21 talált cikk a felsőfokú szakképzettség kifejezésre

Kérdés: Intézményünkben (bölcsőde) kisgyermeknevelő munkakörben dolgozik egy munkavállaló, aki eddig középfokú OKJ-s (kisgyermekgondozó, -nevelő) végzettséggel rendelkezett, és 4 éve áll bölcsődei munkaviszonyban (6 év alatti összesített jogviszonnyal). A nevezett munkavállaló 2026. június 29-én óvodapedagógus diplomát/oklevelet szerzett. A diploma megszerzését követően – amennyiben továbbra is a bölcsődében, kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatjuk – kötelező-e a dolgozót átsorolnunk a pedagógus-előmeneteli rendszerbe az óvodapedagógusi végzettsége alapján? A korábban, középfokú végzettséggel megszerzett 4 éves bölcsődei munkaviszony beszámítható-e a pedagógus szakmai gyakorlatba, vagy a munkavállalót kötelezően a pedagógus életpályatörvény szerinti Gyakornok fokozatba kell besorolnunk?

Kérdés: A kulturális intézmény önálló intézményként működik, a munkatársak munkaviszony keretében dolgoznak. Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok ellátása is a tevékenységek között szerepel. A 39/2020. EMMI rendelkezéseire tekintettel az okleveles közösségi és civil fejlesztő szakember (mesterdiploma) végzettség megfelel-e a közművelődési szakember munkakör betöltéséhez előírt szakirányú felsőfokú szakképzettségként megjelölt képesítési követelményeknek? Amennyiben a fenti végzettséggel rendelkező személy kulturális munkatárs munkakörben kerül foglalkoztatásra, a hatályos jogszabályok alapján megbízható-e igazgatóhelyettesi feladatok ellátásával, illetve ennek milyen képesítési és egyéb jogszabályi feltételei vannak?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvoda dolgozója dajka munkakörben dolgozik. Középfokú pedagógus (óvodai nevelő) végzettséget szerzett. Ha a munkaköre nem változik, marad dajka, a megszerzett végzettség ismeretében átsorolható-e pedagógusgyakornok fokozatba?

Kérdés: Nonprofit, civil szervezetként átvettünk az államtól egy idősotthont, ami akkreditálva van egészségügyi tevékenység végzésére is. Átvételkor a munkavállalók aktuális besorolását alkalmaztuk, azzal a kitétellel, hogy felülvizsgáljuk, és amennyiben nem megfelelő a 257/2000. Korm. rendelet alapján járó szociális ágazati összevont pótlék vagy az egészségügyi kiegészítő pótlék összegének meghatározása, módosítani fogjuk a besorolást. A munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik, de a Szoctv. 94/L. §-ának alapján alkalmazni kell a Kjt. 55–80. §-ait is. Az alapbér kerül csak a munkaszerződésbe, az előbb említett pótlékok összegéről az Mt. 46. §-a szerint adunk tájékoztatást. A felülvizsgálat során több, nem vezető feladatokat ellátó ápoló átvett besorolásánál azt tapasztaltuk, hogy főiskolai ápoló végzettséggel F kategóriába vannak sorolva. Van olyan, akinek van korábbi keltezésű OKJ 54-es ápoló bizonyítványa, és van, akinek csak érettségi előzi meg a főiskolát. Véleményünk szerint az 1/2000. SzCsM rendelet az ápolónál nem várja el a főiskolai végzettséget, így a munkavállalókat F kategóriától lejjebb kell sorolni. Egyiküknek sincs vezetői feladat a munkaköri leírásában, jelenleg csak a vezetőknél fogadjuk el a diplomás ápolói végzettséget.
– Jogszerűen vizsgáljuk-e felül az átvett intézményben dolgozók besorolását?
– Amennyiben hibás besorolást találunk, visszasorolhatjuk-e a dolgozót, attól függetlenül, hogy az átadó állami fenntartó hogyan határozta meg a besorolást?
– A nem vezető beosztású ápolónál el kell fogadnunk a diplomás ápoló végzettséget?
– Ha nem kell elfogadnunk a diplomát, az E és F kategória közötti pótlékkülönbséget, más munkáltatói döntési jogkörben meghatározható pótlékkal ki kell egészíteni, hogy ne érje hátrány a dolgozót?
– Az 1/2000. SzCsM rendelet 3. számú melléklet címében mit jelent pontosan a minimum jelző: „az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítési minimum előírásai”? Lehetséges-e, hogy a rendelet az ápoló munkakörnél kb. 30 különféle OKJ-s végzettséget ír elő, de a minimum jelző miatt a diplomát is beszámíthatjuk?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban kívánunk alkalmazni egy munkavállalót. 2002. VI. 14-én kelt bizonyítványa szerint a 2001/2002. tanévben a 12/C osztályban végezte tanulmányait, szakmai vizsgabizottság előtt szakmai vizsgát tett. A korábbi szakképzési törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott 33 5276-05 azonosító számú nőiruha-készítő szakképesítést szerzett. A bizonyítványon nem szerepel, hogy az szakmunkás-bizonyítvány, csak bizonyítvány. Kérte a munkáltató, hogy igazoltassa a munkavállaló az iskolával, hogy szakmunkásképzőt végzett vagy sem. Az iskola által 2025. XII. 17. napon kiadott igazolás tartalma a következő: „Nevezett 2002. VI. 14-én 33 52769-05 számú nőiruha-készítő szakképesítést szerzett, ami az akkori jogszabályok szerint szakmunkásvégzettségnek felel meg.” Mivel a bizonyítványon az szerepel, hogy OKJ szerinti szakképesítést szerzett a munkavállaló, ami 33-as kóddal kezdődik, a közalkalmazotti besorolás csak B fizetési osztálynak felelne meg (33 OKJ alapfokú végzettségre épülő középfokú szakképesítés). Ha szakmunkás-bizonyítványról beszélünk, a besorolás már C fizetési osztály lenne. Elfogadható az iskola által kiállított igazolás annak bizonyítására, hogy a munkavállaló szakmunkásvégzettséggel rendelkezik, vagy sem?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó szociális intézményben, szociális munkatárs munkakörben foglalkoztatott munkavállaló végzettségei: általános szociális munkás főiskolai oklevél (1998) és szociálpolitikus egyetemi oklevél (2000), amelyet az ELTE BTK-n szerzett meg 4 féléves kiegészítő képzés keretében. Az intézmény fenntartója szerint ezen végzettségekkel csak F fizetési osztályba sorolható. Helyes a véleményük?

Kérdés: 2025. XI. 1. napjával önkormányzati óvodában nevelést és oktatást segítő óvodapedagógust helyettesítő pedagógiai asszisztensként neveztünk ki egy hölgyet, aki 2017. évben Ukrajnában államilag elismert óvodai nevelő felsőfokú szakképesítést igazoló oklevelet szerzett óvodapedagógia szakon. A Púétv. és a 401/2023. Korm. rendelet szerint a pedagógus-munkakörbe történő besorolás- és illetménymegállapítás feltétele a pedagógus-szakképzettség igazolása. Mivel a munkavállaló a kinevezés időpontjában még nem rendelkezett a magyar jog szerint elismert pedagógus-szakképzettséggel, a Pedagógus fokozatba sorolásnak akkor nem állt fenn a jogalapja, ezért a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakör és illetmény alkalmazása jogszerűnek tekinthető? A külföldi szakképesítésének elismerését az Oktatási Hivatalnál 2025. XI. 13-án kérelmezte. A külföldi képesítés elismerésére vonatkozó határozat 2025. XI. 28. napján került kiállításra. Véleményünk szerint a szakképzettség e naptól tekinthető igazoltnak. A szakképzettség elismerését igazoló határozat kézhezvételét követően a pedagógusbesorolás feltételei teljesültek, ezért a „Gyakornok” fokozatba sorolása a határozat kiállítását követő időponttól (általában a következő hónap első napjától) jogszerűen végrehajtható. Hogyan járunk el helyesen: ha 2025. XII. 1-jétől módosítjuk a besorolását Gyakornok fokozatba, vagy visszamenőlegesen ezt már 2025. XI. 1-jétől megtehetjük?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődében felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőket foglalkoztatunk. Kisgyermeknevelőnk határozott idejű jogviszonyban dolgozik, Gyakornok besorolással. Gyakornoki ideje a határozott idejű szerződés végéig szólt, azaz 2025. 06. 30-ig, ezzel azonban még nem szerezte meg a 2 év szakmai gyakorlatát, ez csak 2025. 08. 13-án teljesült. 2025. 07. 01-jei hatállyal jogviszonyát 2025. 11. 30-ig meghosszabbították, így gyakornoki ideje 2025. 08. 13-ra módosult. A 401/2023. Korm. rendelet 37. §-a (6) bekezdésének b) pontja szerint, ha a gyakornoki idő május 1. és augusztus 31. között jár le, május hónapban tesz minősítő vizsgát a pedagógus. Ennek a törvényi előírásnak az említett pedagógus nem tett eleget, mivel szerződését később hosszabbították meg, amivel biztossá vált, hogy a szakmai gyakorlathoz szükséges 2 év teljesül. Azóta jelentkezett az őszi minősítési eljárásba, minősítése folyamatban van. Hogyan kellene eljárnunk helyesen a fenti esetben? Meg kell hosszabbítanunk a gyakornoki időt? Amennyiben igen, meddig?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalhoz felvételre került pénzügyi és számviteli feladatkörbe egy új munkavállaló. A 29/2012. Korm. rendelet alapján az I. besorolási osztályba soroláshoz felsőoktatásban szerzett gazdaságtudományi, közszolgálati, műszaki menedzser, gazdasági agrármérnöki, jogi, szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és gazdaságtudományi, statisztikai, informatikai, műszaki, logisztikai felsőfokú, illetve mérlegképes könyvelő szakképesítés szükséges. Amennyiben a munkavállaló bölcsész alapképzésen és nemzetközi tanulmányok mesterképzésen szerzett végzettséggel és mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik, besorolható az I. besorolási osztályba?

Kérdés: 1. Közös önkormányzati hivatalnál pénzügyi és számviteli feladatkörben dolgozó köztisztviselő jelenleg középfokú (érettségi, pénzügyi-számviteli ügyintéző) végzettséggel rendelkezik, részére személyi illetmény került megállapításra. Tavalyi évben főiskolai tanulmányokba kezdett. A tanulmányait Állam- és Jogtudományi Karon, személyügyi, munkaügyi és igazgatási ügyintézői alapszakon végzi. A 29/2012. Korm. rendelet alapján az I. besorolási osztályba soroláshoz „felsőoktatásban szerzett gazdaságtudományi, közszolgálati, műszaki menedzser, gazdasági agrármérnöki, jogi, szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és gazdaságtudományi, statisztikai, informatikai, műszaki, logisztikai felsőfokú, illetve mérlegképes könyvelő szakképesítés” szükséges. A felsőfokú szakképzettség megszerzését követően besorolható lesz a köztisztviselő a Kttv. 1. melléklete szerinti I. besorolási osztályba?
2. A közigazgatási alapvizsgát már korábban letette. A felsőfokú végzettség megszerzését követően legkorábban mikor köteles teljesíteni a közigazgatási szakvizsgát?