Egészségügyi alkalmatlanság miatti munkavégzés alóli mentesítés idejére járó díjazás

Kérdés: Munkavállalónk munkavégzés közben rosszul lett, felgyógyulását követően rendkívüli munkaegészségügyi vizsgálatra köteleztük. Az üzemorvos megállapította, hogy a munkaköre betöltésére véglegesen alkalmatlanná vált. A 2056-os esetüket tanulmányoztuk, és úgy döntöttünk, hogy felmondással megszüntetjük a munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanná válása miatt. Az Mt. alapján a dolgozó életkora miatt másmunkakör-felajánlási kötelezettségünk nem állt fent. Az üzemorvosi szakvélemény átvételének napjával a munkavégzési kötelezettség alól felmentettük a munkavállalót. A munkavállalóval a felmondást néhány nappal ezen felmentés után közöltük. Ez a felmentési időszak a két fél közös akaratából történt. Milyen díjazás jár erre az időtartamra? Társaságunk erre a néhány napra távolléti díjat fizetett a munkavállalónak, de véleményünk szerint – a Munkaügyi Levelek 105. számában megjelent 2056-os kérdés válaszának logikája alapján –, mivel munkavégzésre alkalmatlan volt, így díjazás részére nem járt volna.
Részlet a válaszából: […] Helytállóan került megállapításra, hogy amennyiben a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredménye szerint a munkavállaló egészségügyileg alkalmatlan az adott munkakör ellátására, akkor ezen tény kizárja az adott munkakörben történő további foglalkoztatását. Ha pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Munkahelyi félelemkeltés mint felmondási ok

Kérdés: Cégünk egyik osztályáról több munkavállaló panaszkodott egy bizonyos kollégára. Elmondásuk szerint furán viselkedik, több alkalommal erőszakos dolgokról beszélt nekik, ezért mindig szoronganak a közelében. Előfordult, hogy állatkínzásról vagy valaki megveréséről is fantáziált, amit többeknek hangoztatott. A munkavállalók azt kérték, hogy távolítsuk el, mert lassan nem mernek vele egy szobában tartózkodni. A fentiek szolgálhatnak-e alapul egy munkáltatói felmondáshoz?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói felmondás indoka – többek között – a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő ok is lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. Amennyiben valamely munkavállaló olyan magatartást tanúsít, hogy azzal félelmet kelt kollégáiban, olyan munkahelyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Szóban megkötött munkaszerződés elbocsátás utáni "átírása"

Kérdés: Mennyire felel meg a jogszabályoknak, hogy a munkaszerződésemet (két hét ledolgozott munka) az elbocsátásom után (szóbeli megállapodásunk után ellentétes tartalommal) akarják velem aláíratni? Ráadásul két évvel a nyugdíj előtt védett korú munkavállaló vagyok.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, ezért a szerződést mindig a munkaviszony kezdete előtt meg kell kötni [Mt. 42. § (1) bek.]. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Munkáltatói felmondás keresőképtelenség alatt

Kérdés: A 2599. számú kérdésre adott válasszal szemben, miért értelmezik mégis úgy sokan, hogy jogellenes felmondásnak minősül, ha keresőképtelenség alatt mond fel a munkáltató a munkavállalónak, ezzel pedig a munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordulhat? Ugyanis ha keresőképtelenség alatt mondunk fel neki, azt csak a munkavállaló hozzájárulásával vonhatjuk vissza. Vagy ez csak a munkakör megszűnésére, és nem az átszervezésre vagy gazdasági okra hivatkozva történhet meg?
Részlet a válaszából: […] A 2599. cikkben helytállóan került megállapításra, betegség miatti keresőképtelenség esetén az Mt. annyiban korlátozza a munkáltatót, hogy ilyen esetben a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Felmondás átszervezéssel indokolva

Kérdés: Jogszerű-e az átszervezésre alapított felmondása "A" cégnek "X" munkavállalóval szemben a következő esetben? "A" cég és "B" cég Magyarországon honos, kapcsolt vállalkozások. "X" munkavállaló kizárólag "A" céggel áll munkaviszonyban logisztikai vezető munkakörben, azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt ellát logisztikai vezetői feladatokat. "A" cég átszervezésre hivatkozással, felmondással megszünteti "X" munkavállaló munkaviszonyát, tekintettel arra, hogy ezt követően kiszervezés (megbízási jogviszony) keretében "B" cég (és annak munkavállalója) fogja ellátni a logisztikai vezetői feladatokat "A" cégnél. "A" cégnél a logisztikai vezető munkakör megszűnik. A kiszervezésre tekintettel "B" cég logisztikai vezető munkakörben munkaszerződést köt "Y" munkavállalóval, aki azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt el fogja látni a logisztikai vezetői feladatokat.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, a felmondás jogszerűségének megítéléséhez az eset összes körülményeinek ismerete lenne szükséges. A tényállás szerinti átszervezés valóban a munkáltató működési körében bekövetkező felmondási oknak [Mt. 66. § (2) bek.] minősülhet. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Munkaviszony megszüntetése összeférhetetlen munkavállalóval

Kérdés: Határozatlan idejű munkaszerződést kötöttünk, három hónapos felmondási idővel egy munkavállalóval. Hogyan lehet ezt a munkaviszonyt megszüntetni a próbaidő lejárta után? A munkavállaló összeférhetetlen, nem rugalmas a napi munkaidő-beosztásával kapcsolatban, nem fogadja el felettesei utasításait.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony a próbaidő után megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással, illetve azonnali hatályú felmondással (Mt. 64. §). Amennyiben a felek között nincs konszenzus a munkaviszony megszüntetését illetően, közös megegyezéssel nem tudják megszüntetni azt, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Azonnali hatályú felmondás indoka – meccsnézés munkaidőben

Kérdés: Egyik kollégámmal a céges tárgyalóban megnéztük az egyik kora délutáni Eb-meccset. A közvetlen felettesünk ránk nyitott, de nem szólt semmit. Másnap a főnökünk azonnali hatállyal felmondott nekünk. Megteheti ezt, ha a közvetlen felettes látott minket, és nem szólt semmit, nem küldött vissza dolgozni a munkaállomásunkra?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló alapvető kötelessége, hogy munkaidejében a munkáltató rendelkezésére álljon és munkát végezzen [Mt. 52. § (1) bek. b) pont]. Amennyiben a munkavállaló ezt az alapvető lényeges kötelezettségét szándékosan megszegi, akkor alapot szolgáltat a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Felmondás védett korú munkavállalónak munkakör-felajánlási kötelezettség mellett

Kérdés: Egyik munkavállalónk teljesítményével nem vagyunk megelégedve. Vezetői feladatainak határidejét sorozatosan nem tartja be, döntéseket nem tud hozni, folyamatokban hibázik. Szeretnénk felmondani neki, de öt éven belül nyugdíjas lenne. Jelenlegi munkaköréhez idegen nyelv ismerete szükséges, ami neki nincs, végzettsége nem megfelelő a pozícióhoz. Ajánljunk fel neki másik munkakört?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a felmondását köteles megindokolni [Mt. 66. § (1) bek.]. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. A munkáltató a nyugdíjasnak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Felmondási ok – nem lehet a munkavállaló lakó- és munkahelyének távolsága

Kérdés: A munkáltató a fővárosból két vidéki fióktelephez rendszeresen lejáró munkavállaló helyett egy másik, a fióktelepekhez jóval közelebb lakó – ezáltal jelentős költségcsökkentést jelentő – munkavállalót kíván felvenni. A jelenlegi munkavállaló jogviszonyának megszüntetése ezen az alapon (minőségi csere vagy átszervezés analógiára alapítva) jogszerűnek tekinthető-e?
Részlet a válaszából: […] A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. Az a tény, hogy az érintett munkavállaló messze lakik a munkavégzési helytől, nem függ össze sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Fizetés nélküli szabadság utáni munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: Munkavállalónk tíz éve lépett be hozzánk. Nemsokára gyermekei születtek, akik közül az egyik beteg is volt, tehát szülési szabadság, gyermek gondozása és ápolása címén kapott fizetés nélküli szabadság mellett közeli hozzátartozója ápolása címén is fizetés nélküli szabadságban részesült. Ténylegesen csak másfél hónapot dolgozott nálunk. Most lejártak a fizetés nélküli szabadságai, megállapítottuk a részére járó szabadságot. A kihagyás miatt nem kívánjuk őt tovább alkalmazni, hiszen tényleges foglalkoztatására szinte nem is került sor. Hogyan járjunk el a munkaviszony megszüntetésénél, illetve a távolléti díj számításánál?
Részlet a válaszából: […] Ha a hosszas távollétről való visszatérést követően a munkavállalót a munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni, a munkaviszony közös megegyezéssel vagy munkáltatói felmondás jogcímén szüntethető meg. A felmondás indokai lehetnek: a munkáltató működésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.
1
7
8
9
14