Átirányítás – képesítési akadályokkal

Kérdés: Önkormányzatnál gimnáziumi érettségivel és felsőfokú társadalombiztosítási szakképzettséggel munkaügyi ügyintéző munkakörben van kinevezve egy kolléganő. Pénztároshelyettesi és bérkönyvelési feladatot szeretnének rábízni kinevezésmódosítás nélkül. Sem szakmai tapasztalata, sem szakképzettsége nincs ezekhez a feladatokhoz. Megteheti-e így a munkáltató? Aránytalan sérelemnek minősül-e, ha ezeket a pluszfeladatokat csak a munkaidején túl (mivel saját munkaköre kitölti a munkaidejét) tudná ellátni?
Részlet a válaszából: […] ...helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás), az a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásnak minősül, amelyhez nincs szükség az átirányított köztisztviselő kinevezésének módosítására. A Kttv. 51....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Jubileumi jutalomra való jogosultság és az egyházi iskolákban töltött munkaviszony

Kérdés: Testvérem jelenleg is közalkalmazott, de arra való hivatkozással most nem akarják kifizetni a 30 éves közalkalmazotti jubileumi jutalmat, hogy több évet tanított a katolikus egyház és a református egyház által fenntartott iskolákban. Munkaszerződéseiben mindig hivatkoztak arra, hogy megilletik mindazok a juttatások, amelyek a közalkalmazottat megilletik, bérét és előmenetelét is a Kjt. alapján határozták meg, és a 25 éves jubileumi jutalmat 2012-ben kifizették neki. Vagyis ekkor már egyszer elbírálták a korábbi munkaviszonyait.
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 87A. § (1)–(2) és (4)–(5) bekezdése határozza meg. Az egyház által fenntartott iskola nem költségvetési intézmény, az ottani foglalkoztatásra az Mt. szabályai szerint munkaviszony jön létre. A Kjt. 87/A. §-a a munkaviszony idejét nem tekinti jubileumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Másodfokú munkaköri alkalmassági vélemény közlése

Kérdés: Másodfokú alkalmassági eredményét mikor tudom meg, ha a szakorvosi véleményt postán juttatják el a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvosnak?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a munkáltató a munkaköri alkalmasság, illetve a tanuló és a hallgató vagy a szakképző és felsőoktatási intézmény, az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Uniós állampolgár alkalmazásával kapcsolatos teendők

Kérdés: Francia állampolgár alkalmazása esetén milyen sorrendben történjen a bejelentési nyomtatványok, kötelezettségek, az adókártya, a tajkártya, valamint a lakcímkártya igénylése? Ezeket csak a munkavállaló vagy a munkáltató is megigényelheti?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be [Szmt. 27. § (1) bek.].A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes, állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatalnak bejelenteni a szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Bejelentési kötelezettség utólagos teljesítése

Kérdés: Egy kft. négy és fél éven át bejelentés és írásba foglalt munkaszerződés nélkül, feketén foglalkoztatta nyugdíjas cégvezetőjét, aki nyugdíjazásáig teljes munkaidőben látta el feladatait. A munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi hatóság megállapította a feketefoglalkoztatást, és jogerős határozatban kötelezte a munkáltatót, hogy tegyen eleget az Art.-ben előírt bejelentési kötelezettségének. A cégvezetőt a jogellenes foglalkoztatás miatt törölték a cégnyilvántartásból. A kft. ügyvezetője négy és fél évre visszamenőleg 3910-es FEOR-szám alatt részmunkaidős munkaviszonyban, napi 2 óra munkaidős foglalkoztatásban, nyugdíjasként, legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő bérminimumon jelentette be a nyugdíjas volt cégvezetőt, és az évekig elmulasztott járulékfizetési kötelezettségének ez alapján tett eleget. A cégvezető nyugdíjaskénti munkába állása előtt nem kötöttek megállapodást írásban a részmunkaidős foglalkoztatásról, csak a munkaügyi ellenőrzést követően, a cégvezetői tisztség megszűnése után került sor visszamenőlegesen a munkaszerződés megkötésére négy és fél éves határozott időre. Jogszerűen járt-e el a kft., amikor évekre visszamenőleg napi 2 órás részmunkaidőre jelentette be a cégvezetőt a munkaügyi hatóság jogerős, bejelentésre kötelező határozata alapján? Mentesülhet-e az éveken át feketén foglalkoztató cég ezzel a "trükkös" bejelentéssel a közteherviselés háromnegyed részének megfizetésétől? Az Mt. szerint részmunkaidős foglalkoztatás esetén arról a munkakezdés előtt írásban meg kell állapodni. A részmunkaidős foglalkoztatás az általánostól eltérő, kivételes lehetőség, az megállapodáson alapulhat. A nyugdíjas cégvezetővel munkába állása előtt nem állapodtak meg a részmunkaidős foglalkoztatásról. Jól gondolom, hogy ebben az esetben csak teljes napi munkaidőre – napi 8 órára – jelenthette volna be a munkáltató visszamenőlegesen a cégvezetőt, és az elmulasztott járulékokat is a teljes munkaidős foglalkoztatást alapul véve kellett volna megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítenie kellett az Art.-ban foglalt bejelentési kötelezettségét, valamint ebből következően utólagosan be kellett volna fizetnie a foglalkoztatással kapcsolatos közterheket. Mivel a munkáltató a valóságtól eltérően nem teljes munkaidőben jelentette be a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Rehabilitált munkavállaló jogai

Kérdés: Rehabilitált dolgozóként milyen jogok illetnek meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] ...rehabilitáció olyan orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerőpiaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Elmaradt műszak elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Munkaidőkeretben, ha nem osztották be az elmulasztott óraszámot, elmaradt műszakot jelent? Munkavállalóként havi munkaidőkeretben dolgozom. A kollektív szerződés rendelkezése szerint műszakpótlék csak a ténylegesen ledolgozott órák után illet meg. A munkáltató azonban a kollektív szerződésben felvállalta, hogy ha egy előre tervezett műszak elmarad, akkor a munkaidőkeret végéig másik műszakot jelöl ki. Ha nem kerül kijelölésre másik műszak, akkor az elmaradt műszakra alapbér helyett a magasabb távolléti díjjal kompenzál. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató eleve a munkaidőkeret óraszámánál kevesebb óraszámban tervezi meg a műszakbeosztást? A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéből adódóan érvényesülhet-e az Mt. 6. §-ában leírt "felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat" elv? Álláspontom szerint, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének csak részben tesz eleget, akkor ez részére felróható magatartás, és ezt úgy kell értelmezni, mintha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének teljesen eleget tenne (eredetileg tervezne műszakot a munkaidőkeret teljes ledolgozására), és ez a tervezett (kijelölt) műszak elmarad. A munkaidőkeretből nem beosztott, elmulasztott óraszámokat ezért elmaradt műszaknak kell tekinteni. Ha ez nem minősülne elmaradt műszaknak, és ezért nem kellene kifizetni a felvállalt távolléti díjat, akkor ebből a munkáltatónak előnye származna. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni [Mt. 51. § (1) bek.]. Ezt nevezzük foglalkoztatási kötelezettségnek. Ebből eredően, ha a munkaidőkeret végén az elszámoláskor azt észleljük, hogy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Munkaidő felső határa az egészségügyben, több jogviszony esetén

Kérdés: Ha van két munkahelyem az egészségügyben, dolgozhatok heti 60 óránál többet?
Részlet a válaszából: […] ...mivel az egészségügyi ágazatimunkaidő-szabályok – az Mt.-vel ellentétben – nem egy foglalkoztatási jogviszonyra, hanem több jogviszonyra együttesen is meghatároznak bizonyos munkaidőkorlátokat. Az Eütev.tv. szerint az egészségügyi dolgozó által egy naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: Jubileumi jutalom jogosultsági idejének megállapításához kérném a segítségét. A dolgozó 1977-ben kezdett el dolgozni egy vállalatnál. Innen áthelyezéssel ment egy iskolába, ahol 1989-1999-ig közalkalmazotti jogviszonyban állt. 1999-től 2005-ig csak munkaviszonya volt. 2005 óta ismét közalkalmazottként dolgozik. A jubileumi jutalomba az 1977-1989-ig tartó időszak beszámít-e?
Részlet a válaszából: […] ...csak a költségvetési szervek között volt lehetséges, dolgozójuk viszont ekkortól munkaviszonyban állt. Ebben az esetben tehát megszakadt a foglalkoztatási lánc. Az ítélkezési gyakorlat szerint a közalkalmazott jubileumi jutalomra való jogosultsága szempontjából az 1992....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Bérpótlék fizetése egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén szombati vagy vasárnapi munkavégzéskor pótlékot kell-e a munkavállalónak fizetni? Ha igen, milyen mértékűt?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás esetén a törvény határozza meg, hogy mely munkajogi szabályokat nem kell alkalmazni (Mt. 203. §). Ezek között a munkabérre vonatkozó szabályok nem szerepelnek, így az ilyen munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló is az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.
1
49
50
51
123