972 talált állásfoglalás a felmondás kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló saját hibájából tönkretett egy munkagépet, a kárt a felek 380 000 Ft-ban állapították meg. A munkavállaló az okozott kárt elismerte, és a munkáltatóval megállapodást kötött, hogy azt tíz hónap alatt, havi egyenlő részletekben fogja megtéríteni. A megállapodásban az szerepel még, hogy a havi részleteket a munkáltató az esedékes munkabérből levonja. Időközben azonban a munkavállaló felmondással megszünteti a munkaviszonyát. A munkáltató a hátralévő tartozást levonhatja egy összegben az elszámolás során, vagy ehhez kell a munkavállaló hozzájárulása?

Kérdés: A munkáltatóm felmondott nekem az ünnepek előtti utolsó munkanapon. A felmondását átszervezéssel indokolta. Meg is mutattam egy szakembernek, azt mondta, hogy jogszerű a felmondás. Ugyanakkor nem tartom tisztességesnek, hogy éppen egy komoly üzletkötés közepette, az ügyfelek előtt rúgott ki. Szerintem ez rendkívül megalázó, főleg úgy, hogy ha a szakmában maradok, akkor rendszeresen találkozom ezen ügyfelekkel. Ez az eljárás sem teszi jogellenessé a felmondást? Nem jár semmilyen kártérítés az ilyen megalázásért?

Kérdés: Felmondtunk az egyik munkavállalónknak. A felmondási ideje hatvan nap, ami 2016. február 10-én fog letelni. Az év végi és új évi projekt úgy alakult, hogy végig szükségünk lenne a munkájára, ezért azt szeretnénk, ha végig dolgozna a felmondási idő alatt. Ehhez a munkavállaló is hozzájárulna, mivel, ha az évet és az új év bő egy hónapját végigdolgozza, akkor a szabályzatunk szerint jogosult lesz tizenharmadik havi bérre (időarányosan 2016-ra is), amit nem kapna meg, ha már év vége előtt felmentenénk. Eltekinthetünk a felmentéstől, ha a munkavállaló is hozzájárul?

Kérdés: A felmentési/felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének időtartamára járó (nem járó?) szabadsággal kapcsolatos, a Munkaügyi Levelek 126-os számában megjelent 2467. és 2485. számú szakmai vélemény nem egyezik meg a Munkaügyi Levelek 98-as számában az 1908. kérdésszámra adott válasszal. A vonatkozó jogszabályok a korábbi, azaz az 1908. kérdésszámra adott választ támasztják alá. Kérem a helyes válasz megjelölését!

Kérdés: Jogszerű a cafeteriaszabályzatban a munkáltató azon rendelkezése, mely szerint cafeteria a próbaidő időtartamára és a felmondási időre nem jár? Amennyiben egy ilyen rendelkezés esetlegesen nem jogszerű, a próbaidő vonatkozásában azon rendelkezés igen, amely szerint a próbaidő időtartamára cafeteria nem jár, azonban a "sikeres" próbaidő leteltét követően a munkavállaló visszamenőlegesen megkapja azt?

Kérdés: A munkáltatónknál csoportos létszámcsökkentés végrehajtására került sor. Ennek során egy speciális eset adódott, amelynek jogi értelmezésében különböző álláspontok merültek fel. Az Mt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint csoportos létszámcsökkentés esetén az érintett munkavállalókat a felmondás közlését megelőzően 30 nappal tájékoztatni kell. Ezt a tájékoztatást rendkívül fontos körülményként kell figyelembe venni az Mt. 65. § (3)–(5) bekezdései vonatkozásában. A tájékoztatás után hetekkel, de még a felmondás kiadása előtt két héttel az egyik munkavállaló munkavédelmi képviselőként a munkavédelmi bizottság döntése szerint munkajogi védelmet kapott. A munkavédelmi bizottság a döntéséről a munkáltatót azonnal, szabályszerűen tájékoztatta. Álláspontunk szerint a munkáltató nem köteles a munkajogi védettséget figyelembe venni, mert megítélésünk szerint az Mt. 65. §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha az Mt.-ben nincs rá kifejezett utalás. Azaz ha a csoportos létszámcsökkentés hivatalosan bejelentésre került, és ezt követően részesülne a munkavállaló bármilyen munkajogi védelemben, azt jogszerűen figyelmen kívül lehet hagyni. Helyesen gondoljuk, hogy a munkajogi védelem tekintetében is automatikusan kell alkalmazni az Mt. 65. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló cég munkáltatója módosíthatja-e úgy a munkaszerződést, hogy más munkakörbe sorolja a munkavállalót, és emiatt az alapbért is csökkenti?

Kérdés: A karácsonyi vacsorát a munkáltatóm egy étteremben tartotta. A vacsorán kicsit többet ittam a kelleténél, és állítólag kötekedtem a pincérrel és az üzletvezetővel. A munkáltatóm másnap azonnali hatállyal felmondott nekem. Szerintem ez nem volt jogszerű, mert nem függött össze a munkámmal az eset, és a vacsora sem a munkahelyen volt. Érdemes beperelnem a munkáltatómat emiatt?

Kérdés: Általános iskolai közalkalmazott nő 40 év szolgálati idővel nyugdíjazását kérte. 2016. 08. 15-e az utolsó napja. Hét hónap felmentési idő illeti meg. A 3,5 hónap, amelyre fel kell menteni a munkavégzés alól, 2016. 05. 01-től 2016. 08. 15-ig fog tartani. Ezt az időtartamot a szabadság időarányos kiszámításánál figyelembe kell-e venni? Vagy csak a 2016. 01. 01-től 2016. 04. 30-ig terjedő időszakra számoljuk az időarányos szabadságot? Ezt a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében is ki lehet adni?

Kérdés: Munkavállalónk több hete nem jelent meg munkavégzésre, telefonon, e-mailen, postai és egyéb úton többször próbáltuk felvenni vele a kapcsolatot, sikertelenül. Az álláspontunk szerint az azonnali hatályú felmondást ez megalapozza. Ezen időszak alatt igazolatlan távollétet rögzítettünk számára. A szabad­ságmegváltást lehet-e ebben az esetben csak arra az időszakra számolni, amikor még munkavégzés volt, vagy kötelező az igazolatlan távolléte idejére is megváltani a felgyülemlett szabadságát?