Diákmunka – ha a szolgáltatás fogadója nem foglalkoztat tovább

Kérdés: Adatfeldolgozó tevékenységre diákmunkásokat alkalmazunk, akiket diákszövetkezet küld ki hozzánk. A diákok a szövetkezettel állnak munkaviszonyban, nem velünk. Egyikük a munkavégzés során olyan módon járt el, hogy közöltük a diákszövetkezettel, nem kívánjuk őt tovább foglalkoztatni. Erre beperelt minket, a diákszövetkezettel egyetemben, és egyenlő bánásmód megsértésére hivatkozva továbbfoglalkoztatását kérte, és kártérítési követeléssel állt elő. A perben nekünk kellene bizonyítani, hogy nem különböztettük meg hátrányosan. Mi úgy véljük, ehhez a perhez nincs közünk. Milyen jogi védekezéssel élhetünk?
Részlet a válaszából: […] ...hátrányosan megkülönböztetik a többiekhez képest –, akkor a sérelemdíj tekintetében a munkáltató és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel. Jelen esetben azonban a konkrét követelés ismeretében először is az tisztázandó, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Közalkalmazotti tanács volt elnökét megillető védelem terjedelme

Kérdés: Nemrég megszűnt a közalkalmazotti tanácsunk elnökének megbízatása. Azt hallottuk, hogy a munkáltató fel szeretné menteni az illetőt, de tudomásunk szerint őt a megbízatás megszűnését követő hat hónapig védelem illeti meg. Ez a védelem akkor is fennáll, ha az elnöki tisztsége úgy szűnt meg, hogy lejárt a mandátuma, illetve csak akkor, ha lemondott vagy visszahívták? Van bármilyen lehetősége a munkáltatónak ezt a védelmet "kijátszani"?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 260. § (3) bek.].A védelem felmentés esetén sem abszolút érvényű. Abban az esetben ugyanis, ha a közalkalmazotti tanács egyetért a felmentéssel, akkor a munkáltató akár az elnöki tisztség fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő hat hónapon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Központi üzemi tanács és üzemi megbízott

Kérdés: A tavaszi üzemi tanácsi választások során a következő problémával szembesültünk. Társaságunknak négy telephelye van, ezek egyikén azonban csak 22 fő dolgozik. Itt üzemi megbízott választására került sor. Kérdésem, hogy ez az üzemi megbízott mindenképpen tagja lesz a központi üzemi tanácsnak is? Jogszerű-e, ha a központi üzemi tanács úgy állapodik meg a munkáltatóval, hogy az üzemi megbízott csak tanácskozási joggal vehet részt a központi üzemi tanács ülésein, tekintve hogy arányaiban nagyon kevés munkavállalót képvisel?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ahol a törvény üzemi tanácsról rendelkezik, az alatt az üzemi megbízottat is érteni kell. Az egyetlen kivétel, hogy az üzemi megbízott normatív hatályú – a kollektív szerződést pótló – üzemi megállapodást nem köthet [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Munkaügyi per – felfüggesztés a büntetőeljárásra figyelemmel

Kérdés: A munkáltatóm azonnali hatályú felmondással megszüntette a munkaviszonyomat, mert állítása szerint loptam a cégtől. Fel is jelentett, és most büntetőeljárás folyik ellenem. Mivel valótlan, amit állít, én bepereltem, jogellenes felmondás miatt. A tárgyalást viszont felfüggesztette a bíróság, mert meg kell várni, mi lesz a nyomozással. Az azonnali hatályú felmondással sok juttatástól elestem, ráadásul, így új munkát sem találok a szakmámban. Van erre egyáltalán lehetősége a bíróságnak? Mit tehetek, hogy minél előbb lezáruljon a munkaügyi perem, és legalább a pénzemhez jussak?
Részlet a válaszából: […] ...fellebbezésnek van helye; a bíróság az ilyen határozatot maga is megváltoztathatja [Pp. 155. § (3) bek.]. Tehát, amennyiben nem ért egyet a felfüggesztő határozattal, a tizenöt napos fellebbezési határidőben [Pp. 234. § (1) bek.] fellebbezéssel megtámadhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Besorolás emelt szintű szakképesítés alapján

Kérdés: Kolléganőnk 2012 május-júniusában az alábbi OKJ-számú végzettségeket szerezte meg: 543430501005202 – Társadalombiztosítási ügyintéző; 353430501005201 – Bérügyintéző; 543430500000000 – Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó. Kérdésünk, hogy fenti OKJ-számú végzettségek alapján a Kjt. szabályait alapul véve besorolhatjuk-e E kategóriába, mivel a bérügyi szakelőadói végzettség emelt szintű képesítés?
Részlet a válaszából: […] ...osztályba sorolandók a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök, E fizetési osztályba pedig az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez, vagy pedig középiskolai végzettséghez kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Próbaidő tartama és a kollektív szerződés

Kérdés: Eddig három munkavállalója volt a cégünknek, de most szeretnénk további munkavállalókat is felvenni. Az egyik jelentkezőt alkalmasnak találtuk, de az a kérése, hogy a munkaszerződésében hat hónapos próbaidőt kössünk ki. Úgy tudom, hogy ezt csak akkor lehet, ha van kollektív szerződés, ezért arra gondoltunk, hogy kötnénk egyet. Van erre mód, ha igen, abban kiköthetjük a hat hónapos próbaidőt?
Részlet a válaszából: […] ...kollektív szerződés vagy annak hiányában üzemi megállapodás megkötésére, akkor természetesen a munkáltatói és munkavállalói oldal egyetértése esetén a felek megállapodhatnának a kollektív szerződésben három hónapnál hosszabb, de hat hónapot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Szakszervezeti tisztviselő védettségének jogalapja

Kérdés: A munkáltató az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak alapján kérte, hogy a szakszervezet adja meg a munkajogi védelemben részesülő választott tisztségviselők neveit. A társaságcsoport egyik legnagyobb szervezeti egységén belül az évtizedes gyakorlat alapján a bonyolult struktúra és az átlagosnál nagyobb mértékű munkavállalói létszám miatt belső szervezeti egységek is működnek, amelyeknél külön-külön üzemi tanácsok és szakszervezeti bizottságok is működnek. A munkáltató ezt a speciális szakszervezeti és üzemitanács-szervezeti felépítést soha nem vitatta. Az egyik kisebb szervezeti egység szakszervezeti elnöke a munkáltató oldaláról felmerült szervezeti változás miatt – átszervezés –, a munkáltatón belül ugyanazon munkakörben, ugyanazon feladatvégzés mellett egy másik szervezeti egységbe került át. A tisztségviselő ennek ellenére elnöki feladatait ellátja, és helyette az általa "elhagyott" szervezeti egységben nem kívánnak a szakszervezeti tagok másik elnököt választani. A szakszervezet ezt a személyt az Mt. 273. §-ának (4) bekezdése alapján munkajogilag védett tisztségviselőként jelölte meg. A munkáltató az Mt. előírásaira hivatkozva ezt kifogásolta, és ellenvéleményét azzal indokolta, hogy mivel a munkavállaló másik kisebb egységbe került, megítélése szerint a korábbi szervezeti egységben már nem jelölhető munkajogilag védett tisztségviselőnek. Joga van-e a szakszervezetnek ebben a speciális esetben a munkajogi védelem lehetőségét fenntartani? Jól értelmezte a szakszervezet azt a jogalkotói akaratot, hogy az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdései ténylegesen eltérő eseteket szabályoznak? Megítélésünk szerint az Mt. 273. §-ának (3) bekezdése a telephelyhez való kötöttséget jelenti, míg a jogszabályhely (4) bekezdése ilyen előírást nem tartalmaz.
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezet által megjelölt, választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Szakszervezeti tisztviselő védettségének megszüntetése

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cégként egyik partnerünkhöz nagy létszámú munkavállalót kölcsönöztünk ki, közöttük több szakszervezeti tisztviselő is volt. A kölcsönzési projekt megszűnt, a foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonya is megszüntetésre került, kivéve az övéket. A tisztségviselők már hónapok óta otthon vannak, nem tudjuk őket foglalkoztatni. Hogyan tudunk eljárni, ha a szakszervezet nem járul hozzá a munkaviszonyuk felmondásához?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a védett szakszervezeti tisztségviselő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez. Ez a védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Leltárfelelősség feltételeinek hiánya esetén fennálló munkavállalói kárfelelősség

Kérdés: Masszázsszalonunkban az utóbbi időben több törülköző is eltűnt, amit a készletek leltározásakor vettünk észre. Azt gyanítjuk, hogy valamelyik masszőrünk vitte haza a cég tulajdonában álló törülközőket. Szeretnénk kivizsgálni az ügyet. Minden masszőr munkaviszonyban áll nálunk. Ha tényleg bebizonyosodik, hogy valamelyik kolléga vitte el a törülközőket, akkor tudunk vele szemben leltárfelelősséget érvényesíteni? Ha nem, hogyan tudjuk felelősségre vonni?
Részlet a válaszából: […] A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel [Mt. 182. § (1) bek.]. Ugyanakkor a leltárhiányért való felelősségre vonás feltételeit az Mt. tételesen rögzíti. E szerint a leltárhiányért való felelősség feltétele a leltáridőszakra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Füstmentes munkahely – és a "füstbe ment cigiszünet"

Kérdés: 2015. február elsejével módosították cégünknél a munkaügyi szabályzatot, amelyben kitiltották a cég területéről a dohányzást. Ez igen kellemetlenül érinti a dohányzó kollégákat (kb. 30%-a az összlétszámnak). Milyen körülményekre lehetne hivatkozni, hogy a munkáltató mégis megengedje a munkahelyi dohányzást? Kell-e valamilyen kompenzációt adni amiatt, hogy mostantól a "cigiszünetet" is le kell dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...egyoldalúan nem tilthatja ki a dohányzást a munkahelyről.Ugyanakkor, a kollektív szerződés alapján, ennek hiányában a munkavállalók egyetértésével nemdohányzó munkahellyé lehet minősíteni a munkahelyet. Ebben az esetben a munkáltató kizárólagos rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.
1
29
30
31
48