Cafeteriajuttatás – nem lehet bérelőleg

Kérdés: A munkáltató cafeteriaszabályzata rögzíti, hogy e juttatás időarányosan illeti meg a munkavállalókat, ezért az előlegnek minősül abban az esetben, ha például a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, és a munkavállaló az időarányos résznél nagyobb összeget vett igénybe. Ebben az esetben a munkáltató, az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, levonhatja a munkabérből az időarányos részen felül igénybe vett cafeteriajuttatás értékét?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja, ha az előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (2) bek. b) pont]. A cafeteriajuttatásokkal kapcsolatban azonban figyelembe kell venni, hogy a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, utalvány vagy fizetőeszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Közalkalmazottak összeférhetetlensége

Kérdés: Összeférhetetlen-e, ha főállású közalkalmazotti jogviszony mellett – munkaidőn kívül – munkaügyi, pénzügyi, számviteli, bérügyi ügyintézőként másik közalkalmazotti jogviszonyt is létesít a közalkalmazott, vagy a főállású közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízással látja el a másik munkáltatónál ugyanazt a feladatot? Ha nem összeférhetetlen, milyen feltételekkel lehetséges ez? Elegendő esetleg mindkét munkáltató részére titoktartási nyilatkozattétel? Szintén ügyintézői – tehát nem vezetői – munkakör esetében főállásúközalkalmazotti jogviszony mellett egyéni vállalkozói, vagy más, gazdasági társasági forma (kft., bt.) is létesíthető-e ugyanazon tevékenységre? Tehát a főállású közalkalmazotti jogviszony mellett más-más munkáltatónál munkaidőn kívül, pluszkereset céljából végezhető-e ugyanaz a feladat?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. összeférhetetlenségi szabályai szerint csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető a munkavégzésre irányuló további jogviszony vagy munkaviszony, ha a munkaidő e jogviszonyokban a közalkalmazotti jogviszonyával részben vagy egészében egybeesik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Bankszámla-hozzájárulás – bruttó összegben

Kérdés: A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke 2016-ban legfeljebb 1000 forint [Költségvetési tv. 57. § (5) bek.]. Ez bruttóban vagy nettóban értendő?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. nem rendelkezik külön a bankszámla-hozzájárulás adózásáról, ezért azt munkabérnek kell tekinteni, és a közterheket annak szabályai szerint kell megfizetni. A bankszámla-hozzájárulás összege ezért bruttó összeg. Ezt nem befolyásolja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Kollektív kárfelelősség lopás esetén

Kérdés: A gyárterületről rendszeresen tűnnek el kisebb-nagyobb értékű munkaeszközök, senki sem tudja, hogyan. Az utóbbi időben olyan értéket ért el a hiány, amelyet már nem tűr el a cégvezetés, és bejelentették, hogy a következő alkalommal, ha nem lesz meg a felelős, egyenlő arányban mindenkitől le fogják vonni a kár mértékét. Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...egyenlő arányban mindenkit felelőssé tegyen, már csak azért sem, mert a – vélt – kárigényét legfeljebb a munkavállalók hozzájárulása alapján vonhatná le a munkabérből [Mt. 161. § (2) bek. a) pont]. Megoldást az jelenthet, ha a munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Munkaidő mértékének csökkentése munkaszerződés-módosítással

Kérdés: Egy heti 30 órában foglalkoztatott munkavállaló szerződésben előírt munkaidejét heti 20 órára szeretnénk csökkenteni. Ezt az teszi indokolttá, hogy a gyógyszertár gazdasági helyzete lényegesen romlott, kiadásaink nőnek, a bevételünk pedig folyamatosan csökken, tehát csak így tudnánk foglalkoztatni gazdaságosan a személyzetet. A munkaszerződés módosításával a munkaidő csökkentését a munkáltató egyoldalúan megteheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...közös megegyezéssel módosíthatják (Mt. 58. §). Ennek folytán nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató egyoldalúan, a munkavállaló hozzájárulása nélkül harmincról húszórásra csökkentse munkavállalója munkaidejét – mely intézkedés vélhetően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Közalkalmazott egészségügyi alkalmatlansága

Kérdés: Egy közalkalmazottat orvosilag nem találtak alkalmasnak a házi gondozás területére az időjárási körülmények, a rendkívüli munkakörülmények, a nehéz emelések, csomagok cipelése és az egyedüli munkavégzés miatt. Ugyanakkor lehetősége lenne kórházi osztályra ápolónőként elhelyezkedni szintén közalkalmazottként. Megtehető-e ez felmentés, illetve végkielégítés visszafizetése nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá, vagy a felajánlott megfelelő munkakör elfogadásáról nem nyilatkozott, kivéve ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, különösen haa) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Közalkalmazott "másodállása"

Kérdés: Közalkalmazott vállalhat-e másodállást?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony beosztás szerinti munkaidejével részben vagy egészében azonos időtartamra esne, a munkáltató engedélyét kell kérni; a hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető (Kjt. 43. §). Nem kell engedélyeztetni, csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Levonás a munkabérből – a munkaviszony megszűnésekor vissza nem adott eszközök ára

Kérdés: Többször jártunk már úgy, hogy egy munkavállaló eltűnt/kilépett anélkül, hogy leadta volna a belépőkártyáját, munkaruháit stb. Lehet-e munkaszerződésben vagy a tájékoztatóban előre szabályozni azt, hogy ilyen esetben anyagi felelőssége van a munkavállalónak, és levonható legyen a vissza nem adott eszközök ára?
Részlet a válaszából: […] ...– végrehajtható határozat alapján van helye. Emellett a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (1)–(2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Kölcsön- vagy munkabértartozás

Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
Részlet a válaszából: […] ...felszámolás kezdő időpontja után fizette ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettséget is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást) [Cstv. 57. § (2) bek. a) pont]a felszámolási költségek közé tartoznak, tehát az ún. "a" kategóriába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Rehabilitációs kártyával foglalkoztatottak

Kérdés: Rehabilitációs kártyával dolgozom. Köteles a munkáltatóm orvosi vizsgálatokra, kezelésekre elengedni? Kötelezhetnek túlórára? A súlyos fogyatékosságra járó pótszabadság kiadásának mik a szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...kártya a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatását teszi kedvezményessé azáltal, hogy utána a munkaadó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vehet igénybe. Önmagában a rehabilitációs kártyával való rendelkezés az így foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.
1
12
13
14
32