Egyenlő értékű munkáért járó bér – védett tulajdonsággal

Kérdés: Ha van több, azonos munkakörben, nagyjából azonos feltételek mellett dolgozó munkavállalónk, akkor részükre azonos bért is kell fizetnünk? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállalók az állásinterjúkon eltérő jövedelmi igényt jelölnek meg, és így eltérő összegekben is állapodunk meg velük? Ez ilyenkor sérti az egyenlő bér elvét?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonnyal, különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. A munka egyenlő értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadságra való jogosultság – nem arányosítható a részmunkaidő miatt

Kérdés: 2014. áprilisban GYES alatt jött vissza a dolgozó részmunkaidőben dolgozni. A részmunkaidő napi 6 órát jelent, és heti 2-3 nap. Október 1-jétől pedig GYES mellett teljes munkaidőben kezdett dolgozni. Hogyha kiszámolom neki a 2014-es évre járó időarányos szabadságát, akkor az áprilistól októberig terjedő időszakra is jár neki rendesen szabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a szabadság mértékére vonatkozó szabályok körében nem tesz különbséget a rész- és a teljes munkaidő között. Tehát ugyanannyi szabadság jár a részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak is, mint a teljes munkaidősnek, függetlenül a munkaidő mértékétől. Ezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Szakszervezet tájékoztatása a jutalmazásról

Kérdés: Vállalatunk dolgozói a júliusi bérrel együtt kapták meg az első féléves jutalmat. Nem mindenki részesül jutalomban, csak akit a vezetője az erre vonatkozó szabályzat alapján erre jelöl. A szakszervezet számos kérdést tett fel a munkáltatónak a jutalmazással kapcsolatban, mivel idén a korábbiakhoz képest sokan, a munkavállalók közel 20%-a nem kapott jutalmat. Többek között a jutalmazásból kizártak pontos arányára, ennek indokaira és arra is kíváncsiak, hogy a jutalomkeret fel nem használt részét mire fogja fordítani a munkáltató. Köteles vagyok megadni ezt a tájékoztatást, ha egyébként ilyesmit nem ír elő a szakszervezettel kötött együttműködési megállapodásunk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban kérhet tájékoztatást [Mt. 272. § (4) bek.]. A munkáltató a tájékoztatást akkor tagadhatja meg, ha a szakszervezet által kért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Felmondási tilalmak érvényesülése – megsemmisített előzetes tájékoztatási kötelezettség

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az Mt. azon rendelkezését, melynek értelmében a terhes munkavállalónak előre tájékoztatnia kellett a munkáltatót az állapotáról ahhoz, hogy törvényi védelemben részesüljön. A jövőben hogyan alkalmazzuk a hatályban maradt rendelkezéseket?
Részlet a válaszából: […] Az Alkotmánybíróság 17/2014. (V. 30.) AB határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az Mt. 65. §-ának (5) bekezdését, melynek értelmében a várandós, illetve az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő munkavállaló csak akkor hivatkozhat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Szabadság mértéke részmunkaidőben

Kérdés: Hány nap szabadság jár a heti 20 (30) órában foglalkoztatott alkalmazottnak?
Részlet a válaszából: […] A Legfelsőbb Bíróság MK 19. számú állásfoglalása szerint a munkavállalónak akkor is az Mt.-ben meghatározott mérték szerint jár a rendes szabadság, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazza. A törvény ugyanis nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezést, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:      

Felmondás az üzemi tanács elnökének

Kérdés: Az üzemi tanács elnökének – aki nyugdíjas – munkaviszonyát rendes felmondással meg lehet-e szüntetni? Mik ennek az előfeltételei?
Részlet a válaszából: […]  A nyugdíj mellett dolgozó munkavállalók munkaviszonyátáltalában indokolás nélkül szüntetheti meg rendes felmondással a munkáltató[Mt. 89. § (6) bekezdés]. Jelen esetben azonban, mivel a munkavállaló egyben azüzemi tanács elnöke is, alkalmazni kell a választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Részmunkaidős munkavállaló jogosultságai

Kérdés: Ugyanannyi-e a szabadsága vagy kevesebb annak a munkavállalónak, akit heti 40 óra helyett heti 36 órában foglalkoztatnak? Erre a heti 36 órás munkaviszonyra mennyinek kell lennie a minimálbérnek? Jár-e számára munkanélküli-ellátás, ha a vállalat elküldi ezt a dolgozót?
Részlet a válaszából: […]  Az Ebt. 8. §-ának r) pontja szerint közvetlen hátrányosmegkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egyszemély vagy csoport foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányulóegyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Központi üzemi tanács tagjának védelme

Kérdés: Az egyik üzemi tanácsi tag munkaviszonyát rendes felmondással meg kívánjuk szüntetni. A munkavállaló ugyanakkor delegált tag a központi üzemi tanácsba is, ahol többségükben ugyanazok a személyek ülnek, mint akik annak a helyi üzemi tanácsnak is tagjai, ahol a munkavállaló is tag. Ebben az esetben melyik üzemi tanácstól kell beszerezni az egyetértést a felmondáshoz?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemimegbízott működik, az üzemi tanácsok megválasztásával egy időben központi üzemitanácsot is létre kell hozni. A központi üzemi tanácsra és tagjaira az üzemitanácsra, illetve az üzemitanács-tagokra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Megváltozott munkaképesség szerepe a munkához jutásban

Kérdés: Egy hónapja lettem megváltozott munkaképességű – 40%-ot állapítottak meg, de ez a mérték sajnos emelkedni fog, mert az állapotom folyamatosan romlik. Már egy hónapja táppénzre kényszerültem, mert az önkormányzatnál a munkahelyemen – iktatásban dolgoztam, és 30-40 kg-os csomagokat, leveleket cipeltem mindennap – nem tudom ellátni a feladatomat. Első lépésben a közvetlen főnökömet kerestem meg, de mivel tanulmányi szabadságon van, a jegyző úrhoz fordultam azzal, hogy más munkakörben szeretnék dolgozni, és nem is ragaszkodom mindenáron a jelenlegi területhez, de az sem állapot, hogy addig táppénzen legyek, míg a közvetlen főnököm szabadságon van. Sajnos csak május 5-ig szól a szerződésem – közhasznú foglalkoztatásban veszek részt –, és ebből adódik, hogy a bérem is alacsony, ami alapján a táppénzem is mindössze 48-50 000 Ft között van. Ha nem sikerül egyezségre jutni a munkaadóval – nem tudnak ülőmunkát biztosítani –, akkor milyen lehetőségeim vannak, mind a munkaviszony létesítése körében, mind a keresetkiegészítés terén?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonnyal kapcsolatban – a munkaviszony létesítésétmegelőző eljárásban is – az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani(Mt. 5. §). E követelmény sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató amunkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Prémiuméves kiegészítő nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk, aki 2009-ben lépett be a prémiumévek programba, azzal fordult hozzánk, hogy térítsük meg önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári tagsági díját. Szerintünk ez nem szerepel a Péptv.-ben, és a kapcsolódó rendelet szerint sem kapunk erre költségvetési támogatást. A kollektív szerződésünk kizárja, hogy prémiumévesnek ilyen támogatást nyújtsunk. A kolléganő szerint ez sérti az egyenlő bánásmód elvét. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] A Legfelsőbb Bíróság 2010. 224. határozatában hasonló ügybenkimondta: "a prémiumévek program keretében foglalkoztatott köztisztviselőnek azönkéntes nyugdíjpénztári támogatásból való kizárása az egyenlő bánásmódkövetelményét nem sérti". A munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.
1
…
8
9
10
11