Besorolás szociális intézményben

Kérdés: Szociális bentlakásos, ápoló és gondozó tevékenységet folytató költségvetési intézmény vagyunk, közalkalmazotti bértáblával. Milyen fizetési osztályba kell besorolni, illetve minimálbért vagy garantált bérminimumot kell-e megállapítani az alábbi esetekben: mosónő – fodrász végzettséggel; portás – érettségivel; segédápoló – szakmai végzettség nélkül érettségivel; konyhai kisegítő, takarítónő – bármely középfokú (OKJ 34-től) szakmai végzettséggel?
Részlet a válaszából: […] A 257/2000 Korm. rendelet 2. mellékletének III. pontja szerint a mosón ő a kisegít ő munkakörök közé tartozik. (Ugyan nevesítve nincs, de a kisegít ő munkakörök csak példálózó jelleggel vannak felsorolva a rendeletben, tehát körük a mosón ő i munkakörrel b ő víthet ő )....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Téves besorolásból eredő illetménykülönbözet iránti igény

Kérdés: 1975 szeptemberétől képesítés nélküli óvónőként dolgoztam, majd 1977-ben megszereztem az óvodapedagógus diplomát, és 1980 márciusáig óvodapedagógus voltam. Egy betegség következtében el kellett hagynom az óvónői pályát, ezért 1983-tól óvodatitkárként dolgozom, és ez a jelenlegi munkaköröm is, melyet közalkalmazotti jogviszonyban látok el. Jövő év februárjában töltöm be a rám irányadó öregségi korhatárt. Az Oktatási Hivatal határozata alapján munkáltatóm 2017. január 1-jével a Pedagógus II. fokozatba sorolt be a 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. A határozat azt feltételezte, hogy Pedagógus I. fokozatba vagyok besorolva, ám nem ez volt a helyzet, ezért az illetményem is a jóval alacsonyabb összegű garantált bérminimumnak felelt meg. Álláspontom szerint 2015. szeptember 1-jével be kellett volna sorolni a Pedagógus I. fokozatba. Mivel jelentős a különbség a garantált bérminimumnak megfelelő korábbi illetményem és a Pedagógus I. szerinti besorolás között, megítélésem szerint visszamenőlegesen jogosult lennék az ebből adódó illetménykülönbözetre. Ezt az önkormányzatnak is jeleztem, de ők elzárkóztak attól, hogy visszamenőleg átsoroljanak. Mivel nem elhanyagolható összegről van szó, nem szeretném annyiban hagyni a dolgot. Helyes-e az érvelésem, ha igen, mit tehetnék ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] Az óvodatitkár munkakör a 326/2013. Korm. rendelet 2. melléklete alapján nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörnek minősül. A jogszabály átmeneti rendelkezései szerint a nevelési-oktatási intézményben azt, a kérdés szerinti munkakörben foglalkoztatottat, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Szociális intézmény portásának illetménye

Kérdés: A szociális intézményben foglalkoztatott portás esetében mi határozza meg, hogy minimálbérre vagy garantált bérminimumra jogosult? Befolyásolja-e bérezésüket az, hogy érettségivel rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. szociális ágazatra vonatkozó végrehajtási jogszabálya, a 257/2000. Korm. rendelet 9. §-ának (1) bekezdése szerint a közalkalmazottak által betölthető munkakörök megnevezését és fizetési osztályba sorolásuk feltételeit – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Cserekereskedelem: munkaviszony helyett megbízási jogviszony

Kérdés: Egy kereskedelmi egységen belül két cég működik. Az eladók az "A" cég heti 40 órás munkaviszonyban álló alkalmazottai. "B" cég a proaktivitás növekedése érdekében az értékesített árbevétel meghatározott százalékát biztosítaná, és azt megbízási jogviszony keretében "foglalná". Van-e ennek akadálya a kötött munkavégzés helyére, idejére és az ellátandó ügy rendszerességére való tekintettel?
Részlet a válaszából: […] Noha a felvetett kérdésből nem állapítható meg egyértelműen, annak megválaszolása során azt feltételeztük, hogy a "B" cég megbízási jogviszony keretében kívánja az alkalmazottait a jövőben lényegében ugyanarra a munkára, ugyanolyan időbeli lekötöttséggel, rendszeresen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

"Helyben járás" – a közalkalmazotti illetmény és a garantált bérminimum emelése

Kérdés: Jogszerű-e, ha a közalkalmazott illetményének a munkáltató döntésén alapuló illetményrészét a garantált bérminimum miatti illetményemeléssel egyidejűleg visszaveszik, amely eredményeként összességében a közalkalmazott illetménye nem növekszik?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. garantált illetményt szabályoz, ami azt jelenti, hogy az illetménytábla (vagy, ahol az abban szereplő összegnél a minimálbér vagy a garantált bérminimum összege magasabb, ez utóbbiak) szerinti illetménymértéknél magasabb összegű illetményt a munkáltató mérlegelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Szabadságkiadás – gyermekgondozási szabadságáról visszatérő anya

Kérdés: GYES-en lévő anyuka a második gyermek után azonnal visszajönne hozzánk dolgozni. Ilyenkor a szabadságot milyen összeggel kell neki kifizetni? Ki lehet fizetni egyben a felgyülemlő szabadságot, vagy ki kell adni, és addig nem jöhet dolgozni? A bérét a szabadságmegváltással már emelnem kell, ha nem éri el a garantált bérminimumot, vagy a három évvel ezelőtti bérével kell azt kifizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a szabadság szempontjából munkában töltött időnek ismeri el a szülési szabadságot, illetve a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság első hat hónapját [Mt. 115. § (2) bek.]. A munkáltató a visszatérést követő 60 napon belül köteles kiadni a korábbi évekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Bérpótlék beépítése garantált bérminimumba

Kérdés: Jogszabályt sért-e az a munkáltató, aki a garantált bérminimum megfizetését a pótlék beépítésével kívánja teljesíteni? A pótlékot több éven keresztül kapták a dolgozók, nem új bérelemként jelenik meg a bérben. A pótlék beépítését visszamenőleges hatállyal íratja alá. Ez alatt azt értem, hogy a garantált bérminimum a törvény erejénél fogva érvényes január 1-jétől, a bérpótlék beépítését január közepétől kezdik felajánlani a dolgozóknak, de január 1-i hatállyal.
Részlet a válaszából: […] A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg [430/2016. Korm. rendelet 2. § (2) bek.]; az ilyen munkavállaló munkaszerződése szerinti alapbére ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Oktatást segítők illetményemelése

Kérdés: Szabadidő-szervezőként dolgozom egy általános iskolában, kommunikáció és médiatudomány mesterfokozattal rendelkezem. Januártól, ahogy hallottam, emelkedik az illetményünk. Mekkora emelésre számíthatunk, mivel többfélét is hallottam: plusz 7 és 10%-os emelésről is?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet 32/A. §-a a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező, ezért a pedagógus-előmenetel hatálya alá nem tartozó, nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakört betöltők illetményemeléséről szól. Az emelés a Kjt. illetménytáblája alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Garantált bérminimumra jogosító végzettségek

Kérdés: Mivel jelentősen felemelték a garantált bérminimumot, nem mindegy, hogy minimálbért vagy ezt kell fizetnünk. Ennek kapcsán néhány végzettséggel kapcsolatos kérdést szeretnénk tisztázni. Például: el kell-e fogadnunk szakmunkás-bizonyítványt, illetve emelt szintű szakmunkás-bizonyítványt érettségi nélkül? Milyen OKJ-s számok jelentenek középfokú végzettséget? Gépjárművezető munkakörben megalapozza-e a garantált bérminimumot a B kategóriás jogosítvány szakmásítva, vagy mindehhez ez nem is szükséges?
Részlet a válaszából: […] A 430/2016. Korm. rendelet szerint a garantált bérminimumra való jogosultság feltétele, hogy a munkakör ellátásához szükséges legyen legalább középfokú iskolai végzettség vagy középfokú szakképzettség. Középfokú iskolai végzettségnek kell elfogadni az Nkt. 9. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Elszámolás egyszerűsített foglalkoztatásnál

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatásról év végén kell-e a napok számáról, az összes összegről éves záró bizonylatot adni? Ha igen, milyet? Ez olyan lehet, mint más munkavállalónál az M30-as nyomtatvány év végén?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatás során – amennyiben az Efo-tv. eltérően nem rendelkezik – az adózást érintő kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy nem kell alkalmazni az Art. 46. §-ának azon előírását, miszerint a munkáltató az elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.
1
5
6
7
12