Pihenőnap-áthelyezés munkaidőkeret hiányában

Kérdés: Általános munkarend szerinti foglalkoztatás esetén jogszerű-e az, hogy egy hétköznapra eső munkanapot pihenőnappá tegyen a munkáltató, és helyette valamely szombaton dolgoztassa azt le? (Pl. 08. 30-ai péntek délelőttös, délutános és éjszakai műszakot 09. 14-én szombaton.) A Munkaügyi Levelek 249. számában a 4765. sorszámú kérdésre adott válaszban szerepel az alábbi rész, mely a kétséget okozza:
„Általános munkarendben a munkanapok hétfőtől péntekig tartanak, a heti két pihenőnap a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebből következően, ha munkáltató bármelyik hétköznapra pihenőnapot rendel el az előző szabály alapján, akkor az erre a napra eső (rendes) munkaidőt nem tudja más napokra beosztani.”
Alkalmazható-e erre a problémára, ha a munkáltató munkaidőkeretet rendel el? Egyáltalán feltétele-e a munkanap-áthelyezésnek a munkaidőkeret alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, és erről – a helyben szokásos és általában ismert módon történő közzététellel – tájékoztatja a munkavállalót [Mt. 96. § (1) bek., 18. § (2) bek.]. A munkáltató a munkaidőkeret...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Általános munkarend értelmezése

Kérdés: Az általános munkarend jelentése kapcsán két eltérő álláspontot találtunk: az egyik szerint az általános munkarend fogalmába „automatikusan” beleértendő az egyenlő munkaidő-beosztás, ugyanakkor más forrás értelmében az általános munkarend jelenthet egyenlőtlen munkaidő-beosztást. Ha az utóbbi értelmezést fogadjuk el, akkor elképzelhető, hogy a munkavállaló úgy van általános munkarendben, hogy a foglalkoztatása munkaidőkeretben történik, ez a két jogintézmény tehát nem zárja ki egymást?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint az általános munkarend azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be [Mt. 97. § (2) bek.]. Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően osztja be, vagy nem oszt be minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

„Túlóra” – a maximum és a pihenőnapi elrendelés

Kérdés: A munkáltató elrendelhet-e úgy rendkívüli munkaidőt, hogy azzal a maximum 12 órás napi vagy a heti 48 órás munkaidő túllépésre kerül? Illetve, ha a heti két pihenőnap egyikére rendel el rendkívüli munkaidőt, akkor hogyan lehet érvényesíteni a heti két pihenőnapot, ami megilleti a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] Általános teljes munkaidő alkalmazása esetén a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra, heti munkaideje legfeljebb 48 óra lehet [Mt. 99. § (2) bek.]. Utóbbit egyenlőtlen munkaidő-beosztás és az ennek előfeltételeként alkalmazandó munkaidőkeret...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Munkavégzés otthongondozási díj mellett

Kérdés: A munkavállaló a munkaviszonyában hétfőtől péntekig napi négy órában dolgozik a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) mellett a munkahelyén. Szombat–vasárnap dolgozhat-e egyszerűsített foglalkoztatásban további napi négy-négy órát egy másik munkáltatónál, szintén nem az otthonában? A Szoctv. 39/B. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint ugyanis nem jogosult GYOD-ra a szülő, ha keresőtevékenységet folytat, és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja. A megfogalmazásban napi maximális munkaidő szerepel, nem pedig heti 20 óra, ezért merült fel, hogy lehetséges lenne a hétvégi egyszerűsített foglalkoztatás is.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett szabály valóban napi munkaidőről szól, azonban a szabály rendeltetése alapján ez nem munkaidő-beosztási kérdés, hanem a munkaidő mértékére vonatkozik. A GYOD célja ugyanis az, hogy „kipótolja” az ellátásban részesülő szülő jövedelmét amiatt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Munkanap-áthelyezés munkaszüneti nap miatt

Kérdés: Munkavállalóink három műszakban, négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. 2024. augusztus 3. (szombat) munkanap, ezért cserébe 2024. augusztus 19. (hétfő) pihenőnap. Augusztus 19-ét le lehet-e dolgozni augusztus 10-én (szombat) úgy, hogy augusztus 3. pihenőnap, augusztus 10. pedig munkanap?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti munkanap-áthelyezést, az augusztus 20-i munkaszüneti napra tekintettel, a 15/2023. GFM rendelet írja elő. Ennek hatálya minden munkáltatóra kiterjed, de csak azokra a munkavállalóikra, akiket az általános munkarendben foglalkoztatna [15/2023. GFM rendelet 1. §]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Heti pihenőnapok – beosztás munkaidőkeretben

Kérdés: A munkavállalóinkat munkaidőkeretben foglalkoztatjuk, és heti pihenőnapokat kapnak. Lehet egy héten kettőnél több pihenőnapot kiadni a számukra, azaz, ha a munkaidő-beosztásuk alapján egy héten hat munkanapjuk és egy pihenőnapjuk van, a következő héten kiadható három pihenőnap és négy munkanap?
Részlet a válaszából: […] Hetenként két pihenőnapot (heti pihenőnap) kell beosztani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók [Mt. 105. § (1) bek.]. Az egyenlőtlen beosztás lényege, hogy a munkavállalónak átlagosan heti kettő pihenőnapja kell legyen. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Munkaidőkereten felüli túlóra-elszámolás és a munkaidő-beosztás előzetes közlése

Kérdés:

Idősek bentlakásos otthonában dolgozó ápolók háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak, általánostól eltérő munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, folytonos műszakrendben. Egy ellenőrzés megállapította, hogy nem fizettük ki időben a munkaidőkeret zárása miatt keletkező rendkívüli munkavégzés bérpótlékát, mert azt a keretzárás utáni bérrel meg kell, hogy kapja a dolgozó. Nálunk ez a keretzárás március 31-e volt, s eszerint a márciusi bérrel, amit április 3-an utalunk, ezt meg kellett volna kapni a munkavállalónak. Valóban így van? Ezzel szemben mi ezt április hónap folyamán hó közben külön utaltuk. Azt tudom, hogy a hó közben keletkező rendkívüli munkavégzés miatti bérpótlékot meg kell, hogy kapja a dolgozó a keletkezés hónapjára vonatkozó bér kifizetésével. Ekkor nemcsak a pótlékot, hanem az arra a napra vonatkozó alapbért is meg kell, hogy kapja a dolgozó? Ilyenkor ezt a kifizetett pótlékot már a keretzárásnál figyelmen kívül kell hagyni? Azonban az abból eredő rendkívüli bérpótlékot, amikor eleve több órára van beosztva egy dolgozó a munkaidőkeretben (mert például tartósan távol van több másik dolgozó) mikor kell kifizetni? Én úgy értelmeztem az Mt.-t, hogy a következő hónapban elég kifizetni. Új dolgozók esetében is igaz az, hogy hét nappal előbb meg kell ismernie a beosztását? Mert ez szinte lehetetlen, mert hét nappal előtte még nincs munkaszerződése sem. Illetve, hogyan kell azt dokumentálni, hogy ha változik a beosztás (mert például valaki beteg lesz), akkor azt mikor ismerte meg a dolgozó (96 órán belül van-e, vagy nem, a dolgozó kéri-e, vagy nem)?

Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Ha a munkavállaló az így elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Napi munkaidő maximuma alkalmi munka esetén

Kérdés: Ügyfelem 24 órás készenléti jellegű munkakörben (portás, telepőr) foglalkoztat magánszemélyeket. Az egyik magánszemély megbetegedett. Valószínűleg hosszú távon betegállományban marad. A helyi munkaerőpiaci helyzet nem teszi lehetővé teljes állású kollégával a kiváltását. Ezért helyettesítését egyszerűsített foglalkoztatás keretében tervezi. Ők hasonló munkakörben dolgoznak máshol, és szabadidejükben dolgoznának az ügyfelemnél. A munkaidő reggel hattól következő reggel hatig tartana. Megteheti ezt ilyen módon? Annyi biztos, hogy az Efo-tv. nem tiltja. Viszont az Mt. az egyszerűsített munkaviszonyban maximalizálja a munkaidő hosszát 12 órában. Vonatkozik ez a készenléti jellegű munkára is?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatásra létesített munkaviszonyban a készenléti jellegű munkakör és a hosszabb teljes munkaidő szabályai nem alkalmazhatók [Mt. 91. §, 92. § (2) bek., 203. § (1) bek. g) és g) pontok]. Annak tehát nincs akadálya, hogy a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Heti pihenőidő beosztása hatnapos munkarendben

Kérdés: Hogyan lehetséges Magyarországon a jogszabályoknak megfelelően foglalkoztatni az építőiparban a dolgozókat (harmadik ország állampolgárait is beleértve) általános munkarendben, heti 48 órában, hétfőtől szombatig tartó munkavégzéssel, a munkabérnek az erre a napra járó "megduplázásával", vagyis a túlóráknak a megfizetése mellett úgy, hogy közben az nem ütközik a kötelező, folyamatosan hetente biztosítandó 48 órás pihenőidő követelményeivel? Meg lehet váltani a pihenőnapot? A heti hatnapos munkarendre a dolgozóknak van igénye. A munkaidőkeretben való elszámolás, mely szerint a munkaidőkeret ideje alatt is ki kell adni a heti 48 órás pihenőidőt, illetve a munkaidőkeret végén fennmaradó pihenőidőt egyben kell kiadni, sajnos számunkra nem jelent megoldást.
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és megszakítás nélküli, vagy több műszakos, vagy idényjellegű tevékenység keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Pihenőidő tömbösített kiadása

Kérdés:

Van-e Magyarországon olyan munkarend, amely biztosítja azt, hogy a dolgozók 2-3-4 hónapot dolgozzanak "erőltetettebb" tempóban, amely után akár 2-3 hét vagy akár egy hónap pihenőidőt biztosít a munkáltató? Ez azért merül fel kérdésként, mert több, messziről érkező külföldi dolgozóval számolunk, akiknek az átlag rendes szabadság, ami a magyar jogszabályok szerint járna, nagyrészt évi egy alkalommal való hazalátogatást tenne lehetővé, ami számukra kevés lenne.

Részlet a válaszából: […] Erre az igényre megoldást jelenthet a heti pihenőnapok (pihenőidő) összevont kiadása. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban (munkaidőkeretben) ugyanis lehetséges, hogy a munkáltató ne minden héten osszon be két heti pihenőnapot (illetve 48 óra egybefüggő pihenőidőt), hanem ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
1
2
3
…
29