Találati lista:
271. cikk / 472 Szakszervezet joga a munkavállalók tájékoztatásához
Kérdés: Nem vagyunk reprezentatív szakszervezet kollektív szerződés megkötése szempontjából, de a tárgyalásokon részt vettünk, és a végül kialakult egyezséggel magunk is egyetértettünk. Erről szerettük volna tájékoztatni a munkavállalókat is, de akkor a másik szakszervezet a munkáltatóval egyetértve kijelentette, hogy ezt nem tehetjük, mivel nem vagyunk szerződéskötésre jogosultak, ezért a megállapodás nem a mi érdemünk, ne akarjuk annak feltüntetni. Jól gondoljuk, hogy erre nincs joguk?
272. cikk / 472 Tagintézmény-vezető vezetői megbízása
Kérdés: A tagintézmény-vezető a jogszabályok alapján intézményvezetőnek minősül-e? Az Nkt. 67. §-ának (1) bekezdése felsorolja az intézményvezetői megbízás feltételeit. A 326/2013. Korm. rendelet 21. §-ának a) pontja értelmében köznevelési intézményben – az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül – magasabb vezetői megbízásnak minősül a tagintézmény-vezetői megbízás. Ugyanezen jogszabály 24. §-a akként rendelkezik, hogy ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására – nyilvános pályázat kiírása nélkül – vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. E vezetői megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja adja. A vezetői megbízáshoz be kell szerezni a helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a köznevelési intézmény a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény. A fentiekben ismertetett szabályozás alapján a tagintézmény-vezetőre mint magasabb vezetőre alkalmazni kell-e az Nkt. 67. §-ának (1) bekezdésében felsorolt feltételeket? Milyen feltételeknek kell teljesülnie tagintézmény-vezető megbízása esetén? Amennyiben az intézményvezetőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a tagintézmény-vezetőre, akkor a 326/2013. Korm. rendelet 24 §-ában szabályozott esetkörben mi indokolja, hogy az önkormányzat képviselő-testülete adja a vezetői megbízást, hisz a tagintézmény-vezetőt főszabály szerint az intézményvezető bízza meg. Ezt az esetkört kivételként kell kezelni?
273. cikk / 472 Iskolaszövetkezeti munkaviszony külföldi hallgatóval
Kérdés: Magyar állampolgárságú, viszont angliai egyetemen nappali képzésben részt vevő diákot tudunk-e diákmunka keretében foglalkoztatni? Ha igen, milyen egyéb kritériumnak kell megfelelni?
274. cikk / 472 Besorolás alapfokozat alapján
Kérdés: Új dolgozónk rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal és alapdiplomával (BSC, BA alapképzés). Jelenleg nem folytatja a tanulmányait. A Kjt. 62. §-a alapján E vagy F fizetési osztályba sorolása a helyes? E az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítés, F a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél.
275. cikk / 472 Átsorolás pedagógusdiplomával
Kérdés: Január végén fejezem be a munka mellett végzett könyvtáros-tanári egyetemi képzésemet. Jelenleg szabadidő-szervezőként dolgozom egy általános iskolában. Kolléganőm, aki könyvtáros az iskolánkban, szeptembertől megy nyugdíjba, akkortól átveszem a munkakörét. Kérdésem, hogy addig is a diploma megszerzése kihat-e a besorolásomra a jelenlegi munkakörömben?
276. cikk / 472 Pénzügyi szakügyintéző besorolása
Kérdés: Új belépő közalkalmazottunk egy főiskolán 2011-ben pénzügyi szakügyintézői képesítést szerzett (a szakképesítés azonosító száma 55 343 01 0010 55 04). Hová sorolható be az illető? Szerinte ez diplomának minősül, ami alapján F fizetési osztályba sorolásra jogosult. Az azonosító szám alapján viszont szerintem E fizetési osztályba kell sorolni, mivel ez főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképzés.
277. cikk / 472 Felmondási védelem csoportos létszámcsökkentés esetén
Kérdés: A munkáltatónknál csoportos létszámcsökkentés végrehajtására került sor. Ennek során egy speciális eset adódott, amelynek jogi értelmezésében különböző álláspontok merültek fel. Az Mt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint csoportos létszámcsökkentés esetén az érintett munkavállalókat a felmondás közlését megelőzően 30 nappal tájékoztatni kell. Ezt a tájékoztatást rendkívül fontos körülményként kell figyelembe venni az Mt. 65. § (3)–(5) bekezdései vonatkozásában. A tájékoztatás után hetekkel, de még a felmondás kiadása előtt két héttel az egyik munkavállaló munkavédelmi képviselőként a munkavédelmi bizottság döntése szerint munkajogi védelmet kapott. A munkavédelmi bizottság a döntéséről a munkáltatót azonnal, szabályszerűen tájékoztatta. Álláspontunk szerint a munkáltató nem köteles a munkajogi védettséget figyelembe venni, mert megítélésünk szerint az Mt. 65. §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha az Mt.-ben nincs rá kifejezett utalás. Azaz ha a csoportos létszámcsökkentés hivatalosan bejelentésre került, és ezt követően részesülne a munkavállaló bármilyen munkajogi védelemben, azt jogszerűen figyelmen kívül lehet hagyni. Helyesen gondoljuk, hogy a munkajogi védelem tekintetében is automatikusan kell alkalmazni az Mt. 65. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
278. cikk / 472 Szabadságkiadás két ünnep között
Kérdés: Cégünknél előre tervezett a szabadságok kiadása, mégis előfordult, hogy a helyi vezető ettől eltért, és a munkavállaló részére a tervben szereplőnél több szabadságot adott ki, így az év végére az ünnepek közötti egységesen kiadandó szabadságra nem maradt elegendő szabadságnapja. Helyesen járunk-e el, ha a hiányzó napra fizetés nélküli szabadságot engedélyezünk, ha a munkavállaló is egyetért ezzel? E napra meg kell téríteni az egynapi egészségügyi szolgáltatási járulékot?
279. cikk / 472 Munkáltató személyében bekövetkező változás hatása a fennálló munkaviszonyokra
Kérdés: Boltunkat felvásárolja egy üzletlánc. A tulajdonos – tervei szerint – utána végelszámolással megszünteti a cégét, mert mással akar foglalkozni. Ez azt jelenti, hogy a bolt átvételével az ott dolgozóknak megszűnik a munkaviszonyuk?
280. cikk / 472 Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében
Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
