Emberi reprodukciós eljárással kapcsolatos felmondási védelem

Kérdés:

Egyik férfi munkavállalónk feleségével már többször részt vett lombikbébiprogramban. Úgy hallottuk, hogy az új Mt. a korábbiaktól eltérően fogja szabályozni az ilyen eljárással kapcsolatos felmondási védelmet. Jól tudjuk, hogy a férfi munkavállalóinkat a továbbiakban ilyen helyzetben semmilyen védelem nem fogja megilletni?

Részlet a válaszából: […] A 2012. július 1-jétől hatályba lépő új Mt. rendelkezései szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a munkavállaló nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Munkaerő-kölcsönzés rugalmassága

Kérdés: Az új Mt. szigorítja a munkaerő-kölcsönzés szabályait. Úgy tudjuk, a kölcsönzött munkavállalóknak is járni fog végkielégítés, és a csoportos létszámcsökkentés során is figyelembe kell őket venni. Kérem, tájékoztassanak arról, hogyan változnak a munkaviszony megszüntetésének szabályai kölcsönzésnél, mert kalkulálni szeretnénk a várható költségeket!
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaviszony megszüntetésére az Mt. azáltalánoshoz képest jóval rugalmasabb szabályokat tartalmaz. Az új Mt. ezzelszemben lényegében megszünteti a különbséget a jogviszony megszüntetésérevonatkozó előírások körében, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Felmondás közlése keresőképtelenségből visszatérve

Kérdés: 13 hónapig voltam betegállományban, egy rendkívül komoly műtéten estem át. Időközben kiírt az orvos, mikor visszamentem dolgozni, a munkáltató kiadta a ki nem vett szabadságomat. Számítanom kell-e arra, hogy ha kiadták az időarányos részt, utána a kezembe adják a felmondást?
Részlet a válaszából: […]  A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg[Mt. 134. § (1) bek.], így jogosult arra, hogy a keresőképtelen állománybóltörténő visszatérést követően kiadja az addig ki nem vett rendes szabadságot.Ráadásul a munkáltató a rendes szabadságot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Igazolatlan távollét – rendkívüli felmondás

Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYES-en van. Helyettesítésére – az ő javaslatára – a testvérét vettük fel üzletünkbe. Néhány napja azonban a testvér nem jött be a munkahelyére, nem végez munkát. Próbáltuk telefonon elérni és személyesen is felkeresni, de sikertelenül. A telefont volt munkavállalónk sem veszi fel, akit helyettesít. Mit tehetünk ebben a helyzetben, felmondhatunk a munkavállalónak jogszerűen? Sajnos nehezíti helyzetünket, hogy nem írtunk alá munkaszerződést.
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a munkavállaló nem tudja távollétét igazolni,akkor helye lehet a munkáltató általi rendkívüli felmondásnak. A munkáltató,illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti,ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Elmaradt munkabér helyett jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Folyamatban lévő munkaügyi peremben a bíróság az elmaradt bérem megállapítása helyett a jövedelempótló kártérítés kidolgozására kötelezett. Sajnos nem tudtam róla, hogy ilyen van, ezért kérdezem: mi a különbség az elmaradt munkabér és a jövedelempótló kártérítés között? Mi alapján tudom kiszámítani a jövedelempótló kár összegét? Ez esetben is visszamenőleges hatállyal, egy összegben lehet igényelni, mint a vagyoni kártérítési perben az elmaradt munkabért? Kérem, válaszukat egy példa ismertetésével is egészítsék ki!
Részlet a válaszából: […]  Elmaradt munkabérről akkor beszélünk, amikor a munkáltató amunkaszerződés alapján jogszerűen járó, esedékessé vált munkabért nem fizetimeg, ideértve azon esetet is, amikor a bíróság megállapítja, hogy a munkáltatójogellenesen szüntette meg a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Csoportos létszámcsökkentés

Kérdés: 90 főt foglalkoztató cég elküldhet-e havonta 9 főt (közös megegyezéssel vagy munkáltatói felmondással), vagy pedig – mivel több hónapról van szó – ez már csoportos létszámcsökkentésnek minősül?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. 94/A. §-a szerint – legalább 21, legfeljebb 99munkavállalót foglalkoztató cég esetén – legalább 10 munkavállalómunkaviszonyának megszüntetése minősül csoportos létszámcsökkentésnek. Ehhez aszabályhoz több kiegészítést kell tenni. Egyfelől, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Rendeltetésellenes joggyakorlás – munkaszerződés újrakötése

Kérdés: Rendes felmondással megszüntettük egyik női munkavállalónk munkaviszonyát, akinek még hét hónapra lett volna szüksége ahhoz, hogy 40 év szolgálati ideje legyen, így az új jogszabályok alapján nyugdíjba mehessen. A felmondás közlését követően jelezte a munkavállaló, hogy szerinte korábban munkáltatói jogutódlások történtek, így héthavi végkielégítés illetné meg. Megállapodtunk vele szóban, hogy nem tart igényt a végkielégítésre, cserébe viszont a megszüntetést követő naptól egy másik munkakörben hét hónap határozott időre egy új munkaszerződéssel tovább foglalkoztatjuk. Ebből a megoldásból lehet később bármilyen problémája cégünknek?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben valóban megállapítható, hogy munkáltatóijogutódlások folytán a munkavállalót az Mt. 95. §-a alapján héthavivégkielégítés illeti meg, akkor jogellenesen jártak el azzal, hogy nem fizettékmeg a munkaviszony megszüntetésekor a végkielégítés összegét [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Személyhez fűződő jogokat sértő bizonyíték értékelése munkaügyi perben

Kérdés: Az elmúlt héten átadtuk az egyik kollégánk részére a rendes felmondást, majd ezt követően az érintettet – a feladatok átadásával kapcsolatos tennivalók átbeszélése érdekében – behívta a közvetlen főnöke, amikor is heves vita bontakozott ki közöttük. Ugyan a rendes felmondásunk indokolása helytálló, hiszen az átszervezés következtében feleslegessé vált az érintett kolléga munka­ereje, azonban az ominózus megbeszélésen az is elhangzott a vezető szájából, hogy a felmondás valódi indoka a hanyag munkavégzés és a sorozatosan elkövetett hibák. Ezt követően megjelent a kolléga, és közölte, hogy rögzítette a telefonjával a teljes beszélgetést, és be fog perelni minket a jogellenes – nem a valós indokot tartalmazó – elbocsátás miatt. Mondtuk neki, hogy a jogellenesen beszerzett bizonyítékot nem tudná felhasználni, azonban később azzal szembesültünk, hogy esetleg mégis megteheti. Önöknek mi a véleménye?
Részlet a válaszából: […] A Pp. általános szabályaként megfogalmazza, hogy a bíróságnincsen kötve sem alakszerű bizonyítási szabályokhoz, sem a bizonyításmeghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához,hanem szabadon felhasználhat minden olyan bizonyítékot, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Szabadság felmondási időbe való beszámítása

Kérdés: Még novemberben egyik dolgozónk, aki fél évig betegállományban volt, a visszatérése előtt arra kért minket, hogy az első keresőképes napjától számítva adjuk ki a felhalmozódott szabadságát. Kérésének eleget tettünk, és levélben tájékoztattuk, hogy a 62 munkanap szabadságából 32-t kiadunk számára. A szabadsága letelte előtt azonban levélben felmondtunk neki azzal, hogy az őt megillető 4 havi felmondási idő alatt kiadjuk a betegsége miatt korábban kiadni nem tudott 30 munkanap szabadságát, a felmondási idő többi részére pedig mentesítjük a munkavégzés alól. A dolgozónk azzal keresett meg minket, hogy a ki nem adott szabadságát nem számíthattuk volna be a felmondási idejébe, továbbá a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölnünk kellett volna. Véleménye szerint megsértettük a felmondási időhöz fűződő jogát, mert a felhalmozódott szabadság felmondási időbe való beszámításával megrövidült a jogviszonya. Mindezek miatt követeli, hogy pénzben váltsuk meg a 30 nap szabadságát. Szerintünk jogszerűen adtuk ki a szabadságot, igazunk van?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkáltató rendes felmondása esetén kötelesa munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni, melynek mértéke a felmondási időfele [Mt. 93. § (1) bek.]. Míg a felmentési időbe a még ki nem adottszabadságot nem lehet beszámítani, arra van lehetőség, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Létszámcsökkentésre alapított felmondás

Kérdés: Egy cég felszámolása során több munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő indokra – konkrétan létszámcsökkentésre – hivatkozva rendes felmondással szüntettük meg, figyelemmel arra, hogy a munkáltató a felszámolási eljárás alatt beszüntette termelőtevékenységét. A felszámolást elrendelő jogerős bírósági ítéletet időközben egy felülvizsgálati eljárás eredményeként hatályon kívül helyezték. Jogellenessé váltak-e ennek következtében a korábban közölt rendes felmondások?
Részlet a válaszából: […] Az MK 95. szerint a felmondási indok valóságánakkövetelménye [Mt. 89. § (2) bek.] azt jelenti, hogy a tényeknek meg nem felelőmunkáltatói indokolás eleve nem fogadható el. Eszerint azon indokolás, amelyiknem felel meg a tényszerűség követelményének, nem tekinthető valósnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.
1
11
12
13
15