Találati lista:
101. cikk / 163 Felmondási tilalom csoportos létszámcsökkentés esetén
Kérdés: Cégünknél csoportos létszámcsökkentés volt. Azt követően, hogy erről én is megkaptam a tájékoztatást, teherbe estem. A felmondás közlésekor ezt meg is mondtam a munkáltatómnak, de azt mondta, hogy ez nem befolyásol semmit, holott úgy tudom, hogy felmondási védelem alatt állok terhesen, és elegendő ezt a felmondás közlésekor megmondani a munkáltatónak. Jogszerűen járt el a munkáltató? Ha nem, egy per során számomra kedvező ítélet születhet?
102. cikk / 163 Igazolások kiadása a munkaviszony megszüntetésekor
Kérdés: A párom hetek óta keres másik munkát, mert a jelenlegi helyen nem érzi jól magát. Ez nem is maradt titok a munkahelyén, a főnöke is tudott róla. Nemrég volt is egy állásinterjún, és szóltak neki, hogy alkalmazzák október 15-től. Tudatta a jelenlegi munkahelyén, hogy szeretne felmondani, de amikor elment, hogy elhozza a papírjait, nem adták ki neki azokat, azt mondták, hogy nem írják alá. Ráadásul átjavították a dátumot is október 14-ére, és közölték, hogy ő addig dolgozzon ott. Jogszerűen jár el a munkáltató, hogy bent tartja a papírjait és nem adja ki? Mit lehet ilyen ügyben tenni?
103. cikk / 163 Határidő és időtartam számítása – eltérő szabályok
Kérdés: Egyik munkavállalónkkal nem voltunk megelégedve. A szerződésében három hónap próbaidőt kötöttünk ki. A próbaidő 2014. szeptember 27-én, szombaton telt le. Mivel előző nap a munkavállaló nem jött be dolgozni, mi postán feladtuk neki a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást, melyet a következő hétfőn kézhez is vett. Most azonban azzal keresett meg a munkavállaló, hogy jogellenes volt a felmondásunk, mivel a próbaidő letelte után mondtunk fel neki, és ezért bírósághoz is fog fordulni. Megalapozott lehet a követelése, hiszen mi még a próbaidő alatt feladtuk neki a nyilatkozatunkat?
104. cikk / 163 Azonnali hatályú felmondás közlésére nyitva álló jogvesztő határidő, a munkaviszony megszűnésének időpontja
Kérdés: A cégnél dolgozó takarítónőt lopáson értük. A munkáltatói jogkör gyakorlója ekkor sajnos éppen szabadságon volt, így, bár telefonon értesítettük, a távollétében nem akart dönteni a munkavállaló sorsáról. Két héttel később meghozta a döntését, éppen az azt követő tizenötödik napon, hogy tudomást szerzett az esetről. A munkavállalóval az azonnali hatályú felmondást postán közöltük. Most azzal fenyegetőzik, hogy beperel bennünket, mert határidőn túl mondtunk fel neki. Engedjünk a követeléseinek, vagy egy perben sikeresen meg tudjuk védeni az azonnali hatályú felmondásunkat?
105. cikk / 163 Vezetői végkielégítés – az Mt.-nél hátrányosabb feltételekkel
Kérdés: Egy kft. cégvezetője vagyok, a munkaviszonyom tizenegy éve áll fenn, és mint cégvezető vezető állású munkavállaló vagyok. Nemrég a cégnél vezetőváltás volt, és az új vezetés érzékelhetően nem akar velem tovább dolgozni, így félő, hogy hamarosan felmondanak nekem. A munkaszerződésemben abban állapodtam meg a munkáltatóval, hogy felmondás esetén kéthavi távolléti díjamnak megfelelő végkielégítésre vagyok jogosult. Ezt akkor úgy gondoltuk, hogy a törvény alapján járó végkielégítés felett, de szövegszerűen csak kéthavi végkielégítés szerepel a szerződésben. Felmondás esetén milyen összegű végkielégítésre tarthatok igényt, ha szerződésben csak a kéthavi összeg szerepel?
106. cikk / 163 Felmondási idő kezdete
Kérdés: A tervek szerint cégünk egyik vidéki telephelyét az év végével bezárja. Szeretnénk már most felmondani a munkavállalóknak, mert a hír terjedésével többen azzal próbálkoznak, hogy táppénzre mennek, ezzel megnehezítve a felmondást. A legtöbb munkavállalónk felmondási ideje azonban csak 30-35 nap. Lehetséges, hogy a szeptemberben közölt felmondás esetén a felmondási idő csak decemberben kezdődik el? Ha igen, milyen díjazás jár a felmondás közlése utáni, de még a felmondási időt megelőző időre? Hogyan számoljuk ilyenkor a felmentési időt?
107. cikk / 163 Vezető állású munkavállalót megillető felmondási védelem
Kérdés: Ügyvezető vagyok egy cégnél, melyet a tulajdonos nemrég eladott egy konkurens cégcsoportnak. Az ügyvezetői tevékenységet munkaviszonyban látom el. Úgy gondolom, hogy az új tulajdonosok a saját emberüket szeretnék megbízni a cég ügyvezetésével, és nekem hamarosan fel akarnak mondani. Mivel vezető állású vagyok, úgy tudom, hogy a munkáltató indokolás nélkül fel is mondhat nekem. Férjemmel a múlt hónapban kezdtünk a lombikbébiprogramba. Ha teherbe esem, akkor rám vonatkozik-e bármilyen védelem, ha igen, akkor mit kell igazolnom a munkáltatónak?
108. cikk / 163 Munkavállalói felmondás szabályai a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén
Kérdés: A munkáltatóm rovarirtó forgalmazással foglalkozott. Múlt hónapban azonban arról tájékoztatott, hogy a készletet eladta egy másik cégnek, aki folytatni fogja a tevékenységét. Az új cég átvette az összes munkavállalót is. Mindannyian ugyanazt csináljuk, mint korábban, szerencsére az ügyfélkör is megmaradt. A munkavégzés helye azonban megváltozott, az új telephely 30 km-rel messzebb van a lakásomtól, és elég rossz a közlekedése. Keresni szeretnék egy új munkahelyet, mert az ingázás miatt alig marad idő a családomra, viszont felmondani nem szeretnék, hiszen már 12 éve fennáll a munkaviszonyom, és elesnék a végkielégítéstől. Van egyéb lehetőségem a munkaviszony megszüntetésére úgy, hogy a végkielégítésemet is megkaphassam?
109. cikk / 163 Egészségügyi alkalmatlanság – mint felmondási ok
Kérdés: 19 éve nálunk dolgozó munkavállalónk egy éve táppénzen van, de lejárt a táppénzre való jogosultsága. Az üzemorvos azonban munkára alkalmatlannak találta. Mi a teendő ebben az esetben? El kell küldenünk, mert nem foglalkoztathatjuk? Ez esetben jár neki a négyhavi végkielégítés, a 30+40 nap felmondási idő? Ha nem foglalkoztathatjuk, mentesíteni kell hetven napra a munkavégzés alól, nem csak a felére; vagy esetleg ettől el lehet tekinteni, és azonnali hatállyal meg lehet szüntetni a munkaviszonyt?
110. cikk / 163 Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás – nincs felmondási idő
Kérdés: A társaságunk szerződés alapján külső céget alkalmaz bérszámfejtésre. Gyakran előfordul, hogy a munkavállaló a próbaidő időtartama alatt (gyakorta néhány nap vagy hét után) egyoldalú nyilatkozattal megszünteti a munkaviszonyát az Mt. 79. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint. Társaságunk a munkában töltött időre járó munkabérét kifizeti minden esetben. Bérszámfejtőink azonban ebben az esetben harmincnapos felmondási időre vonatkozó távolléti díj kifizetését számfejtik, mivel szerintük ilyen esetben is jár ez az összeg még akkor is, ha a próbaidő alatt szűnik meg a munkaviszony, és a munkavállaló kezdeményezi, ráadásul még akkor is, ha a munkavállaló például mindössze négy nap elteltével szünteti meg egyoldalúan a munkaviszonyát. Kérdésünk, hogy helyesen jár-e el a bérszámfejtés az ilyen esetekben, vagy jogosulatlanul fizeti ki a távolléti díjat?
