Óradíj pedagógusnak

Kérdés: 20 órás oktatótanárként az intézményünk gyermekotthoni részében túlmunkát vállaltam betöltetlen állás helyére. A túlmunka kifizetéséről a gyermekotthon vezetője azt a tájékoztatást adta, hogy hétköznap 19-07 óráig az óradíjam felett 50%, a szombat-vasárnap napközbeni és ugyanebben az intervallumban ledolgozott órák után az óradíjam 200%-át kapom. Se ügyeletet, se készenlétet nem rendeltek el. A fenntartó KLIK nem fizette ki ezt a bért, pihenőidőt sem biztosítottak helyette. Az órabérem 60%-át kaptam meg éjszaka, vasárnap pedig a 200%-át. Ha nem ismerem a törvényt, a gyermekotthon vezetője pedig a fent említett tájékoztatást adta, akkor ki követett el hibát? A nagy emberhiányra való tekintettel volt, hogy folyamatosan 24, 36, 54 órákat dolgoztam. Én a beígért túlmunka-elszámolás miatt vállaltam ennyi munkát, illetve a kollégáim is. Ezt nem akarják kompenzálni a KLIK-ben. Ki a felelős ezért, hová fordulhatok jogorvoslatért? Van-e anyagi vonzata, ha munkaügyi pert indítok?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésből a munkavégzés körülményei, kinevezés szerinti feltételei nem állapíthatók meg pontosan. Általánosságban fogalmazva: a betöltetlen álláshelyen rendszeresen történő munkavégzés csak a kinevezésbeli munkaidő mértékének módosításával (részmunkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Munkaszüneti napi rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Egy órabéres dolgozó műszakja 2017. október 23-án 17:50-től 5:50-ig tartott volna, de a fizetett ünnep miatt nem kellett munkát végeznie. A munkáltató az eredeti beosztástól eltérve behívta rendkívüli munkavégzésre, helyette másik pihenőnapot nem adott. A munkaidő 2017. október 23-án 23:59-től október 24. 06:02-ig tartott. Milyen pótlékok járnak erre az időszakra? Kell-e fizetett ünnepre távolléti díjat elszámolni a dolgozónak, és ha igen, hány órára?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napi pótlék a munkavállalót a munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén illeti meg. Szemben a vasárnapi pótlékkal, nincs jelentősége, hogy a munkaszüneti napi munkavégzést a munkáltató milyen jogcímen rendelte el (Mt. 102. §), és annak sincs, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Munkaszüneti nap megjelenítése a bérlapon

Kérdés: A munkaszüneti napot – a hozzá tartozó napi órát és bért – fel kell-e tüntetni a bérelszámoló lapon a normál munkarendes, havibéres dolgozónál, aki nem végez munkaszüneti napon munkát? Ha igen, akkor milyen osztószámot kell hozzá használni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni, amelyből a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja [Mt. 155. § (2)–(3) bek.]. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.
Kapcsolódó címkék:      

Megszakítás nélküli munkarend fogalma és bevezetése

Kérdés: A megszakítás nélküli munkarendet bevezethetik-e egyoldalúan, szerződésmódosítás nélkül? Mi ez a munkarend, milyen feltételek mellett vezetheti be a munkaadó?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Ez magában foglalja a beosztás megváltoztatásának jogát is, ezért nincs akadálya, hogy a munkáltató egyoldalú döntésével a korábbiakhoz képest eltérő, új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Szabadság kiadása részmunkaidőben

Kérdés: Egészségügyben (rendelőben) dolgozó, közalkalmazottként részmunkaidős (heti 4 napot dolgozik) orvos, ha egy hétig nem dolgozik, miért csak négy nap szabadságot kell kiírnia? A törvény, tudtom szerint, az ilyen közalkalmazotti jogviszonyban álló orvosoknak is megadja a teljes állásban dolgozóknak járó szabadságnapokat. De ez valahogy nem tűnik jogosnak. Nem öt napot kellene kiírnia ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] 2013. augusztus 1-je óta egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani, a Kjt. hatálya alatt álló munkáltatók esetén is. Az első lehetőség: a szabadság kiadása és elszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Közalkalmazott rendkívüli munkaidejének ellentételezése

Kérdés: Idősek gondozóházában dolgozó közalkalmazott gondozónők túlórájával kapcsolatban szeretném kérni a véleményüket. A gondozónők 12 órás, folyamatos munkarendben, kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. Ha a munkaidőkeret végén a kötelező óraszámnál többet dolgoztak, túlórát fizetünk: alapbér 100 százalék + 50 százalék túlórapótlék, pihenőnapra: alapbér 100 százalék + 100 százalék túlórapótlék. Ha a közalkalmazottnak a munkaidőkeret végén több pihenőnapja volt, mint a kötelező, akkor milyen százalékkal számolom el a túlórát? Tekinthetjük-e úgy, hogy a túlóra pihenőnapban lett kiadva, és akkor már csak 50 százalék, illetve 100 százalék túlórapótlékot kell fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] Először is szükséges tisztázni, a "túlóra", "túlórapótlék", illetve a "folytonos munkarend" kifejezéseket a hatályos munkajogi szabályozás nem ismeri. Helyettük az Mt. – a Kjt. tekintetében is irányadó – szabályai rendkívüli munkavégzésről (Mt. 107-109. §),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Munkarend megállapítása és szabadság elszámolása

Kérdés: Szociális szolgáltató központban bentlakásos szakfeladaton levő, gondozói munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében az alábbi kérdéseink merülnek fel. Távollét (szabadság) rögzítésekor a számfejtő rendszer nem számfejtett bért a szabadság valamely napjára. Ezt követően bekértük az intézménytől a dolgozók egyhavi beosztását.
1. munkavállaló szeptemberi beosztása: 09. 01-jén nappal, 09. 02-03. szabadnap, 09. 04-05. nappal, 09. 06. éjszaka, 09. 07-08. szabadnap, 09. 09-10. nappal, 09. 11-13. szabadnap, 09. 14. nappal, 09. 15. éjszaka, 09. 16-18. szabadnap, 09. 19-20. nappal, 09. 21-22. szabad, 09. 23-24. éjszaka, 09. 25-28. szabad, 09. 29. éjszaka, 09. 30. szabad.
2. munkavállaló szeptemberi beosztása: 09. 01. szabad, 09. 02. nappal, 09. 03. éjszaka, 09. 04-05. szabad, 09. 06. nappal, 09. 07. éjszaka, 09. 08-09. szabad, 09. 10. nappal, 09. 11. éjszaka, 09. 12-13. szabad, 09. 14. nappal, 09. 15-17. szabad, 09. 18. nappal, 09. 19-20. éjszaka, 09. 21-26. szabad, 09. 27-28. nappal, 09. 29-30. szabad.
Az éjszakai és a nappali munkavégzés 12 órás. A munkavállalóknak a számfejtő rendszerben a beosztási mintánál "5/2 általános munkarend 8 órás" van rögzítve. Véleményünk szerint a fenti beosztás és a beosztási minta nem megfelelő. A programban a beosztási mintánál az alábbi lehetőségek közül választhatunk: folyamatos műszak 12-24, 12-48; két műszakos 8 órás munkarend, változó munkarendben dolgozó. Hogyan kell kialakítani egyhavi beosztást a szabályoknak megfelelően, illetve ha fizetett szabadságon van a munkavállaló, akkor arra a napra hány órás munkavégzést kell számolni, valamint hogy milyen munkarendben, munkaidő-beosztásban dolgoznak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a munkavállaló egy műszakban 12 órát teljesít, amely nappali vagy éjszakai műszak. Ez alapján olyan egyenlőtlen munkaidő-beosztásról van szó, amelyben a munkavállaló két műszakban dolgozik. A bérszámfejtő programban felsorolt lehetőségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztása

Kérdés: Egyhavi munkaidőkeretben dolgozom. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell értelmezni azt, hogy a pihenőnapokat a munkaidőkeret átlagában kell biztosítani? Maximum meddig adhatja ki a munkáltató a ki nem adott pihenőnapokat? A munkaidőkeret utolsó naptári napjáig vagy az utolsó hetéig?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók [Mt. 104. § (2) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkaidőkeret tartama alatt nem minden héten részesül két pihenőnapban, de összesen a munkáltató köteles annyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Heti egy munkanapos részmunkaidő és az éves szabadság

Kérdés: Van egy munkavállalónk, aki részmunkaidősként munkáltatónkkal együtt öt munkahelyen áll munkaviszonyban. Heti egy napot dolgozik három órában minden munkahelyén, havi bére 13 000 Ft. Az évi szabadsága 22 nap. Kérdésem, hogy ebben az esetben jár-e a napi három órának megfelelő, 22 nap szabadság? Ha igen, kiadható-e szabadnapon, vagy csak a tényleges munkanapján? Továbbá, kell-e arányosítani a 22 napot 261 munkanap×8 = 2088 óra, és 52×3 óra = 156 óra között? Így órában kell megállapítanom az éves szabadságát az évi ledolgozott óraszámnak megfelelően?
Részlet a válaszából: […] Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Az első lehetőség, hogy a szabadság kiadása és elszámolása munkanapban történik. Ebben az esetben úgy kell eljárni, hogy a hét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Keresőképtelenség szabadság alatt

Kérdés: Cégünknél minden nyáron "leállás" van július utolsó hetétől 3 hétig, amely időtartamra a kollégák szabadságot vesznek ki. A július havi béreket a szabadság megkezdése előtt elutaljuk a dolgozók részére. Néhány kolléga a szabadság leteltét követő első munkanapon orvosi igazolást hozott arról, hogy ezen időszak alatt keresőképtelenné vált. Hogyan kell számfejteni a dolgozók járandóságait?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz abból kell kiindulni, hogy a fizetett szabadsághoz való alkotmányos alapjog [Alaptörvény XVII. cikk (4) bek.] lényege: a munkavállaló a munkáltató költségén tud rendszeresen, minden évben pihenni, regenerálódni, egyebek mellett éppen azért, hogy továbbra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:    
1
14
15
16
29