Szabadság mértéke részmunkaidőben

Kérdés: Hány nap szabadság jár a heti 20 (30) órában foglalkoztatott alkalmazottnak?
Részlet a válaszából: […] A Legfelsőbb Bíróság MK 19. számú állásfoglalása szerint a munkavállalónak akkor is az Mt.-ben meghatározott mérték szerint jár a rendes szabadság, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazza. A törvény ugyanis nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezést, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Felmondás az üzemi tanács elnökének

Kérdés: Az üzemi tanács elnökének – aki nyugdíjas – munkaviszonyát rendes felmondással meg lehet-e szüntetni? Mik ennek az előfeltételei?
Részlet a válaszából: […]  A nyugdíj mellett dolgozó munkavállalók munkaviszonyátáltalában indokolás nélkül szüntetheti meg rendes felmondással a munkáltató[Mt. 89. § (6) bekezdés]. Jelen esetben azonban, mivel a munkavállaló egyben azüzemi tanács elnöke is, alkalmazni kell a választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Részmunkaidős munkavállaló jogosultságai

Kérdés: Ugyanannyi-e a szabadsága vagy kevesebb annak a munkavállalónak, akit heti 40 óra helyett heti 36 órában foglalkoztatnak? Erre a heti 36 órás munkaviszonyra mennyinek kell lennie a minimálbérnek? Jár-e számára munkanélküli-ellátás, ha a vállalat elküldi ezt a dolgozót?
Részlet a válaszából: […]  Az Ebt. 8. §-ának r) pontja szerint közvetlen hátrányosmegkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egyszemély vagy csoport foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányulóegyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Központi üzemi tanács tagjának védelme

Kérdés: Az egyik üzemi tanácsi tag munkaviszonyát rendes felmondással meg kívánjuk szüntetni. A munkavállaló ugyanakkor delegált tag a központi üzemi tanácsba is, ahol többségükben ugyanazok a személyek ülnek, mint akik annak a helyi üzemi tanácsnak is tagjai, ahol a munkavállaló is tag. Ebben az esetben melyik üzemi tanácstól kell beszerezni az egyetértést a felmondáshoz?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemimegbízott működik, az üzemi tanácsok megválasztásával egy időben központi üzemitanácsot is létre kell hozni. A központi üzemi tanácsra és tagjaira az üzemitanácsra, illetve az üzemitanács-tagokra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Megváltozott munkaképesség szerepe a munkához jutásban

Kérdés: Egy hónapja lettem megváltozott munkaképességű – 40%-ot állapítottak meg, de ez a mérték sajnos emelkedni fog, mert az állapotom folyamatosan romlik. Már egy hónapja táppénzre kényszerültem, mert az önkormányzatnál a munkahelyemen – iktatásban dolgoztam, és 30-40 kg-os csomagokat, leveleket cipeltem mindennap – nem tudom ellátni a feladatomat. Első lépésben a közvetlen főnökömet kerestem meg, de mivel tanulmányi szabadságon van, a jegyző úrhoz fordultam azzal, hogy más munkakörben szeretnék dolgozni, és nem is ragaszkodom mindenáron a jelenlegi területhez, de az sem állapot, hogy addig táppénzen legyek, míg a közvetlen főnököm szabadságon van. Sajnos csak május 5-ig szól a szerződésem – közhasznú foglalkoztatásban veszek részt –, és ebből adódik, hogy a bérem is alacsony, ami alapján a táppénzem is mindössze 48-50 000 Ft között van. Ha nem sikerül egyezségre jutni a munkaadóval – nem tudnak ülőmunkát biztosítani –, akkor milyen lehetőségeim vannak, mind a munkaviszony létesítése körében, mind a keresetkiegészítés terén?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonnyal kapcsolatban – a munkaviszony létesítésétmegelőző eljárásban is – az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani(Mt. 5. §). E követelmény sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató amunkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Prémiuméves kiegészítő nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk, aki 2009-ben lépett be a prémiumévek programba, azzal fordult hozzánk, hogy térítsük meg önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári tagsági díját. Szerintünk ez nem szerepel a Péptv.-ben, és a kapcsolódó rendelet szerint sem kapunk erre költségvetési támogatást. A kollektív szerződésünk kizárja, hogy prémiumévesnek ilyen támogatást nyújtsunk. A kolléganő szerint ez sérti az egyenlő bánásmód elvét. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] A Legfelsőbb Bíróság 2010. 224. határozatában hasonló ügybenkimondta: "a prémiumévek program keretében foglalkoztatott köztisztviselőnek azönkéntes nyugdíjpénztári támogatásból való kizárása az egyenlő bánásmódkövetelményét nem sérti". A munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Szakszervezeti tisztségviselővel szembeni rendkívüli felmondás

Kérdés: Társaságunk rendkívüli felmondással fel kíván mondani egy munkavállalónak, aki viszont egyben szakszervezeti tisztségviselő is. Ilyen esetben kötelező a szakszervezettel véleményeztetni a tervezett intézkedést, amit meg is kívánunk tenni. A kérdésem az, hogy a tervezett intézkedésen mit kell pontosan érteni? Elegendő azt közölni, hogy rendkívüli felmondással kíván élni a munkáltató, vagy el is kell küldeni az indokolást? Esetleg magát a már megfogalmazott rendkívüli felmondást kell megküldeni a szakszervezetnek?
Részlet a válaszából: […] A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes véleményeszükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyánaka munkáltató által rendkívüli felmondással történő megszüntetéséhez [Mt. 28. §(1) bek.]. A szakszervezet a tervezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Önként vállalt többletmunka az egészségügyben

Kérdés: Az egészségügyben vállalható önkéntes többletmunka óraszáma meghatározható-e tört óraszámban? Köthető a megállapodás határozatlan időtartalomra is?
Részlet a válaszából: […] Az önként vállalt többletmunkának az Eütev. keretén belülikonkrét mértékéről meg kell állapodnia az egészségügyi szolgáltatónak és azalkalmazott egészségügyi dolgozónak. Az Eütev. 13. § (2) bekezdése előírja,hogy – külön, írásba foglalt megállapodás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Teljesítménydíj – a munkavégzés ismérveinek értékelése nélkül?

Kérdés: Az Mt. 143. §-a alapján van-e helye jogszerűségi kérdés felvetésének olyan esetben, amikor a személyi alapbéren (havibéren) túl teljesítménydíjként kíván a munkáltató pluszjövedelmet biztosítani egy adott munkaköri elnevezéssel azonosítható munkavállalói csoport számára, anélkül hogy értékelné a tényleges munkavégzés mennyiségét, minőségét, illetve a munkavégzésre fordított időt? A munkáltató valószínűleg a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. Az így kifizetésre kerülő díjat a munkáltató bér helyett személyi jellegű kifizetésként, devizában elszámolva alkalmazza. Milyen jogorvoslattal élhet a teljesítménydíjjal nem honorált, de a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. három lehetséges típusát állapítja meg a munkavállalórészére fizethető bér formájának: a munkabér időbérként, teljesítménybérként,vagy a kettő összekapcsolásával (ún. vegyes vagy kombinált bérformaként)határozható meg [143. § (1) bek.]. A törvény ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Megtámadható-e az indokolás nélküli felmentés?

Kérdés: Kormánytisztviselőnk jogviszonyát az új törvényi rendelkezéseknek megfelelően indokolás nélküli felmentéssel szüntettük meg. Kormánytisztviselőnk azzal fenyeget, hogy a bíróság elé viszi az ügyet, mivel véleménye szerint a felmentés hátterében politikai diszkrimináció áll. Önök szerint van esélye a munkaügyi bíróság előtt?
Részlet a válaszából: […] A Ktjv. 8. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében akormánytisztviselői jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül ismegszüntetheti. Mivel a kormánytisztviselői jogviszony tekintetében isalkalmazni kell az egyenlő bánásmód követelményét, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.
1
7
8
9
10