatósághoz fordult azzal a bejelentéssel, hogy jogszabálysértő módon jártunk el, mivel a munkabére 50%-át meghaladó mértékben vontunk le tőle bért. Valóban nem jártunk el helyesen?

Kérdés: A munkáltató cafeteriaszabályzata rögzíti, hogy e juttatás időarányosan illeti meg a munkavállalókat, ezért az előlegnek minősül abban az esetben, ha például a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, és a munkavállaló az időarányos résznél nagyobb összeget vett igénybe. Ebben az esetben a munkáltató, az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, levonhatja a munkabérből az időarányos részen felül igénybe vett cafeteriajuttatás értékét?

Kérdés: Összeférhetetlen-e, ha főállású közalkalmazotti jogviszony mellett – munkaidőn kívül – munkaügyi, pénzügyi, számviteli, bérügyi ügyintézőként másik közalkalmazotti jogviszonyt is létesít a közalkalmazott, vagy a főállású közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízással látja el a másik munkáltatónál ugyanazt a feladatot? Ha nem összeférhetetlen, milyen feltételekkel lehetséges ez? Elegendő esetleg mindkét munkáltató részére titoktartási nyilatkozattétel? Szintén ügyintézői – tehát nem vezetői – munkakör esetében főállásúközalkalmazotti jogviszony mellett egyéni vállalkozói, vagy más, gazdasági társasági forma (kft., bt.) is létesíthető-e ugyanazon tevékenységre? Tehát a főállású közalkalmazotti jogviszony mellett más-más munkáltatónál munkaidőn kívül, pluszkereset céljából végezhető-e ugyanaz a feladat?