13 talált cikk a hatósági eljárás kifejezésre

Kérdés: Komplex minősítés időbeli hatályának kezdőnapja azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték. Melyik dokumentum tekintendő a hatósági eljárást lezáró érdemi döntésnek? Komplex minősítést végző szakértői bizottság összefoglaló véleménye a megváltozott munkaképesség minősítéséről, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához című dokumentum? Vagy meg kell várni az illetékes kormányhivatal rehabilitációs osztályának határozatát? Ez esetben a komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amikor a kormányhivatal rehabilitációs osztálya a határozatát meghozta.

Kérdés: A munkavállaló 2022 óta áll jogviszonyban a munkáltatóval. 2025. 03. 31. napján benyújtotta a munkáltatónak a komplex minősítést végző szakértői bizottság összefoglaló véleményét a megváltozott munkaképesség minősítéséről, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához. A dokumentumon a vizsgálat dátumaként 2025. március 10. szerepel, az egészségi állapot véleményezhető: 2024. augusztus 1. naptól. Egészségi állapot: 49%, össz-szervezeti egészségkárosodás: 51%, minősítés: C2. A munkavállalót megilleti-e a 2024. évre is az öt munkanap pótszabadság [Mt. 120. §]?

Kérdés: Megteheti-e a kölcsönvevő munkáltató, hogy a munkaerő-kölcsönzésben, egy adott munkakörben foglalkoztatott munkavállalók közül mindenkinek megszünteti a kikölcsönzését (amelynek eredményeképpen minden munkavállaló munkaviszonya megszüntetésre kerül a kölcsönbe adó által), majd helyettük, ugyanattól a kölcsönbe adótól nem magyar állampolgárságú munkavállalókat kölcsönöz ki, ugyanabba a munkakörbe?

Kérdés: Magyar-történelem szakos tanárként több állásinterjúmon is azzal kellett szembesülnöm, hogy azért nem engem választanak, mert nem vagyok Covid-19 ellen beoltva, pedig tudomásom szerint jelenleg nincs oltási kötelezettség a tanárok számára. Ez – véleményem szerint – hátrányos megkülönböztetés. Milyen lehetőségeket biztosít számomra a jogszabály?

Kérdés: Közalkalmazotti kinevezésnél besoroláshoz milyen jogviszonyt igazoló iratokat fogadhatunk el, ha a dolgozó a régebbi jogviszonyairól nem tudja bemutatni a munkaszerződést vagy a kinevezést?

Kérdés: A munkaidő-nyilvántartásokat meddig kell megőrizni? Mikor selejtezhetőek?

Kérdés: Önkormányzatunk egy turisztikai-rendezvényi referens (nem vezető) munkavállalót kötetlen munkarendben szeretne alkalmazni, aki a feladatait a munkaköri leírása szerint osztott munkakörben látja el, napi 6 órában egy pályázattal kapcsolatos, napi 2 órában pedig egyéb turisztikai feladatokat lát el. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az osztott munkakör nem zárja-e ki a kötetlen munkarend alkalmazását, illetve hogy mire kell figyelni a kötetlen munkarend alkalmazásakor, milyen feltételei vannak, milyen nyilvántartásokat kell vezetni. Amennyiben a munkáltató azt szeretné, hogy a kötetlen munkarend ellenére meghatározott időben meghatározott helyen dolgozzon, milyen dokumentumba kell ezt foglalnia?

Kérdés: Amennyiben lakcímet változtatok, köteles vagyok-e ezt a változást a munkáltatómnak bejelenteni? Magánéleti okokból nem szeretném, mert félek, hogy egy bizonyos személy a munkáltatómtól megtudja az új címemet. Lehet következménye annak, ha a tájékoztatást nem teszem meg?

Kérdés: Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet az átpakolás után gépjárművezetőink "leterítenek". A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. Az Szja-tv. alapján a két telephely közötti utazás véleményem szerint kiküldetésnek tekintendő, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja az 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a Kt.-vel egyezően a munkahely változóként van megjelölve. Az Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető, mivel nem munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzésről van szó, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 munkanap korlátozás?

Kérdés: Egy munkavállalónk elmulasztott elküldeni egy bevallást a hatóságnak, ami miatt bírságot szabtak ki a cégünkre. Az eljárás során nem tudtuk kimenteni magunkat, nem fogadták el, hogy a társaság (vagyis gyakorlatilag a munkavállalónk, mivel kizárólag ő foglalkozott az üggyel) úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ilyen esetben a kimentés sikertelensége megalapozza a munkavállaló kárfelelősségét is a munkáltatóval szemben?