1024 talált cikk a díjazás kifejezésre

Kérdés: Mit kell fizetni az órabéres, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló részére, ha hétköznapra eső munkaszüneti napra be volt osztva munkára, de keresőképtelenné vált ezen a munkaszüneti napon (és nem részesül táppénzben és baleseti táppénzben sem)? A korábbi válaszokban azt olvastam, hogy ebben az esetben (mivel be volt osztva munkára) betegszabadságot kell kiadni és azt fizetni; ha pedig nem volt munkára beosztva, akkor nem betegszabadságként kell a távolléti díj 70%-át fizetni (a betegszabadságos napok nem fogynak). Esetünkben – a munkaszüneti napra kiadott szabadsághoz hasonlóan – nem párhuzamosan kellene-e fizetni a távolléti díj 70%-át (mert az "alapból") jár, plusz még a betegszabadságra járó díjazást (távolléti díjnak szintén a 70%-át)? Mert ha vagy az egyik jogcímen, vagy csak a másik jogcímen kapja a 70%-ot, akkor a "kieső" ideje miatt nagyon rosszul jár a nem keresőképtelen munkavállalóhoz képest.

Kérdés: Melyek a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak bérezésére vonatkozó szabályok?

Kérdés: A bérjegyzéknek kell-e tartalmaznia a teljesítés hónapját (pl. április) és a kifizetés (pl. május 10.) időpontját? Mi van akkor, ha a teljesítés dátuma nem szerepel a bérjegyzéken, ezért kilépés esetén a munkáltató – mivel áprilisi utalást teljesített 2016. 04. 08.-án, a május havi munkabér pedig kilépés miatt már nem jár – azt mondja, hogy már teljesítette a kifizetést április hóban? Akkor a ledolgozott április havi munkabérem nem kapom meg? Mit lehet tenni ilyen esetben?

Kérdés: Szerszámkészítő vagyok egy jó nevű kft.-nél, amely formák és alkatrészek gyártásával foglalkozik. Jeleztem a főnökömnek, hogy kitaláltam egy formatisztítási eljárást, ami idő- és költségtakarékos. Bemutattam és jónak találta. Biztatott, hogy újítás is lehet belőle. Jelezte is a főnöke felé. Azóta csönd van, sőt, minden munkámba belekötnek. Már az is elhangzott, hogy "úgysem lesz belőle semmi", meg hogy "sehol sincs leírva". Hogyan kell eljárnom az újítással kapcsolatban? Milyen lehetőségem van arra, hogy az ötletem idő előtti bevezetését megakadályozzam?

Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés kozmetikus tevékenység végzésére? Eddig heti tíz órában alkalmaztam kozmetikust a vállalkozásomban, de a továbbiakban nem tud rendszeres munkát végezni, ezért gondoltam megbízási szerződésre. A könyvelőm szerint azonban ezt a szerződést csak szellemi tevékenységre lehet kötni.

Kérdés: Igazgatóságunk közalkalmazottja a Tny. 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontja szerint a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján felmentéssel kérte munkaviszonyának megszüntetését. Teljes felmentési ideje 2015. november 10-től 2016. július 9-ig tart, ennek felében munkavégzésre köteleztük, munkavégzés alóli mentesítését 2016. február 2-ától tölti. Ettől az időponttól részére felmentési időre járó díjazást számfejtettünk és utaltunk. A közalkalmazott vezetői pótléka 2015. december 31-vel lejárt, tehát a munkavégzés alóli mentesítés kezdőnapján erre már nem volt jogosult. Ezúton kérjük tájékoztatásukat, hogy vezetői pótlék alapját képezi-e a felmentési időre számolt bérnek a távollétidíj-számítás szabályai alapján? Figyelemmel kell-e ennél a pótléktípusnál lenni a megelőző hat hónapban teljesített vezetői pótlék összegére, vagy csak azokkal a bérelemekkel kell számolnunk, amelyre 2016. február 2-ától jogosult?

Kérdés: Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállaló esetében, ha május 10-én 11 óra 20 perc a tervezett munkaidő, és erre a munkavállaló szabadságot kér családi okok miatt, hány órát kell neki elszámolni, és ez hány munkanapnak számít?

Kérdés: Az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján, ha a munkavállaló óra- vagy teljesítménybéres, az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökkent munkaidőre tekintettel a napi munkaidőre távolléti díj illeti meg. Havibéres dolgozó esetében külön munkaszüneti napra járó díj nem jár, mert azt a havibér tartalmazza. Amikor a dolgozó hónap közben lép be a munkáltatóhoz, időarányos bér illeti meg. Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése alapján az időarányos bér számításánál így nem vesszük figyelembe a munkaszüneti napot, ezért ha a kérdéses időszakban van ünnep, akkor a program arra nem számol bért. Viszont így kevesebb munkabért kap a dolgozó, mint ahogy az napra kiszámolva járna neki. Szabályos ez így?

Kérdés: A "fizetett ünneppel" kapcsolatos korábbi kérdéssel kapcsolatban a választ megkaptam. Az egyik kérdésem az volt, hogy "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár-e, aki nem munkaidőkeretben, hanem általános munkarendben és órabérben dolgozik. Álláspontom szerint igen, hiszen ebben az esetben is az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken ezen munkavállalónak a teljesítendő munkaideje. A válaszuk alapján helyes azon következtetésem, mely szerint szerkesztőségük véleménye is az, hogy a "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár, aki általános munkarendben és órabérben dolgozik?

Kérdés: Van-e valamilyen teendő, ha egy munkavállalónk külföldi kiküldetésben több mint tizenöt napot dolgozik Németországban az anyacégünknél? Szükséges-e valamilyen további írásbeli tájékoztatás, szerződésmódosítás részére?