Munkavállalói bérlevonást elismerő nyilatkozat a bérlapon

Kérdés: Akkor szembesültem azzal, hogy a munkáltató kártérítést vont le a béremből, amikor a bérlapot megkaptam. Annak aljára az volt feltüntetve, hogy a bérlapon szereplő adatokkal mindenben egyetértek; utána lehetett aláírni. Ezzel nem értettem egyet, és lehúztam a nyilatkozatot, mire a munkáltatóm felháborodott, és megtiltotta, hogy a bérlapon bárminemű bejegyzést tegyek. Jogszerű-e a munkáltatónak a bérlapomra történő ilyen bejegyzése? A munkavállaló hogyan fejezheti ki, ha a bérlapon írtakkal csak részben ért egyet? Ilyen bérlap aláírása esetén jelenti-e az aláírásom a levonás engedélyezését is?
Részlet a válaszából: […] ...szerint nem lehet kiterjesztően értelmezni akként, hogy a levonás jogszerűségét utólag megerősítené [Mt. 5. § (2) bek.]. Az ilyen hozzájárulást a bérlevonáshoz ugyanis jellegéből eredően előzetesen kell megadni. Ezzel együtt, az értelmezési viták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Áthelyezés közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Új közalkalmazottat vennénk át egy másik intézményből, áthelyezéssel. Ekkor van-e lehetőség próbaidő kikötésére? Minimálisan mennyi időt vehet igénybe az áthelyezés? Meddig van lehetősége az előző intézménynek, hogy visszatartsa a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...követelményének. Ha az előző, az áthelyező munkáltató nem a fent említett munkajogi elvek alapján jár el, csak az áthelyezéshez való hozzájárulása perrel való kikényszerítésével lehetne próbálkozni, ez azonban nehézkes bizonyítással járó és elhúzódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Ápolási díj folyósításának ideje

Kérdés: A közalkalmazotti besorolásnál figyelembe lehet venni azokat az időtartamokat, amikor a munkavállaló ápolási díjban részesült?
Részlet a válaszából: […] ...szerint ugyanakkor a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás, egyfajta szociális ellátás, és nem munkavégzésre irányuló jogviszony. A Szoc. tv. 44. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Munkavégzés alóli mentesítés munkavállalói felmondás esetén

Kérdés: A munkavállaló átadja a munkáltatónak felmondását. A munkaviszony határozatlan idejű. A felmondásban ez áll: "Kérem, hogy amennyiben a munkáltató a felmondási idő tartama alatt részben vagy egészében nem tart igényt a munkavégzésemre, mérlegelési jogkörében eljárva, szíveskedjék mentesíteni a munkavégzési kötelezettség alól." A munkáltató mérlegelést követően úgy dönt, hogy mentesíti teljes egészében a munkavégzés alól a munkavállalót. Ebben az esetben a munkáltatónak meg kell fizetnie a munkavállaló javára a 30 napos felmentési időre járó bért, vagy a felmondási időtől való eltekintés miatt a munkaviszony ebben az esetben közös megegyezéssel szűnik meg, melyről készíteni kell egy megállapodást a felek között?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis csak igényt a díjazásra, vagy annak egy részére, ha a felek ekként állapodnának meg. Ha ugyanis a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre a megállapodásuk szerint illeti meg a díjazás [Mt. 146....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Titkos hangfelvétel perbeli felhasználása

Kérdés: A főnököm behívatott az irodájába, nagyon rámenősen közeledett hozzám, és félreérthetetlen szexuális ajánlatot tett, de én mindezt határozottan visszautasítottam. Az esetet szerencsére felvettem a mobiltelefonom diktafonjára. Rá két hétre azonnali hatállyal próbaidő alatt felmondták a munkaviszonyomat. Egyértelmű számomra, hogy a munkaviszonyomat a visszautasítás miatt szüntette meg, ezért fontolgatom, hogy beperlem a munkáltatót jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt. Ha elmegyek a bíróságra, fel tudom használni ezt a hangfelvételt bizonyítékként?
Részlet a válaszából: […] ...és ekként személyiségi jog sérelmét valósítja meg, a hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához ugyanis az érintett személy hozzájárulására lenne szükség a Ptk. 2:48. §-ának (1) bekezdése alapján. A bíróság azonban a jogsértő bizonyítási eszközt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Kölcsön folyósítása munkavállalónak

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha valamelyik kolléga szeretne felvenni 600 000 Ft kölcsönt 30 havi futamidőre? Esetleg van mód arra, hogy ezt cafeteriában adjuk ki neki?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérelőleg is folyósítható, amelynek előnye, hogy a munkáltató az ilyen követelését a munkabérből közvetlenül, a munkavállaló hozzájárulása nélkül is levonhatja.Arra ugyanakkor érdemes figyelemmel lenni, hogy amennyiben a kölcsön vagy bérelőleg nem piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Gyakorlati képzés a munkáltatónál

Kérdés: Ha többen is beiratkozunk a cégnél a hegesztői eljárások elsajátítása érdekében a bizonyítvány megszerzése céljából esti tagozatos iskolába, ami előrelendítheti a munkával kapcsolatos ismereteinket, és a munkáltató vállalja azt, hogy a gyakorlati oktatást a cégnél elvégezhetjük, jár-e neki valamilyen hozzájárulás vagy kedvezmény ezért?
Részlet a válaszából: […] ...túlmenően, ha a gyakorlati képzést együttműködési megállapodás alapján részben vagy egészében folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett:a) állami fenntartású szakképző iskola esetén az iskola,b) nem állami fenntartású szakképző iskola...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Munkaközi szünet: az egybefüggő húsz perc kiadása

Kérdés: Az Mt. 103. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A (6) bekezdés szerint ettől el lehet térni, de az (5) bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább 20 perc tartamúnak kell lennie. Cégünknél a két műszakos munkarendben dolgozó munkavállalóink összesen 30 perc szünetet kapnak, amely része a 8 órás napi munkaidőnek. A szüneteket három részletben veszik ki, a következőképpen: 7:30-7:35; 9:00-9:10; 11:45-12:00-ig. A munkavállalók kérésére biztosítunk reggel öt perc szünetet, a 20 perces ebédszünet rovására. A tízperces reggeliszünetből, rövidsége miatt, már nem szerettünk volna elvenni. A szünetrend elfogadásáról, annak kifejezetten munkavállalói kérésre történő, a 103. § (6) bekezdésétől eltérő kiadásáról nyilatkoztattuk munkavállalóinkat. Jogszerűen járunk el, ha a fentiek szerint adjuk ki a szüneteket, amelyben nincs egybefüggő 20 perces munkaközi szünet? Minősülhet-e az ily módon kialakított szünetrend a munkavállaló javára történő eltérésnek? Amennyiben kiadható a fentiek szerint a munkaközi szünet, akkor annak elfogadására elegendő a ráutaló magatartás, vagy szükséges erről különmegállapodást kötni? Ha szükséges, akkor minden újonnan létesített munkaviszonynál külön-külön, vagy elegendő évente egy alkalommal egy, a munkavállalók által közösen aláírt nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] ...kell beleegyeznie a törvénytől való eltérésbe. Ebből persze az is következik, hogy bármelyik munkavállaló jogosult megtagadni a hozzájárulását, amelyért őt hátrány nem érheti, és amely esetben részére az Mt. 103. §-a szerint kell kiadni a munkaközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Segítséget szeretnénk kérni a megváltozott munkaképességűek pótszabadságával és a rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban. Munkavállalónk eddig rokkantsági ellátásban részesült, de kérelmezte az öregségi nyugdíj megállapítását. Továbbra is jogosult a pótszabadságra, illetve a megállapított egészségkárosodás továbbra is fennáll? Figyelembe vehető-e a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...akkor is, ha sem rokkantsági, sem rehabilitációs ellátást nem kap. Ez irányadó a pótszabadság megállapítása és a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesülés szempontjából is (Mmtv. 22....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv meghatározása

Kérdés: Egy munkavállalónk védett szakszervezeti tisztviselő, fel akarjuk mondani a munkaviszonyát. A szakszervezetet megkerestük a hozzájárulás megadása érdekében, de azt a választ kaptuk, hogy nem ők az illetékes szerv, hanem a szakszervezeti szövetség, akihez tartoznak, egyébként pedig jelezték, hogy a maguk részéről nem járulnak hozzá a felmondáshoz. Ebben az esetben végül is kitől kell kérni a hozzájárulás megadását, illetve kit kell perelni?
Részlet a válaszából: […] A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a munkajogi védelemre megjelölt védett szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának a munkáltató általi, felmondással történő megszüntetéséhez [Mt. 273. § (1) bek.]. Ez a jog általánosságban, külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.
1
9
10
11
31