Felmondás és végkielégítésre való jogosultság 62 évesen

Kérdés: Igaz-e, hogy 62 éves kor után a munkáltató különösebb indok és végkielégítés kifizetése nélkül felmondhat a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] Első megközelítésben nem igaz, mivel a munkavállaló munkaviszonyát ebben az életkorban is az általános szabályok szerint lehet megszüntetni, sőt, alkalmazni kell a "védett korra" vonatkozó szabályokat is. A munkáltató köteles megindokolni a felmondását, és a 62 éves kor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Közfoglalkoztatási jogviszony felmondása

Kérdés: Jelenleg közfoglalkoztatottként dolgozom, a jogviszonyom két hónapos határozott időre létesült. Viszont most adódott egy jobb munkalehetőségem, amely azonnal betölthető. Milyen módon tudom a közfoglalkoztatási jogviszonyomat megszüntetni? Ebben az esetben is szükséges a felmondás benyújtása?
Részlet a válaszából: […] A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. rendelkezéseit a Kftv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A munkaviszony megszüntetése körében ilyen fontos eltérés, hogy a közfoglalkoztatási jogviszonyban nincs végkielégítés, munkáltatói felmondás esetén felmentési idő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Egészségügyi alkalmatlanság nem jogosít felmentési idő alatt távolléti díjra

Kérdés: A munkaviszony a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képessége, azaz egészségi okból eredő alkalmatlansága miatt kerül megszüntetésre munkáltatói felmondással. Helyesen jár el a munkáltató akkor, amikor az Mt. 70. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva a felmentési időre nem fizet távolléti díjat, mondván, hogy munkabérre sem lenne jogosult?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben munkaköri alkalmassági vizsgálat során megállapításra kerül, hogy a munkavállaló egészségügyileg alkalmatlan az adott munkakör ellátására, ez a tény kizárja az adott munkakörben történő további foglalkoztatását. Ha pedig a munkavállaló nem áll felmondási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Munkavállalói felmondás gyermekgondozás céljából kapott fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Munkavállalónknak 2015. szeptember 17-én született meg a gyermeke, jelenleg gyermekgondozás céljából igényelt fizetés nélküli szabadságon van, gyermekgondozási díjra jogosult. 2017. február 1-jei dátummal benyújtotta a felmondását. Hogyan járunk el helyesen a kiléptetését illetően? Kiléptethetjük-e a fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt, ha ő írásban benyújtotta a felmondását?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő munkavállaló a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságát tölti, mely gyermeke harmadik életévének betöltéséig illeti meg őt (Mt. 128. §). Ebben az időszakban a munkaviszonyból származó főbb jogok és kötelezettségek ugyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Részmunkaidő kikötése – csak közös megegyezéssel

Kérdés: Kötelezhet-e a munkáltató a négyórás munkaviszony elfogadására?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre, ami napi nyolc órát jelent [Mt. 45. § (4) bek., 92. § (1) bek.]. Ettől eltérő mértékű munkaidő a felek közös megegyezését igényli, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Egészségügyi alkalmatlanság miatti munkavégzés alóli mentesítés idejére járó díjazás

Kérdés: Munkavállalónk munkavégzés közben rosszul lett, felgyógyulását követően rendkívüli munkaegészségügyi vizsgálatra köteleztük. Az üzemorvos megállapította, hogy a munkaköre betöltésére véglegesen alkalmatlanná vált. A 2056-os esetüket tanulmányoztuk, és úgy döntöttünk, hogy felmondással megszüntetjük a munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanná válása miatt. Az Mt. alapján a dolgozó életkora miatt másmunkakör-felajánlási kötelezettségünk nem állt fent. Az üzemorvosi szakvélemény átvételének napjával a munkavégzési kötelezettség alól felmentettük a munkavállalót. A munkavállalóval a felmondást néhány nappal ezen felmentés után közöltük. Ez a felmentési időszak a két fél közös akaratából történt. Milyen díjazás jár erre az időtartamra? Társaságunk erre a néhány napra távolléti díjat fizetett a munkavállalónak, de véleményünk szerint – a Munkaügyi Levelek 105. számában megjelent 2056-os kérdés válaszának logikája alapján –, mivel munkavégzésre alkalmatlan volt, így díjazás részére nem járt volna.
Részlet a válaszából: […] Helytállóan került megállapításra, hogy amennyiben a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredménye szerint a munkavállaló egészségügyileg alkalmatlan az adott munkakör ellátására, akkor ezen tény kizárja az adott munkakörben történő további foglalkoztatását. Ha pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Munkahelyi félelemkeltés mint felmondási ok

Kérdés: Cégünk egyik osztályáról több munkavállaló panaszkodott egy bizonyos kollégára. Elmondásuk szerint furán viselkedik, több alkalommal erőszakos dolgokról beszélt nekik, ezért mindig szoronganak a közelében. Előfordult, hogy állatkínzásról vagy valaki megveréséről is fantáziált, amit többeknek hangoztatott. A munkavállalók azt kérték, hogy távolítsuk el, mert lassan nem mernek vele egy szobában tartózkodni. A fentiek szolgálhatnak-e alapul egy munkáltatói felmondáshoz?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói felmondás indoka – többek között – a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő ok is lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. Amennyiben valamely munkavállaló olyan magatartást tanúsít, hogy azzal félelmet kelt kollégáiban, olyan munkahelyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Szóban megkötött munkaszerződés elbocsátás utáni "átírása"

Kérdés: Mennyire felel meg a jogszabályoknak, hogy a munkaszerződésemet (két hét ledolgozott munka) az elbocsátásom után (szóbeli megállapodásunk után ellentétes tartalommal) akarják velem aláíratni? Ráadásul két évvel a nyugdíj előtt védett korú munkavállaló vagyok.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, ezért a szerződést mindig a munkaviszony kezdete előtt meg kell kötni [Mt. 42. § (1) bek.]. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Munkáltatói felmondás keresőképtelenség alatt

Kérdés: A 2599. számú kérdésre adott válasszal szemben, miért értelmezik mégis úgy sokan, hogy jogellenes felmondásnak minősül, ha keresőképtelenség alatt mond fel a munkáltató a munkavállalónak, ezzel pedig a munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordulhat? Ugyanis ha keresőképtelenség alatt mondunk fel neki, azt csak a munkavállaló hozzájárulásával vonhatjuk vissza. Vagy ez csak a munkakör megszűnésére, és nem az átszervezésre vagy gazdasági okra hivatkozva történhet meg?
Részlet a válaszából: […] A 2599. cikkben helytállóan került megállapításra, betegség miatti keresőképtelenség esetén az Mt. annyiban korlátozza a munkáltatót, hogy ilyen esetben a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Felmondás átszervezéssel indokolva

Kérdés: Jogszerű-e az átszervezésre alapított felmondása "A" cégnek "X" munkavállalóval szemben a következő esetben? "A" cég és "B" cég Magyarországon honos, kapcsolt vállalkozások. "X" munkavállaló kizárólag "A" céggel áll munkaviszonyban logisztikai vezető munkakörben, azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt ellát logisztikai vezetői feladatokat. "A" cég átszervezésre hivatkozással, felmondással megszünteti "X" munkavállaló munkaviszonyát, tekintettel arra, hogy ezt követően kiszervezés (megbízási jogviszony) keretében "B" cég (és annak munkavállalója) fogja ellátni a logisztikai vezetői feladatokat "A" cégnél. "A" cégnél a logisztikai vezető munkakör megszűnik. A kiszervezésre tekintettel "B" cég logisztikai vezető munkakörben munkaszerződést köt "Y" munkavállalóval, aki azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt el fogja látni a logisztikai vezetői feladatokat.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, a felmondás jogszerűségének megítéléséhez az eset összes körülményeinek ismerete lenne szükséges. A tényállás szerinti átszervezés valóban a munkáltató működési körében bekövetkező felmondási oknak [Mt. 66. § (2) bek.] minősülhet. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.
1
7
8
9
14