209 talált cikk a bírói gyakorlat kifejezésre

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett SSC szolgáltatásait harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásával nyújtja. A munkáltató az ilyen munkavállalókat munkavállalási célú tartózkodási engedély alapján foglalkoztatja, ennek megfelelően a felek kétéves határozott idejű munkaszerződést kötnek. Az első engedély megszerzésekor a felmerülő költségeket (Magyarországra történő beutazás, engedély megszerzésével kapcsolatos jogi költségek, rövid távú szállás biztosítása; kb. 1500-2000 euró) kölcsönszerződés keretében előfinanszírozza a munkáltató, a kölcsönt a határozott idejű szerződés lejárta esetén pedig teljes mértékben elengedi. Amennyiben a felek a munkaviszony meghosszabbítása mellett döntenek, a tartózkodási engedély meghosszabbításával felmerülő költségeket a munkáltató teljes mértékben átvállalja (kb. 900 euró), tehát kölcsönszerződés megkötésére sem kerül sor (munkavállaló javára történő eltérés 1.). A munkáltató úgy döntött, hogy a tartózkodási engedély meghosszabbítását követően, a hosszabbítással felmerülő költségek átvállalása mellett lehetővé teszi azt is, hogy a munkavállalók az ismételten megkötött határozott idejű munkaszerződést a határozatlan idejű munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően mondják fel az Mt. 67. §-ának (1) bekezdése alapján (munkavállaló javára történő eltérés 2.). A munkáltató a munkavállaló javára történő eltérések biztosítása során a felmondási/azonnali hatályú felmondással összefüggő rezsimet kismértékben a saját javára is módosítaná a lentiek szerint. A fenti tényállás alapján (a munkavállaló javára történő eltérések alkalmazása) a lenti eltérések minősíthetőek-e összességében a munkavállaló javára történő eltérésnek, ezáltal jogszerűek lehetnek-e az ilyen munkaszerződéses rendelkezések az Mt. 43. §-ának (2) bekezdése alapján? Az érintett rendelkezésektől van lehetőség eltérni az Mt. 85. §-ának (1) bekezdése szerint. Eltérések: a munkáltatói felmondás indokait rögzítő 66. § (8) bekezdésének kibővítése az Mt. 66. §-ának (2) bekezdésében foglalt, a munkavállaló magatartására alapított felmondási okkal. Továbbá: az Mt. 79. §-a szerinti munkáltatói azonnali hatályú felmondás közlése esetén a megfizetendő összeg maximuma 12 havi távolléti díj helyett hat- vagy háromhavi távolléti díjban kerülne meghatározásra.

Kérdés: A telephelyünket egy másik vállalkozástól béreljük a benne lévő gyártáshoz használt gépekkel együtt. A megállapodás szerint a bérbeadó köteles a gépek munkavédelmi megfelelőségét biztosítani, és azt folyamatosan ellenőrizni. Az egyik ilyen sarokcsiszoló gép használata során egy munkavállalónk balesetet szenvedett; mint kiderült, már huzamosabb ideje védőburkolat és fogantyú nélkül, az előírtnál nagyobb méretű korong használatával dolgozott. Amikor a korong beszorult, az előírásokban foglaltaktól eltérően, leállítás nélkül, egy rántással próbálta kiszabadítani, ami következtében a korong elvágta a kezét. Most kártérítési igénye van velünk szemben. A gép leállítása esetén a baleset nem történt volna meg; ennek fényében is kérhet kártérítést a munkavállaló?

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy munkavállalónk házastársa konkurens cégének termékeit ajánlgatja az ügyfeleinknek, ezekről folyamatosan, minden héten kapunk visszajelzést. Ez sem etikai, sem üzleti szempontból nem elfogadható, ráadásul cégünk jó hírneve is sérül. Számos ügyféltől rendelkezünk bizonyítékkal erre vonatkozóan. Agond csupán az, hogy az azonnali hatályú felmondáshoz szükséges tizenöt napos határidőből kicsúsztunk megítélésünk szerint, mivel mindezt régebb óta tudjuk. Mit tehetnénk ebben az esetben?

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya munkavállalói felmondással 2021. március 1. napján szűnik meg, a munkavállaló 2021. január 29. napjától felmondási idejét tölti, a munkavégzés alól nem mentette fel a munkáltató. A munkáltató a munkavállalót munkakörének átadása részeként egy tréning megtartására kérte, melyet utódja részére kellett volna megtartania. A munkavállaló először készségesnek tűnt, írásban visszaigazolta a tréning időpontját és megtartásának a módját. Még aznap azonban egy újabb levelet küldött a felettesének, amelyben a) a tréning megtartását elutasította; b) a további munkavégzést – a felmondási idő tartamára – minden további indok nélkül megtagadta. Erre tekintettel a munkáltató a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetéséről, továbbá a munkakör jogellenes átadására tekintettel, a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díj érvényesítéséről döntött. E tényállással összefüggésben a következő kérdésben legyenek szívesek állást foglalni. Amennyiben a munkavállaló a közölt azonnali hatályú felmondás jogellenességének a megállapítása iránt keresetet terjeszt elő, az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összegét milyen időtartamra érvényesítheti? Ezzel összefüggésben miként kell értelmezni az Mt. 82. §-ának (2) bekezdését?
1. A jognyilatkozat közlésétől az eredeti felmondás szerinti munkaviszony megszűnésének a napjáig, azaz 2021. március 1. napjáig (a munkavállalói oldalon keletkező tényleges kár a le nem töltött felmondási időre járó alapbér összege); vagy
2. a jognyilatkozat közlésétől addig, ameddig újra el nem helyezkedik a munkavállaló (tekintettel arra, hogy a munkaviszony az azonnali hatállyal megszüntető intézkedéssel szűnik meg, ennélfogva a korábbi munkavállalói felmondást tartalmazó jognyilatkozathoz már nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás (BH2002. 31.)?

Kérdés: Próbaidő alatt azonnali hatállyal megszüntettük egyik határozatlan idejű munkavállónk munkaviszonyát. Sajnálatos módon a megszüntető jognyilatkozat tartalmazta azt, hogy a munkaviszonyt azért kényszerülünk megszüntetni, mert cégünk felszámolás alá került, és ezzel összefüggésben a munkavállaló által ellátott tevékenységünket felszámoljuk. Tekinthető-e az indokolás miatt a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás hagyományos ("rendes") felmondásnak?

Kérdés: A munkavállalónk kézbesítőként dolgozik. A motorkerékpárjával egy olyan helyszínre szállított küldeményt, amely az eső miatt egy sáros, kátyús földúton volt megközelíthető. A motorral megcsúszott, elesett, és lábtörést szenvedett. Nem egyértelmű, hogy pontosan mi történt, de most kártérítési igénnyel állt elő. Az ilyen helyzet nem minősülhet a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartásának?

Kérdés: Ha az ún. védett korban lévő munkavállalónk munkaviszonyát létszámcsökkentésre történő hivatkozással felmondással kívánjuk megszüntetni, és ezért irányadó az esetében az Mt. 66. §-ának (5) bekezdésében szabályozott felmondási korlátozás, kötelesek vagyunk-e a felmondásban kifejezetten utalni arra, hogy nincs számára felajánlható betöltetlen munkakör? Szükséges megjegyezni, hogy a munkaszerződése szerinti munkahelyen valóban nincs az Mt. szerinti kritériumoknak megfelelő munkakör?

Kérdés: A munkáltató teljesítménybónuszt fizet az áruház(ak) dolgozóinak az elért mértékű teljesítményükért, amely rendszeresnek minősíthető: tavaly havonta kapták a munkavállalók, idén fél-fél éves méréssel és kifizetéssel. Egy munkavállaló a munkáltató által is elismerten üzemi balesetet szenvedett a munkaidejében az áruházban, két és fél hónapig volt baleseti táppénzen (100%). A bónuszt még a "nem beteg" időszakra sem kapta meg, mert a cég szerint nem jár. Az Mt. 169. §-ának (1) bekezdése az irányadó ebben az esetben?

Kérdés: Előírhatjuk-e a kötetlen munkarendben foglalkoztatottak részére, hogy a vezetőjük által meghatározott rendszeres megbeszéléseken vegyenek részt? Szankcionálható-e, ha a munkavállaló az utasítás ellenére távol marad az értekezletről?

Kérdés: Munkavállalóinkat szúrópróbaszerűen szoktuk ellenőrizni a gyárból való kilépéskor, és ilyenkor a csomagjuk kinyitására hívjuk fel őket. Az egyik munkavállalónk esetében ez meg is történt, de utólag a HR-en keresztül a munkáltatóval szembeni sérelemdíj iránti igényt terjesztett elő, arra hivatkozással, hogy az ilyen csomagátvizsgálás nem felel meg az adatvédelmi szabályoknak, így a személyiségi jogát sérti. Igaza lehet?